Ügyrendi viták, rémhírek

Az Országgyűlés tegnap folytatta a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitáját. A várakozásnak megfelelően az ellenzéki hozzászólók a bírálatokra helyezték a hangsúlyt, míg a kormánypárti képviselők túlnyomórészt méltatták az előterjesztést.Bauer Tamás (SZDSZ) ügyrendi javaslatban kezdeményezte, hogy a házelnök rendeljen el 24 óra pihenési szünetet. Szerinte ugyanis a késő estig tartó ülések miatt nem érvényesül a képviselők pihenéshez való joga, amelyről az alkotmány is rendelkezik. Áder János kijelentette: nem fogadja el és nem is tekinti ügyrendinek a javaslatot. Rámutatott arra, hogy a Ház hétfőn döntött tárgyalási rendjéről, és ennek megfelelően folytatják a munkát. Mint ismert, a koalíciós többség döntése értelmében ezen a héten lezárják a költségvetés általános vitáját. Lamperth Mónika (MSZP) bírálta a költségvetési javaslat önkormányzatokra vonatkozó fejezetét. A szocialisták alternatív koncepciójukban 30 milliárd forinttal többet javasolnak fordítani erre a területre. Szerinte reálértékben csökkenni fog az önkormányzatok bevétele, ráadásul a költségvetés nem ad forrásokat az önkormányzatok új feladataihoz. Varga Mihály pénzügyminisztériumi államtitkár erre úgy reagált: a Bokros-csomag óta először nő majd az önkormányzatok támogatása reálértékben is. Kiszely Katalin (FKGP) azt mondta, hogy ez a költségvetési törvényjavaslat az első, amely az európai uniós elvárásokhoz igazodik. Véleménye szerint azonban az integrációs költségek feltüntetése egy kicsit átláthatatlan. Szekeres Imre (MSZP) szóvá tette, hogy a csütörtökön nyilvánosságra hozott kormányhatározat értelmében a MÁV Rt. jövőre mentesül 1000 kilométernyi vasútvonalon az üzemeltetési kötelezettség alól. Ezt a honatya úgy értelmezte, hogy jövőre 1000 kilométeres vonalon megszűnhet a személyszállítás. Pap János (Fidesz) ezt rémhírnek minősítette. Szerinte a kormány lehetőséget teremt arra, hogy az említett vonalszakaszon a MÁV Rt. helyett más vegye át az üzemeltetést.A költségvetési vita során szerdán elhangzott, az APEH tb-vel kapcsolatos tevékenységét bíráló felszólalásra Burillák Attila, az APEH sajtószóvivője néhány számszerű adattal kívánt reagálni lapunknak: 1998. szeptember 30-ig a tb járulékbevétele 850 milliárd 270 millió forint volt, 1999 azonos időszakában pedig 924 milliárd 122 millió forint. A közel 74 milliárdos növekedést a hivatalnak mérséklődő infláció és csökkenő járulékkulcs mellett sikerült elérnie, ez a szóvivő szerint igen hatékony működést feltételez. A tb-folyószámlák kezelésével kapcsolatban Burillák Attila megjegyezte: kezelésüket az APEH januárban vette át. Ekkor a számlák mennyiségére vonatkozó becslések 1,2 millió darabtól 2,3 millióig terjedtek, ezenkívül 80 százalékukról volt feltételezhető, hogy hibásak.