Alapelv: az európai polgár

Európa újra rajtol egy új bizottsággal és egy megújult Európai Parlamenttel. Nicole Fontaine, a testület elnöke úgy vélte: Európa építésében, illetve a parlament és a bizottság kapcsolataiban is új korszak kezdődött – a parlament javára.Az európai polgárok elvárják, hogy az egyetlen demokratikus, általános szavazással megválasztott intézmény politikai kontrollt gyakoroljon a bizottság felett – vélte egy minapi nyilatkozatában Fontaine, aki megjegyezte: „Igaz-e vagy sem, de a bizottság gyakran tűnt fel olyan fényben, mint az embertelen technokrácia megtestesítője. Ügyelni fogok arra, hogy a konkrét Európa, a polgárok Európája legyen a mérvadó szempont.” A bizottsághoz intézett petíciókra egy év alatt érkezik válasz, s még Fontaine sem látja – saját bevallása szerint – jövőbeli perspektíváit: hogyan lehet ilyen körülmények között kedvező Európa-képet tervezni. Fontos, hogy a brüsszeli döntések eljussanak a polgárokig, hogy idejében értesülhessenek például az Európai Bíróság határozatairól. Új politikai kultúráról van szó – olvashattuk a Le Monde hasábjain –, amely megköveteli a polgárokkal való kapcsolattartás elveinek újrafogalmazását. A parlament működésének alapelve az európai polgár képviselete, s talán nem véletlenül – a legutóbbi európai választásokon – az ezt hangsúlyozó konzervatív pártok jelöltjei szereztek döntő többséget. A kibővítés kérdésében mindenesetre óvatosan fogalmaznak az euro-honatyák, és semmiképpen nem osztják Jacques Attali ideáit a negyven tagországból álló EU-ról. Párhuzamosan kell átvinni az intézményi reformot és a bővítés első körének végrehajtását, ráadásul a parlament úgy ítéli meg, a legutolsó felvételi hullám – Finnország, Ausztria és Svédország felvétele – is a bizottság parlamentre gyakorolt nyomására valósulhatott meg, s most ők maguk kívánják eldönteni, mely csatlakozási dátumot jelölnek meg a jelöltek számára. Az új parlamenti gyakorlat változtatni kíván az európai normatívák meghatározásának gyakorlatán is, úgy érzik, e területen nem volt kielégítő az eddigi kontroll. Az egészségügyi felügyelet például meghatározta a forgalomba hozható kecskesajt vagy az olívabogyó eurokonform szabványait – ám nem különösebben ellenőrizte, hogy vajon betartják-e ezeket a normákat, hogy a kialakított normákat nem a nagyüzemek sugallatára határozták-e meg, s hogy idejében figyelmeztették-e a kisüzemeket. A márciusi botrányok nyomán, mint várható volt, némi gyanakvással tekintenek egymásra a parlament és a bizottság padsoraiból. Emlékeztetőül: az Európai Parlament bizalmatlansági indítványa után a brüsszeli bizottság számos tagjáról – többnyire szocialista politikusokról – derült ki, hogy visszaéltek hivatali hatalmukkal, köztük például Edith Cresson, volt miniszterelnök asszony is. Az új testületben számos képviselőt irritált a nemrég beiktatott bizottsági elnök, Romano Prodi kijelentése, hogy „a bizottság Európa valódi kormánya kíván lenni” – ám Fonatine-t ez különösebben nem izgatta, hiszen a végrehajtó szerv fölött újabban ellenőrzést gyakorol a törvényhozó testület. E két szerv intézményes háromszöggé egészül ki a miniszterek tanácsával – bár a zökkenőmentes működés feltétele az is, hogy a parlament elfogadja ezt a funkcióhalmozást.