„Hanyatt esne, ha tudná, kik jöttek lobbizni”

A Matáv monopolhelyzetének apránkénti megszűntetésével a helyzet a magyar távközlési piacon is „fokozódik”. Mindenki elszántan szerel és perel.A sok száz milliárd forintot jelentő távközlési piacon kíméletlen harc indult meg mind az előfizetők, mind pedig a piac minden egyes szeletének megszerzéséért. A többszereplős történetekben egy társaság neve mindig felbukkan: a 11 000 főt foglalkoztató Matávé. Közép-Európa legdinamikusabban fejlődő cége agresszív terjeszkedési politikát folytat – nem is tehet mást, ha a lassan liberalizálódó hazai távközlési piacon biztosítani kívánja pozícióit. Ennek persze olykor gátat szab a média- és a távközlési szabályozás. Jó példa erre a nagy port felvert győri kábeltévé (nem) eladásának ügye is.Az elmúlt hetekben a legnagyobb visszhangot a győri önkormányzat által kiírt, a helyi kábeltelevízió eladását megcélzó pályázat végeredményének kihirdetése váltotta ki. A 34 000 háztartást felőlelő tender elbírálásával megbízott héttagú önkormányzati tulajdonosi bizottság és az MSZP színeiben megválasztott polgármester, Balogh József ugyanis azt a Németkábel Vagyonkezelő Rt.-t (NK) hozta ki győztesnek, amelynek 25 százalékban a Matáv a tulajdonosa. A második helyezett UPC (United Pan-Europe Communication) több okból támadta meg a döntést. Például cégük (Magyarország legnagyobb szélessávú kábelszolgáltatója 500 000 háztaratásban van jelen) 50 millióval többet ígért az 1 milliárd forintos alaptőkével alapított NK-nál. Az UPC sajtófőnökének elmondása szerint az NK pályázata erősen kifogásolható: mint kiderült, az NK tulajdonosa a XVIII. kerületben lévő ASTRA SAT Kft.-nek. A médiatörvény értélmében azonban egy cég tulajdonában csak egy műsorelosztással foglalkozó cég lehet, a rendelkezés megszegése pedig az UPC értelmezése szerint már kizáró ok a tenderen. Ráadásul a pályázat beadásakor az NK a cégbíróságon nem volt bejegyezve, ez csak idén január 13-án történt meg. Az UPC szerint égbekiáltó visszaélések miatt a cég a Győr-Moson-Sopron megyei bírósághoz fordult, és az a múlt héten ideiglenesen eltiltotta a szerződéskötéstől a győri önkormányzatot és a Németkábel Vagyonkezelő Rt-t.- Hanyatt esne, ha tudná, kik jöttek ide lobbizni – mondta a MAG kérdésére Balogh József, Győr polgármestere, aki másként látja a helyzetet. Elmondása szerint elsősorban az UPC részéről volt nagy a buzgalom, igaz, a Matáv sem tétlenkedett. Arról a polgármester nem kívánt nyilatkozni, hogy a lobbizók politikusok vagy befolyásos üzletemberek voltak.A Németkábel számára kedvező döntésről Balogh József elmondta: azért döntött a héttagú önkormányzati tulajdonosi bizottság, valamint ő is az NK mellett, mert nem csak a licit volt mérvadó, hanem a lakosságnak nyújtandó kedvezményeket, s a tarifapolitikát is figyelembe vették a döntés meghozatalakor. Az ő „szakszerűsítésük” szerint az NK ajánlata 100 millióval többet hozott volna a konyhára. Azt ugyan tudták, hogy a Németkábel cégbírósági bejegyzése még csak folyamatban van, azonban úgy ítélték meg, „valószínűsíthető volt, hogy a cég bejegyzése napokon belül megtörténik”. A polgármester hozzátette: a másik két pályázónál is találtak kifogásolnivalót, azonban amikor ezekről faggattuk, elzárkózott a válaszadás elől. – Nekem már a pályázat benyújtásának előestéjén rossz előérzetem