Jövőre elkészül a nemzeti fejlesztési terv

A régióelnökökkel való megbeszélés azért is fontos volt, mert a jövőben elsősorban a térségek és nem az állam lesz az EU-s pénzek címzettje – állapította meg Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tegnap a regionális fejlesztési tanácsok elnökeivel folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón. A tegnapi tanácskozáson szóba került a régióknak a megyei területfejlesztési tanácsokhoz viszonyított helyzete, ezeknek a központi pénzekből való részesedése. Külön kérdésként szerepelt a tárcákkal való együttműködés is. Ahhoz, hogy valamennyi térség, a több mint 3000 település érzékelje fejlődését, hosszabb időre lesz szükség. A csatlakozásig mindenestre a hátrányos helyzetű régiók pozícióját javítani kell. Szaló Péter, az FVM helyettes államtitkára kifejtette, hogy a nemzeti fejlesztési terv elkészítését a magyar kormány 2000 második felére vállalta, és az a 2002–2006. közötti területfejlesztési programját fogja tartalmazni. A nemzeti fejlesztési terv kimondottan az EU-tagsággal elnyerhető forrásokra épít, abból az elképzelésből kiindulva, hogy 2002. január elsején az ország az unió tagja lehet. A terv elkészítését a jövő év második felére vállalta a kormány. A terv a 2002–2006. közötti időszakra készül, és az unió által társfinanszírozható elemekre épül. Boros Imre, a PHARE-pénzekért felelős tárca nélküli miniszter kifejtette, hogy a 2000. év PHARE-költségvetése az év vége felé válik véglegessé. Ekkorra eldől, hogy mely programok nyertek. A tegnapi egyeztetés a miniszter tájékoztatása szerint viszont már a 2001. utáni feladatatokkal foglalkozott. Ennek eredményeként jelenlegi nemzetközi segélyeknél lényegesen több érkezik az országba: a mostani százmillió euró helyett 250 milliót fogunk kapni, és az ehhez tartozó kormányzati társfinanszírozás is ugyanilyen mértékben növekszik majd. Egyes esetekben piaci pénzekhez is hozzá lehet jutni az EU bankja, az EBRD révén, de hajlandóságot mutatnak bizonyos projektek, illetve programok finanszírozására a Világbank és annak fejlesztési intézetei is. Nógrádi Zoltán, a dél-alföldi térség elnöke lapunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy a most az egyik legfontosabb kérdés az, hogy milyen mértékben sikerül a területi és az ágazati érdekeket össszhangba hozni. Ennek egyik lényeges feltétele, hogy már a tervezés időszakában megjelenjenek a sajátos térségi érdekek az ágazatok elképzelései között, hiszen ezek teljesen mások Nyugat-Dunántúlon, Dél-Alföl- dön és Észak-Magyarországon vagy a budapesti agglomerációban.