Varsó uniós szándékai

Nincs kétségem afelől, hogy ha a csatlakozó országok az elkövetkező két év alatt elérik a felkészültségi szintet, az Európai Uniónak nehéz lesz nem válaszolnia erre a tényre – jelentette ki tegnap Aleksander Kwasniewski lengyel elnök Göncz Árpáddal közös sajtótájékoztatóján. A két államfő szűkkörű, majd plenáris tárgyalásával kezdődött Kwasniewski magyarországi látogatásaA lengyel–magyar kapcsolatok történelmi távlatai és jelene egyaránt meghatározza Kwasniewski látogatását, amelynek során a Lengyel Köztársaság elnöke és felesége a második világháborúban lengyel menekülteket befogadó magyar települések polgármestereivel is találkozik. Ezt az alkalmat is megragadta Kwasniewski, hogy a tegnapi tájékoztatón külön kitérjen a városok közötti kapcsolatok és a regionális együttműködés jelentőségére: „Szeretnénk, ha azok a települések, amelyek hatvan évvel ezelőtt befogadták a lengyel menekülteket, nemcsak a történelem lapjain kerülnének bejegyzésre, de napjaink együttműködésében is részt kapnának – hiszen mintha a társadalmi kapcsolatokban kisebb lenne az érdeklődés egymás országa iránt.” Lengyelország és Magyarország aktív szerepet vállal a regionális politikában, sőt bizonyos felelősségmegosztás is van közöttük – tette hozzá a lengyel államfő. Göncz kérdésekre válaszolva reményét fejezte ki, hogy a CEFT-n belüli mezőgazdasági és kereskedelmi kapcsolatok problémái a kölcsönös megértés alapján rendeződnek.„A tárgyalások folyamatosak, és a kölcsönös megértés szándékával zajlanak. Tisztában vagyunk vele, hogy ezt a kérdést csak akkor tudjuk rendezni, ha az okait oldjuk meg” – hangoztatta Göncz, aki személyes élményeit, lengyelországi kötődését is felidézve a kulturális kapcsolatok „személyi síkon” való megerősítését, az egyetemek együttműködésének fontosságát hangsúlyozta. Lengyelország szeretne 2002 végére készen állni az uniós tagságra. Tisztában vagyunk vele, hogy ez egy ambíciózus, ám reális cél – emelte ki Kwasniewski újságírói kérdésre, hozzátéve: az EU bővítéséről már meghozták a politikai döntést, s az unió érdeke is a felvételi időpont megjelölése. Az EU-ba történő bekerülés nem könnyű feladat, számos feltételnek kell megfelelni, a csatlakozó országoknak ütemezniük kell gazdaságuk szerkezetének átalakítását – fejtette ki Kwasniewski. Göncz Árpád hozzáfűzte: Magyarország saját magának tűzte ki a 2002-es időpontot. „Ami a jövőt illeti: a csatlakozás gazdasági, jogi és politikai feltételekkel jár – nem vagyok politikai levelibéka, hogy dátumokat merjek megjósolni.” A két ország örömmel fogadná Szlovákia EU-csat-lakozását és NATO-tagságát – fogalmazott mindkét ország nevében, Göncz helyeslése mellett Kwasniewski –, s kívánjuk, hogy a nehéz reformok és döntések, amelyeket a pozsonyi kormány és az államelnök felvállalt, sikeresek legyenek. – Kwasniewski emlékeztetett: Szlovákia kezdetektől fogva része volt a visegrádi egyezménynek és saját politikája révén nem használta ki esélyeit. Visszatérése az uniós tárgyaló országok körébe – vagy a NATO-felvétele – magyar és lengyel siker is lesz – tette hozzá Aleksander Kwasniewski. A lengyel elnök tegnapi programja során többek közt Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélést, s ma délelőtt megkoszorúzza az aradi vértanúk emlékművét, majd délután Kecskemétre látogat.