volt – árulta el a MAG-nak Balogh József. Az önkormányzati szakértők ugyanis figyelmeztették: bármelyik pályázó nyeri is el a tendert, a második helyezett minden bizonnyal perelni fog. – Ez – mondta Balogh a szakértőkre hivatkozva – a médiatörvény kuszasága miatt lehetséges. A polgármester elmondása szerint a pályázat lezárása után jelentkezett egy negyedik pályázó is, akinek kilétét viszont nem kívánta felfedni. Az új pályázó azért nem indult el a tenderen, mert nem akart pereskedni – állította.Egyelőre tehát Győrben patthelyzet van. Csakúgy, mint a Posta adathálózatára kiírt 2,5 milliárdos pályázatnál. A tenderbizottság itt tavaly decemberben – az általános trendtől eltérően – nem a Matávot, hanem a Pantel-GTS konzorciumot hirdette ki győztesnek. A döntést a Matáv – arra hivatkozva, hogy a nyertes pályázat nem felel meg a műszaki alkalmasságot és a technológiai szabványokat illetően – a Parlament közbeszerzési bizottságánál azonnal meg is támadta, és ennek értelmében a döntőbizottság január 24-én megsemmísette a Magyar Posta által hozott határozatot. Pontosan nem lehet tudni, hogy a két cég milyen válaszlépéseket tervez, azokat ugyanis csak a héten hozzák nyilvánosságra. Nevük elhallgatását kérő szakemberek a MAG-gal közölték: a pályázat elvesztése azért esett volna oly rosszul a Matávnak, mert a tendert megnyerő, 20 milliárdos alaptőkével másfél évvel ezelőtt alapított Pantelben 62 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező KPN egyben a Pannon GSM (amit a politikától legmesszebb eső mobilszolgáltatóként tartanak nyilván szakmai berkekben) 45 százalékos tulajdonosa is. A tender elnyerése már komoly konkurenciát jelentett volna a Matávnak, amely cégnek a 2001. január 1-jén megszűnő koncessziós szerződései miatt egyre több gondja lehet a versenytársakkal a jövőben.A MAG természetesen mindkét esettel kapcsolatban megkérdezte a Matávot is, ott azonban nem kívánták kommentálni egyik ügyet sem.Ez persze nem azt jelenti, hogy a magyar telekommunikációs óriás ne lenne tudatában: a vetélytársak máris ostrom alá vették hazai állásait. A támadók közé tartozik a Vivendi Telecom International is. A francia tulajdonú, 1998-ban világszerte 7902 milliárd (!) forintos bevételt produkáló társaság szép csendesen egyre inkább kiépíti hazai hadállásait, elsősorban vidéken. A második legnagyobb hazai vezetékes távközlési cég Szeged, Szentes (Déltáv), Vác, Gödöllő, (Digitel 2002), Jászberény (Jásztel) térségében szolgáltat, 1995 óta. Amint azt dr. Lednitzky Péter kormányzati és külkapcsolati igazgató elmondta, a koncessziós területeiken az idei átlagos áremelés négy százalékos, ami nem éri el Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által maximált éves 6 százalékot (mint ismert, a telefondíjak hatósági árkategóriába tartoznak). A társaságnál az egyéni előfizetési díj „csak” 31 százalékkal emelkedik az idén, ez számszerűsítve 1990 forint. A hab a tortán a nemrégiben nyélbeütött üzlet az Alcatellel: ezzel a Vivendi érdekeltségébe tartozik most már a Bakonytel Rt., a Dunatel Rt., az Egom-com és a Kisduna-Com Rt. is. Így a Vivendi figyelemreméltó, 470 ezres előfizetői körre tett szert. Híresztelések szerint a Matáv a fent említett üzletet szintén megtámadja. A jövőbeli anomáliák elkerülése miatt az alternatív szolgáltatók feltehetően érdekszövetséget kötnek majd.