Reagálások Orbán Viktor beszédére

„Nagy kormányzati show-műsornak” nevezte Szent-Iványi István (SZDSZ) a kormány nyári munkáját, Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva. Az SZDSZ frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy a kihelyezett kormányüléseken nem születtek komoly és felelős döntések, csak ígéretek hangzottak el. Bírálta a milleniumi ünnepségek rendezését is. A képviselő szerint ezen a nyáron elszabadultak az indulatok; példátlannak nevezte, hogy Orbán Viktor egyszer sem emelte fel a szavát a gyűlöletkeltéssel és a kirekesztéssel szemben.

Szentgyörgyvölgyi Péter (FKGP rámutatott, hogy csökkent a munkanélküliség, nőtt a reálkereset és az ipari termelés. Hozzátette, hogy ezen intézkedések következtében a gyermekvállalás, a családok fenntartása, a gyermekek iskoláztatása anyagilag megalapozottabbá vált. Az elmúlt időben hozott törvények közül kiemelte a köztisztviselőkről, a szomszédos országokban élő magyarokról, a gázközművagyonról és a külső üzletrészekről szóló jogszabályokat. A kisgazda frakcióvezető szerint a millenniumi évforduló hozzájárult környezetünk gazdagításához is.

Francz Rezső (MSZP) szerint a munkanélküliség nem csökkent akkora mértékben, mint ahogy azt a Fidesz állítja. A szocialista képviselő a hátrányos helyzetű kistérségek problémáira hívta fel a figyelmet. Feltette a kérdést, milyen eszközöket, szabályokat alkalmazott a kormány ezen térségek felzárkóztatására, kaptak-e az érintett települések kiemelt támogatásokat vagy kedvezményeket. Francz Rezső intézkedéseket sürgetett a kistérségekben működő hazai vállalkozók, az ingázó dolgozók támogatására. Rámutatott a kisfalvak elöregedésének problémájára, illetve a nyugdíj reálértékének csökkenésére.

Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke, frakcióvezető-helyettese hangsúlyozta: az elmúlt fél évben a magyar politikában azért lehetett egyre hangosabb a személyeskedő, gyűlöletkeltő hang, mert a kormány munkájában nem tudtak kivetnivalót találni.

A kormánypárti politikus aggályosnak nevezte az üzletrészek visszavásárlása kapcsán megfogalmazott azon javaslatot, amelynek alapján attól a tsz-lobbitól is névértéken vennék meg az üzletrészeket, amelyik annak idején tíz százalékos áron jutott hozzá, és így 90 százalékos hasznot szerezne ezzel.

Az oktatás támogatásáról szólva Pokorni Zoltán megvalósíthatónak nevezte, hogy Magyarországon minden második fiatal egyetemen, főiskolán tanuljon. Utalt rá, hogy a kormány szándéka szerint 2002 őszén már 42 százalékos lesz a felsőoktatási intézménybe beiratkozók aránya.

Csurka István, a MIÉP elnöke azt emelte ki, hogy pártja álláspontja szerint a magyar föld soha nem adható el külföldieknek, mert az a magyarság létalapja. – Sokkal határozottabban kell eljárni a zsebszerződések ellen – szögezte le. Kitért arra, hogy lassul az európai és az amerikai gazdaság növekedési üteme, emellett pedig – mint mondta – nagy óvatosságra intő folyamatok is zajlanak a világban. Csurka szerint emiatt a kormánynak gondolnia kell a védekező intézkedésekre, olyanokra, amelyek a belső gazdasági-erkölcsi erőt, a nemzeti öntudatot erősítik. Az ellenzéki képviselő „jó kampányfogásnak” nevezte a vidéki kormányüléseket, ugyanakkor javasolta, hogy próbáljanak meg télen is kabinetülést tartani egy pajtában. A MIÉP vezetője – utalva arra, hogy könnyen kitalálhatják, mire gondol – végül leszögezte: ne foglalkozzunk állandóan olyan felesleges kérdésekkel, amelyek undort és ellenkezést váltanak ki a társadalom nagy részében.

Balsai István, az MDF frakcióvezetője a társadalmi odafigyelés legjelentősebb gondoskodó formájának nevezte a diákhitel bevezetését, ami többszázezer fiatalt érint kedvezően. A mezőgazdaságról megjegyezte: 12 év után talán sikerül végre a magyar agrárium világában sikeres törekvés mögé szegődni. A szakszervezetek fellépésére utalva Balsai István hangsúlyozta: annál képmutatóbb magatartással 1990 óta nem szembesült a kormány, mint hogy azok keveslik a minimálbér 50 ezer forintra emelését, akik annak idején ellenezték a 40 ezerre növelést.

Nem felel meg a valóságnak Szent-Iványi Istvánnak az a parlament plenáris ülésén elhangzott állítása, hogy a millenniumi ünnepségek rendezési jogát a Happy End Kft. kapta, mivel az ország több mint háromezer-egyszáz települése vett részt az ünnepségsorozat szervezésében és lebonyolításában – tartalmazza a Miniszterelnöki Hivatal közleménye, amely a szabad demokrata képviselő hétfői napirend előtti felszólalására reagál.

A közlemény hozzáfűzi: az SZDSZ frakcióvezetője akkor is valótlant állított, amikor azt mondta, hogy a 4,2 milliárd forint sorsáról döntő bizottság tagjai között voltak a kft. alapítói és egykori tulajdonosai. A tenderkiírás elbírálásában ugyanis egyetlen olyan személy sem vett részt, aki alapítója vagy tulajdonosa lett volna a Happy End Kft.-nek.