Olyan lesz, mint a napfogyatkozás

Baján ma konferencia kezdődik a 2000. év dátumváltozásának sokféle gondjáról. A tanácskozás fővédnöke Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. Elsősorban a számítógépekkel kell majd vigyázni, de a mindennapok embere is sokféle bosszantó vagy éppen vidám jelenséggel találkozhat. Nem tisztázott például, hogyha a bankban munkaszünet van, az ügyfél számára viszont munkanap, akkor azt a napot minek kell tekinteni. Avagy szilveszter után kissé lazábban vehetjük a randevúkat, a megígért levelek feladását, mert dátumügyi zűrre lehet hivatkozni. Ki kell cserélni az összes postai bélyegzőt. Ezekről a kérdésekről kérdezzük dr. Mojzes Imre műszaki egyetemi professzort, kiváló számítógép-szakembert, akit az évszámkezelés kormánybiztosává neveztek ki, s aki a bajai konferencián is előadást tart.– Az évszámkezelés nem csak magyar gond. Hogyan készülődnek máshol a lehető legsimább átmenetre? – Ez elsősorban informatikai kérdés. Ma már kevés az olyan ember, aki valamilyen formában ne állna kapcsolatban egy-egy ilyen géppel. Az ENSZ nemzetközi együttműködést szervezett, amelyben száznyolcvan állam vesz részt. Világhálózat alakult tehát ki, amelyben megvannak a felelősök, és e-mail segítségével tartjuk egymással a kapcsolatot. Időnként regionális értekezleteket tartunk, amelyeket ugyancsak az ENSZ szervez a Világbank költségén. A másik nagy résztvevő-irányító szervezet tehát a Világbank, ami érthető, hiszen ha valamilyen nagy zavar következik, annak nemzetközi pénzügyi következménye is lehet. Rengeteg olyan számítógépes szolgáltatásról van szó, amely nem zártan, nem egy ország területén belül van, hanem átnyúlik a határokon, mint pél-dául a banki szolgáltatás. E világhálóban tehát nemigen létezhet egy kívülálló sziget, s ha mégis, azt kikerüli ez a háló, kihagyjuk, s az az ország sok mindenben lemarad. Ezenkívül vannak olyan szakosodott nemzetközi szervezetek, mint a Global 2000, amely a bankvilág erre vonatkozó átvezetéseit fogja össze, s ebben az együttműködésben is közel ötven ország vesz részt. Sajátos szerepük van még az úgynevezett regionális értekezleteknek, ahol az ENSZ a világot régiókra osztotta. Sajnos minket a közép-ázsiai régióba soroltak be, együtt valamennyi volt szocialista országgal. – Az új évezred viszont keletről „jön”, vagyis az órajárással azonos irányból éri el a különböző országokat. – Igen, s ezért fontos számunkra a Kelet, hiszen amikor Új-Zélandon felkel a nap, nekünk még tizenkét óránk van hátra, s ahogy közeledik, úgy koccintanak sorra az „évezredváltó” szilveszter éjszakáján. – Önök versenyben vannak az idővel? – Ez olyan jelenség, amelynek tudjuk az időpontját. Ellentétben a katasztrófákkal, amelyek váratlanul érkeznek, ezt viszont előre tudjuk. Továbbá nem lokális jelenség, mint például egy tiszai árvíz, amely Londonban már senkit nem érdekel, hanem az egész világot érinti, tehát kicsit olyan, mint a napfogyatkozás volt. – Milyen veszélyeket kell megelőzni? Melyek jelentkeznek önmaguktól, s melyek például bűncselekménnyel, mint egy repülő számítógéprendszerének szándékos elrontása? – Nagyon nehéz mérni a kísérőjelenséget. Arról lehet szó, hogy valahol valami elromlik, amelynek az egyik helyen ilyen, a másik helyen amolyan következménye lesz. Sok szervezet készít becsléseket, amelyek gyakran egy-egy szakmát érintenek, más becslések pedig országokat sorolnak be. Persze lényegét tekintve minden veszély valamilyen informatikai veszély. Egyes források szerint az ilyen hibáknak csak egy kis része derül ki szilveszterkor, a többi később. Van, aki ötéves elhúzódást jósol, ami szerintem túlzás, de egy év alatt még előfordulhatnak „zűrök”. Ebben közrejátszhat, hogy a 2000. esztendő szökőév, s ezt sok számítógépprogram nem tudja. A legegyszerűbb próba, ha a számítógéptől megkérdezzük: milyen napra esik február 29.? Ha jelzi, hogy vette a kérdést, az a gép feltehetően jó. Ez az