időjárás 20°C Emese, Sarolta 2022. július 5.
logo

Európai távlatok 2000-ben

Udvardy Zoltán
1999.12.22. 23:00

Nem csak Közép-Európában tört ki egyfajta finis előtti izgalom a helsinki EU-konferenciát követően: Michel Barnier európai megbízott a napokban kijelentette, hogy 2000 az igazság pillanata lesz az Európai Unió számára. Kissé vészjóslóan hangzik ez, tükrözve azt a feszültséggel teli várakozást, amely az idővel való, 2002-ig tartó versenyfutás első pillanataiban jellemzi Brüsszelt. Barnier – vélte a Reuters – nyugtalankodik a bizakodó külső mögött. Az unió kibővítése előtti reformokkal megbízott, gaullista francia politikusnak csak az ad bizonyosságot, hogy ezt a történelmi időszakot olyan vezéregyéniségek fémjelzik, mint Jacques Chirac és Gerhard Schröder, akik késznek mutatkoznak arra, hogy megóvják az EU-t a „felhígulás poklába süllyedéstől”.Az unió döntéshozói azért érezhetik az igazság pillanatának a 2000-es esztendőt, mert rövidesen a gyakorlatban is választ kapunk arra, hogy a kibővített EU nem jelent-e egy kevésbé ütőképes gazdasági és politikai közösséget. A Tizenötök, akiket túlságosan lefoglalt a bővítési csomag végleges dokumentumainak egyeztetése Helsinkiben, nem tudtak igazából választ adni e kérdésre. Az EU-tagok többsége, közöttük Franciaország és Németország, azt szeretnék, hogy a 2000 elején kezdődő, s az év végén – a tervek szerint – lezáruló kormányközi konferencia három csomag megtárgyalására korlátozódjon: a bizottság nagysága, a miniszterek tanácsának szavazati egyensúlya és a többségi szavazatok kiterjesztése.A bizottságnak és az EU-országok kisebbségben levő csoportjának, úgy tűnik, egy igen korlátozott reform is megfelelő ahhoz, hogy elkerüljék az unió feloldódását. Helsinki az első három doszszié prioritását figyelembe véve úgy döntött, hogy az európai országok Portóban, jövő júniusban ezekre a témákra koncentráljanak, mielőtt rátérnek a konferencia egyéb kérdéseire. Barnier mindenesetre kifejezte reményét, hogy az EU szavazópolgárai felül tudnak emelkedni szűkös napi érdekeiken, hogy egy nagyobb távú európai gondolat érvényesülhessen. „Ez a gondolat egy kibővített európai 'közösségé', amely a túlzott tömörítéstől és a feloldódástól is mentes” – fejtette ki Barnier, az amsterdami szerződést felülvizsgáló kormányközi konferencia francia tárgyalópartnere, aki az EU-ügyek volt minisztereként sem rejti véka alá az elviekben oly tetszetős tervek végrehajtásának gyakorlati akadályait. A szakadékok még nem tűntek el – véli Barnier -, hiszen 2002 decemberéig az EU-nak fel kell készülnie a jelentkezők befogadására. Márpedig azt még a bővítéspárti politikusok sem tartják reálisnak, hogy az EU funkciói hibátlanul működnének 18 vagy 22 taggal, amikor a jelenlegi 15 taggal is igen súlyos működési zavarok jelentkeznek Brüsszelben. Barnier is azok közé tartozik, akik szerint egy új kormányközi konferenciára lenne szükség az új tagok felvétele előtt. Az európai végrehajtó testületeket a kibővítés kérdésétől függetlenül is némi szkepticizmussal tölti el, hogy Amszterdam válasz nélkül hagyott három, annyira lényeges dossziét (a korábban említett három tárgyalási csomag kérdését), melyeknek figyelmen kívül hagyása az Európai Unió jövőjét is veszélyezteti. A bővebb Európának mindenesetre koncentráltabb döntéshozó folyamatokra lesz szüksége, az egyhangú döntést számos kérdésben a minősített többség döntésének kell felváltania – vélik brüsszeli szakértők.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.