Bevándorlók Európában

Nem beszélhetünk a bevándorlási probléma egységes európai megítéléséről, az olasz szociológus, Ilvo Diamanti felmérései legalábbis ezt bizonyítják. Öt országot vizsgált meg Diamanti az Észak-Kelet Alapítvány megbízásából, az EU öt meghatározó tagját. Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Spanyolország esetében az idegenek megítélése, a velük szemben támasztott előítéletek, a bevándorlókat megillető szociális és politikai jogok országonként különböznek. A felmérés elemzése arra enged következtetni, hogy a nemzeti karakter meghatározó szerepet játszik abban, az európai polgárok miképpen viszonyulnak a migráció kérdéséhez.A szociológus kiemeli: a megkérdezettek körülbelül egynegyede a bevándorlókat aggodalma, sőt félelme forrásaként emlegeti. Diamanti szerint „e jelenségnek föl kell ráznia a felelős európai politikusok figyelmét, hogy küzdjenek e problémával, amelyet előszeretettel lovagolnak meg a szélsőséges pártok”. A szociológus szerint három modell különíthető el: az első kategóriában, amelyet Nagy-Britannia és Spanyolország képvisel, az idegenekkel szemben kevésbé tapasztalhatóak félelmek a társadalomban, a bevándorlók jogainak érvényesítésére viszonylag széles lehetőségek állnak rendelkezésre. A második modellt Németország képviseli, itt az idegenekkel szembeni félelmek nem jelentősek, ám az ország nem túl nyitott a probléma felé. Olaszországban erőteljes fenntartásokat észlelhetünk, ám a társadalom és a politika nyitottabb a probléma kezelésére. Franciaország a három kategória találkozópontján helyezkedik el – írta Diamanti.A bevándorlás problémája nemcsak elméleti viták kérdése. Észak-Rajna-Vesztfáliában a hesseni választások során döntő politikai kérdésként vetődik fel, hogy a CDU kijátssza-e az idegenellenes kártyát. Gerhard Schröder kancellár ugyanis húszezer indiai információtechnikai mérnököt szándékozik az országba hívni, akiket amerikai módra zöldkártyával látnának el.Bár a menekültprobléma még a több millió bevándorló helyzetének legalizálásán fáradozó Franciaországban sem játszik központi szerepet, marginálisan a kérdés több EU-tagállamban is felvetődik. Alig egy hónap telt el azóta, hogy Spanyolországot felkavarta egy 27 éves fiú meggyilkolása. Az áldozat spanyol, az elkövető marokkói volt, akit a sajtójelentések lelki egyensúlyát vesztett, megzavarodott emberként írtak le. A márciusi választások előestéjén „valóságos mórvadászat” alakult ki El Ejidóban, az Andalúziában fekvő településen három halott és több sebesült volt a zavargások mérlege – emlékeztet a Le Monde. A kormányzó konzervatív párt, a PP ugyanebben az időszakban ígéreteket tett arra, hogy ha elnyeri a voksok többségét, módosítja a bevándorlási törvényt. Jelenleg Spanyolországban a bevándorlók teljes jogú állampolgárként élvezik a szociális, oktatási kedvezményeket, valamint ingyenes jogi segítséget kaphatnak. José María Aznar miniszterelnök a választások előtt kijelentette: szerinte gátak közé kell szorítani a bevándorlási folyamatot. Európában a legalacsonyabb a születési szám – mondta -, s a népesség most először fogyni kezdett 1999-ben Spanyolországban. Aznar nem a bevándorlás jelensége elől zárkózott el, de felhívta a figyelmet az illegálisan bevándoroltak tömegére, s jelezte: európai szinten is az ellenőrzött menekültügy és a közös bevándorlási politika kialakítását kezdeményezi.