A mamutok megeszik egymást

A filmszakma ezredfordulós magyarországi és európai gondjairól kaphattunk átfogó képet a budapesti Hotel Benczúrban tartott reprezentatív tanácskozáson, amelyet a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Magyar Mozgókép Közalapítvány szervezett az Intercom Rt., a Multiplex Operation Kft., a Xenoton Kft. és a Vetítéstechnikai Bt. támogatásával. A november 17–19-ig tartó konferencia első napján a hazai, a másodikon az európai filmszakma képviselői tartottak előadást. A zárónapon az előadók és a vendégek együtt látogatták meg a Cineplex Odeon Polus Centert, a Kossuth Mozit, a Hollywood Multiplex Lurdy Házat és a Corvin Filmpalotát.A magyarországi filmszakmának ma is egyszerre kell megküzdenie az államszocialista örökség maradványaival, a globalizálódás veszélyeivel és a szédületes tempóban modernizálódó ezredvég jellegzetes szupertechnikai kihívásaival. Tóth Erzsébet, a hazai filmszakma miniszteri biztosa kifejtette, hogy az 1990-ben elkezdődött rendszerváltozási folyamatban a korábbi merev központi irányítás helyett maga a filmszakma hozta létre a támogatás demokratikus platformjait. Ám az idők során kialakult az a helyzet, hogy a sokfelől érkező, elszórt szponzorpénzek szétforgácsolódtak. Ezért volt szükség arra, hogy miniszteri biztos növelje a film tekintélyét, egyesítse a szellemi és az anyagi erőket a szakma érdekében, azaz koordinálja az audiovizuális területen dolgozó finanszírozók tevékenységét. E funkciók hatékonysága érdekében is égetően szükséges, hogy megszülessen végre a filmtörvény, amelyről Hegedűs László, a Magyar Mozgókép Közalapítvány kommunikációs igazgatója beszélt. A törvény a többi között a filmszakma intézményrendszerének és adminisztrációjának hatékonnyá tételét, a filmgyártás, a filmforgalmazás és moziüzemeltetés eddigi támogatási rendszerének megújítását és új források föltárását tekinti fő feladatának. A törvény normatív szövege jövő év elején a szakma, a kormány, majd a parlament elé kerül. Az előadásokat követő hozzászólásokban a hazai és a külföldi szakemberek egyetértettek abban, hogy a filmművészetnek, a filmszakmának piackorlátozó törvényi szabályozásra van szüksége az európai, a nemzeti kulturális értékek védelmében. Port Ferenc, a Budapesti Film Rt. elnök-vezérigazgatója a magyar moziüzemeltetés ezredvégi drámájának nevezte a hagyományos, egyetemes mozipark kihalását. Magyarország és Budapest a multinacionális cégek célállomásává vált. Mind a terjesztést, mind a moziüzemeltetést amerikai érdekek mozgatják. Fővárosunkban a jövő esztendő végére olyan túlkínálat alakul ki a multiplexekből, hogy a mamutok hamarosan egymást is elpusztíthatják. A mozimonstrumokból áradó csillogó esztétikai igénytelenségnek valódi ellenkínálatot csak a többtermes, minden technikai és kényelmi igényt kielégítő art mozi hálózat nyújthat a maga örökérvényű értékkészletével. Ám azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a multiplexeknek a világon mindenütt sikerült megállítaniuk, sőt, bizonyos értelemben megfordítaniuk a mozik nézőszámának döbbenetes csökkenését – hangsúlyozta előadásában mind Kálmán András, az Intercom Rt. ügyvezető igazgatója, mind Reichenberger János, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főtanácsosa. Az európai multiplexlázról Elizabetta Brunella, a milánói Media Salles vezető munkatársa, Gug Morluion, a Mozisok Nemzetközi Szövetségének titkára egyaránt megerősítette, hogy meg kell tanulnunk vele együtt élni. Még korántsem ért véget, hiszen Ma-gyarországra még nem gyűrűztek be az úgynevezett megaplexek, a tizenhat termesnél is nagyobb óriásmozik. Valószínűleg előbb-utóbb „részünk lesz bennük”, s meg kell találni az ellenszert arra, hogy egyeduralkodóvá váljanak a mozipiacon, többek között éppen az art hálózat kiépítésével, s az európai művészfilm érdekében hozott törvények és szabályozók segítségével, hangsúlyozta imponáló előadásábn Joachim Ph. Wolf, a Mozisok Nemzetközi Szövetségének elnöke is. Wolf ezúton gratulált Petróczy Sándornak, a Mozisok Országos Szövetsége elnökének abból az alkalomból, hogy idén nyáron, a volt szocialista országok mozis érdekvédelmi grémiumai közül elsőként a magyar szervezetet vették föl a Mozisok Nemzetközi Szövetségébe. Vastapsot váltott ki az európai filmszakma egyik doyenje, az ausztriai, burgenlandi Eduard Gareis. Az oberwarti mozi hetvenöt esztendős igazgatója ötven éve dolgozik a filmszakmában, s kiváló eredménnyel vezeti a hétezer lelkes város nagy- és kistermes moziját. A konferencia végül határozatot hozott, hogy az európai mozis szakma minden erejét latba veti az európai művészetek, a nemzeti identitás és a kulturális sokszínűség megőrzésének érdekében.