Nemzetközi közvetítés Csecsenföldön

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kétnapos isztambuli csúcsértekezletének befejezéseként az 54 részt vevő állam képviselői tegnap aláírták az európai biztonsági chartát, az európai hagyományos fegyverzetek korlátozására szolgáló megállapodást, és elfogadták a konferencia zárónyilatkozatát.A zárónyilatkozat gondosan kimunkált kompromisszumot tartalmaz arról, hogy az EBESZ-nek jogában áll szerepet vállalni a csecsen konfliktus tárgyalásos rendezésének felkutatásában, de nem kötelezi Oroszországot az offenzíva leállítására – írja az AFP. A Csecsenföldről szóló cikkely megerősíti Oroszország területi egységének tiszteletben tartását, elítéli a terrorizmust, és jogosnak minősíti a harcot minden formája ellen. Arra biztat ugyanakkor, hogy tartsák be az EBESZ szabályait, teremtsék meg a nemzetközi segélyezés feltételeit, és találjanak a válságra politikai megoldást, amelyhez az EBESZ hozzájárulhat. „Egyetértünk abban, hogy lényegbevágó a politikai megoldás, és az EBESZ hozzájárulhat e cél eléréséhez” – hangzik a nyilatkozat. E cikkelyben szerepel az is, hogy az EBESZ elnöke ellátogat a térségbe. Az egynapos késéssel aláírt európai biztonsági charta viselkedési szabályokat ír elő a tagállamok számára, és továbbfejleszti a szervezet tevékenységi lehetőségeit. Elfogadását eredetileg Oroszország javasolta, a Nyugat pedig a NATO-bővítés kompenzációjának szánta, de végül – Moszkva ellenkezése dacára – eszközzé vált az EBESZ csecsenföldi szerepének elismertetésére. Az orosz belügyminiszter a hír hallatán azonban kijelentette, hogy Oroszországnak „nincs szüksége közvetítésre” a csecsen ügyben, és Borisz Jelcin határozott fellépése a csúcsértekezleten javította a harci cselekményekben részt vevő katonák és rendőrök morálját. Az orosz erőket nem vonják ki Csecsenföldről – mondta Vlagyimir Rusajlo.