egyik veszély. További gond a két utolsó pozí-cióként szereplő számjegy, vagyis a 99. Hiszen a 2000 a gépben 00. Ha a gép összehasonlítást végez, akkor a 99-et nagyobb értékű számnak látja, mint a 00-t. Ez azt jelenti, hogy az időben később történt eseményt, vagyis a 2000-beli történést hátrább sorolja, mint a ’99-ben bekövetkezett eseményeket. Az is gond lehet még, hogy az 1900-as év egyrészt nem volt szökőév, hiszen csak a 400-zal osztható százasok adják ki a szökőévet. Azonkívül másképp következtek a napok. Például január 2-a nem vasárnap volt, mint jövőre lesz, hanem másik napon. Ez az első kérdéscsoport problémájának a lényege. – A számítógépszaknyelv szerinti „beágyazott rendszerek” mit jelentenek a mindennapok nyelvén? – Ez a második problémacsoport. Olyan eszközök, amelyekről nem tudható, hogy számítógép is van bennük. Például egy fényképezőgépben vagy egy hőfokszabályozó tárgyban. Elvben tehát lehetséges sokféle olyan eszköz, amelyikben nincs dátumkezelő, hiszen az nem mindenütt szükséges. Ha valakinek olyan fényképezőgépe van, amely ráírja a filmre a dátumot, azt is ellenőrizni kell, hogy ismeri-e a 2000-es átállást. – A legnagyobb katasztrófát a repülőgép számítógéprendszerének zavara okozhatja? – Azt hiszem, a repülőgépek a világon legjobban kipróbált eszközök, hiszen egyetlen cég, egyetlen ország sem engedheti meg, hogy bennük valamilyen hiba keletkezhessen. Az ameri-kaiak még májusban elvégezték a szükséges átalakításokat a gépeken, őket követték a világ többi repülőgépgyártói. Ugyanez vonatkozik a földi irányításra és az utaskiszolgálásra is. – És a tudatos károkozások? – Ez a harmadik veszélycsoport. A tudatos vírusterjesztés. Most kiadunk egy jogi kiskönyvecskét polgári, büntető-, személyiségi, szerzői és informatikai jogi tárgykörökre csoportosítva. – A következő veszélycsoportot a pánik jelentheti? – Igen. Jó tapasztalataink vannak a napfogyatkozásról, amikor többen világvégét jósoltak vagy a Föld meghasadását. A reális kárt okozó pánik azonban más. Pél-dául ha valaki pánikszerűen kiveszi a bankból a pénzét, s elhelyezi az otthonában, ahol a profi betörők könnyen megtalálják. Éppen ezért a bankok világszerte igen alaposan felkészültek a számítógépek átállítására. – Önök kapcsolatban állnak a rendőrség illetékes szerveivel? Vannak már jelzések, hogy esetleg néhány bűnözőcsoport valahol készülődik? – Ugye, megérti, hogy a bűnözésre hajlamos vagy már most megfigyelés alatt álló csoportokat nem szabad a nyilvánosság útján tájékoztatni a védekezés módjáról? Máskülönben a nemzetközi nagybankok, amelyek Magyarországon is jelen vannak, a szó minden értelmében ugyancsak felkészültek. – A szolgáltatásokat érinti az átállás? – Magyarországon egységes a villamosenergia-rendszer, a távközlés és a gázhálózat. A vízellátás azonban tagolt. Előfordulhat, hogy számítógépes probléma miatt az egyik városban lesz víz, a másikban nem, annak ellenére, hogy a szomszéd város bővelkedik vízben, de nincs csöves öszszeköttetés. A magyar egészségügyben pedig az okozhat gondot, hogy a mi kórházi gépeink igen sokféle típusból állnak. Az egységesség hiánya veszélyt rejt magában. De az elektronikus készülékek dolgában erre is felkészültünk. E napokon kozmetikai, helyreállító vagy más, elhalasztható műtétet nem lehet végezni. Szerencsére a mentőszolgálatunk műszerezettség tekintetében igen jól ellátott. Világszerte – és nálunk is – megszervezik, hogy ha egy kórházban még át nem állított orvosi készülék van, a beteget átviszik olyan egészségügyi intézménybe, ahol e műszer már rendben van. Egyébként aki most vesz számítógépet, figyeljen arra, hogy a gépen rajta legyen a Y2K jelzés. Ha rajta van, nyugodtan megvehetjük, mert már nem kell átállítani. – Szóval túléljük az évszámváltást? – Nemcsak túléljük, hanem jól is járunk. Erre az alkalomra sok cég, intézmény, hivatal vásárol új számítógépet, tehát a magyar számítógéppark lényegesen korszerűbb lesz.