Vonattal érkezett Pozsonyból Budapestre, és a menetrendszerű „gyorssal” utazott haza Miskolcról Kassára – mintha csak egy századfordulón élt kassai polgár ruccant volna ki, hogy elintézze ügyes-bajos dolgait. Rudolf Schuster, a szlovák köztársasági elnök magyarországi látogatását épp azzal a lenyűgöző természetességgel végezte, mint ahogy magyarul szólalt meg a budapesti parlamentben, s ahogy hazánkban tett látogatása alkalmával nem zárkózott el az elől, hogy együttműködést vállaljon a Márai Sándor születésének századik évfordulója alkalmából rendezendő közös ünnepségen. Schuster, aki a meciari időszakban Kassa főpolgármestere volt, jól tudja: a Felvidék együtt élő népei nem „idegenek”, s a kulturális örökség sokszínűsége csak gazdagítja a mai Szlovákiát.Rudolf Schuster – épp úgy, mint magyar meghívója, Göncz Árpád köztársasági elnök – döntő fontosságúnak látja a regionális együttműködést a két ország kapcsolataiban. S hogy ez a szándék sem marad pusztán a sajtónak rendezett udvariaskodás, azt a Kelet-Szlovákia és Észak-Magyarország közös eurorégiójának kialakítása felé tett lépés is bizonyítja, ami a magyar kormányfővel folytatott tárgyalások során körvonalazódott. A szlovák elnök látogatása nem pusztán városnézésekből állt: mint elhangzott, megalakul a szlovák-magyar alapszerződés elősegítésén munkálkodó tizenegy vegyes bizottság után a tizenkettedik, amely a határon átnyúló együttműködést hivatott elősegíteni.Már az előző szlovák köztársasági elnök, Michál Kovac is azt a Szlovákiát képviselte, amelyikkel könynyebb partnerséget, barátságot kialakítani, együtt élni. Vladimír Meciar kisebbségellenes lépéseit, demokráciaellenes megnyilvánulásait kemény ellenpólusként kísérte végig az a tény, hogy a politikai hatalom nem koncentrálódik egy kézben – hiszen éppen erről szól a demokratikus államberendezkedés. Az útját kereső fiatal szlovák államban kiemelkedően fontos ez a pozíció. Ma Szlová-kiában kormánytényező a Magyar Koalíció Pártja, a Schuster látogatása alatt aláírt ekvivalenciaegyezmény biztosítja a diplomák kölcsönös elismerését. Ám nem lehet tudni, mit hoz a holnap: visszatérhet a hatalomba a HZDS, akár ismét kormányfő lehet Vladimír Meciar. A legtöbbet talán a magyar kisebbség veszítheti egy ilyen fordulaton. Schuster elnök magyarországi tartózkodása idején visszafogottan nyilatkozott a kisebbségi nyelvhasználati törvényről, mikor egy újságíró nekiszegezte a kérdést, hogy ez a probléma miért nem rendeződött megnyugtatóan. A szlovák államfő úgy vélte, a parlamenti döntéshozatalban részt vevő Magyar Koalíció is részt vállalt a törvény előkészítésében és elfogadásában – ám nem zárkózott el a későbbi módosítások elől.Mint ez a szlovák elnök békéscsabai látogatása alkalmával is elhangzott – még mindig megoldatlan a kisebbségek parlamenti képviselete, jelenleg eldöntetlen például, hogy „sajátos jogú”, szavazati joggal nem rendelkező, vagy „teljes jogú” képviselete legyen a nemzeti kisebbségeknek a magyar törvényhozásban. Az utóbbi, egyébként az ellenzék által támogatott megoldáshoz az alaptörvény módosítására lenne szükség. Sajnálatos következménye ennek a vitának, hogy még mindig nem tudjuk felmutatni a nemzeti kisebbségek parlamenti jelenlétét.Schuster elnök látogatása hitelessé teszi, hogy Szlovákiában létezik és létezni fog egy olyan – befolyásában és arányaiban is számot tevő – felelős értelmiség, amely nem a befelé fordulás, a szűkkeblű sovinizmus mentén politizál. Lehet rájuk számítani, ahogy ők is számítanak Magyarország segítségére – és arra, hogy a két ország EU-tagságának elnyerése után határőrtisztek nélkül száguld a gyorsvonat Miskolctól Kassáig.

Botrány, titkos lista, belső feszültség – széthullóban a Tisza Párt?