Kedden közli a KSH a májusi inflációs adatokat. Áprilisban az infláció az előző havi 4,7 százalékról 4,2 százalékra csökkent, amiben az élelmiszerek árrésstopjának is jelentős hatása volt. Látható azonban, hogy az infláció még így is a jegybanki célsáv felett van, azaz van még hova mérséklődnie, a monetáris politika lazítását egyelőre a mostani szint nem teszi lehetővé – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Most várakozásai szerint az infláció a bázishatás miatt kismértékben ismét emelkedhetett, májusban 4,6 százalék körül alakulhatott. Az év végén az infláció 4,5 százalék körül lehet – feltételezve az árrésstopok év egészében való fenntartását.
Fotó: Lakatos Péter/MTI Fotószerkesztõség
Pénteken az építőipar áprilisi adatait, valamint az ipari termelés adatainak második becslését ismerhetjük meg. Az építőipar teljesítménye márciusban havi alapon stagnált, míg éves alapon 3,4 százalékkal csökkent. Tekintettel arra, hogy a rendelésállomány március végén csupán 3,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezért a termelési volumen csak lassan kezdhet növekedni. Az ipari termelés áprilisban az első becslés alapján havi alapon másfél százalékkal növekedett – ez mindenképpen egy pozitív meglepetés –, míg éves összevetésben a nyers adatok szerint öt, míg munkanaphatástól megtisztítva 2,3 százalékkal csökkent. A második becslésből megismerhetjük az egyes iparágak teljesítményét, illetve a rendelésállomány alakulását is.
Kedden közli a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartás első öt havi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. Az első négy hónapban a deficit magasan alakult – 2930 milliárd forintot tett ki –, ennél még sosem volt magasabb az első négy havi hiány. Ez az éves tervezett hiány 71 százalékát jelenti – ennél viszont már láttunk rosszabb mutatót. Fontos megjegyezni a vezető közgazdász szerint, hogy a magas hiány részben szezonális okokra vezethető vissza, de a feszes gazdálkodásra az első hónapok adatai alapján ettől még szükség lesz.
Az Eurostat kedden közli a szolgáltató ágazatok márciusi adatait, míg pénteken az ipari termelés és a termék-külkereskedelem áprilisi adatait – sorolta Regős Gábor. A szolgáltató ágazatok teljesítménye februárban az eurózónában 0,1 százalékkal csökkent havi és 1,7 százalékkal bővült éves alapon – az Európai Unió egészét tekintve a havi alapú változás ugyanekkora volt, míg az éves alapú bővülés 2,1 százalékot tett ki. Az eurózónában a legnagyobb éves alapú növekedést az egyes szolgáltató ágazatok közül az információkommunikáció ágazat érte el (3.8 százalék), míg a legnagyobb visszaesés a turizmusban történt (1,8 százalék).
Az ipari termelés volumene márciusban az eurózónában és az Európai Unióban is jelentősen bővült havi alapon: 2,6, illetve 1,9 százalékkal – ebből következően nem lenne meglepő áprilisban egy korrekció. Márciusban éves alapon így az ipar teljesítménye 3,6, illetve 2,7 százalékkal emelkedett. A legnagyobb bővülést az ágazat Írországban (50,2 százalék – ez persze vélhetően nem jelent ekkora valóságos bővülést), Máltán (10,1 százalék) és Litvániában (7,8 százalék) érte el, míg a legnagyobb visszaesést Bulgáriában (8,3 százalék), Romániában (7,8 százalék) és Dániában (5,7 százalék) mérték. Ez alapján azonban az is elmondható, hogy az uniós adatot óvatosan kell kezelni, azt az ír adat érdemben torzíthatja – hívta fel a figyelmet a vezető közgazdász.
Márciusban az eurózóna termék-külkereskedelmi egyenlege 36,8 milliárd euró volt, az előző évinél 14 milliárd euróval több. Ez az export étékének 13,6 és az import értékének 8,8 százalékos bővüléséből adódott. A nagymértékű exportbővülést magyarázhatja, hogy még Trump vámjainak bevezetése előtt igyekeztek a cégek exportálni, hogy azt vámmentesen megtehessék. Ebből következően nem kizárt, hogy áprilisban már nem alakul ennyire szépen az exportadat.
Az Egyesült Államokban a héten inflációs, illetve ahhoz kapcsolódó adatokat közölnek: szerdán inflációs és reálkereseti, míg csütörtökön termelői ár adatokat ismerhetünk meg – mindhármat májusra vonatkozóan.
Áprilisban az infláció havi alapon 0,2 százalékot tett ki, miközben az éves mutató 2,4 százalékról 2,3 százalékra csökkent – nincs tehát messze a jegybanki céltól, de a kamatok csökkentésére a vámháború kockázatai miatt még várni kell. A bérek felől inflációs nyomás továbbra sincs, a reálkeresetek éves alapon mindössze 1,4 százalékkal emelkedtek. A termelői árak áprilisban az egy évvel korábbinál 2,4 százalékkal lettek magasabbak, ami az egy hónappal korábbi áremelkedési ütemnél egy százalékponttal alacsonyabb, azaz inflációs nyomás egyelőre innen sem várható – tette hozzá Regős Gábor.
