Az EBRD a lemaradott térségeket támogatja

A „Stratégia Magyarország számára” nevet viselő dokumentum megállapítja, hogy az EBRD működésének tíz éve alatt 1,3 milliárd eurót fektetett be, és ezáltal – társfinanszírozás formájában – további négymilliárd euró tőkét vonzott az országba, jelentős szerepet játszva így a piacgazdaság megteremtésében.

A jelentés méltatja Magyarország általános gazdasági teljesítményét és a jogi környezetet, de hangsúlyozza, hogy a versenypolitika, az energiapiac liberalizálása és a nem banki pénzügyi szektor fejlesztése terén még számos teendő van, beleértve a tőkepiac működésének ellenőrzését és a kisebbségi tulajdonosok érdekeinek védelmét.

A piacgazdaságba való átmenet jelenlegi végső, de kritikus fázisában az EBRD arra fog törekedni, hogy eszközeivel hozzájáruljon az egyes országrészek közötti fejlettségbeli különbségek csökkentéséhez, ezzel összefüggésben segítse a kis- és középvállalatok tőkéhez jutását, és infrastrukturális beruházások révén vonzóbbá tegye az elmaradott országrészeket a külföldi befektetők számár – írja a jelentés.

A dokumentum megállapítja, hogy a külföldi működőtőke-befektetések néhány iparágra és az ország nyugati részére koncentrálódnak. Ezáltal egyfajta duális gazdasági struktúra alakult ki, növekednek a regionális, ágazati és strukturális egyenlőtlenségek. Bátorítani kell a magyar kormány törekvéseit, hogy a Széchenyi-terv keretében megoldja ezeket a problémákat, de a programhoz kapcsolódó költségvetési kiadásokat gondosan kell ütemezni, tekintetbe véve a makrogazdasági fejleményeket. A gazdaságpolitikát feszesebbé lehetne tenni a dezinflációs folyamat erősítése érdekében.

Az EBRD úgy véli, hogy a pénzügyi infrastruktúra terén elsősorban azokat a nem banki intézményeket kell fejleszteni, amelyek révén a kis- és középvállalatok könnyebben tőkéhez juthatnak.

A jelentés rámutat, hogy Magyarország „túl van bankosítva”, s noha 40, közöttük 27 külföldi ellenőrzés alatt álló bank működik az országban, a kisvállalatok hitelezése a biztató kezdeményezések ellenére nincs megoldva. Ezért az EBRD arra törekszik, hogy a befektetéseket specializált- és nem banki jellegű pénzintézetek irányába terelje, beleértve a kockázati tőkealapokat, a jelzálog-intézeteket, a fogyasztói hiteleket nyújtó és az önkormányzati pénzintézeteket. A kis- és középvállalatokat az EBRD mind hitelekkel, mind üzletrészvásárlással igyekszik segíteni.

Különösen fontosnak tartja a bank, hogy előmozdítsa az önkormányzatok hozzájutását hosszú távú forrásokhoz. Az átmenet utolsó szakaszában a közlekedés, a környezetvédelem és a közművek fejlesztése jelenti a legnagyobb feladatot Magyarország számára – írja a jelentés, hozzáfűzve, hogy az EU-követelmények teljesítése mintegy 12 milliárd euró beruházást igényel. A becslések szerint csupán a MÁV-nak 5 milliárd euróra van szükséges ahhoz, hogy teljesen megfeleljen az uniós követelményeknek.

Noreen Doyle, az EBRD első alelnöke, aki a bank megalapításának 10. évfordulója alkalmából tartózkodik Budapesten, egy sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy a bank a jövőben a helyi tőkepiac bizonyos szegmenseiben akar szerepet játszani, és arra bátorítja a kormányt, hogy tekintse az EBRD-t a vidékfejlesztés forrásának.

Noreen Doyle hangsúlyozta, hogy Magyarországon rendelkezésre áll a szakképzett, dinamikus munkaerő, de a kisebb vállalatoknak kevés lehetőségük van pénzhez jutni, s ebben a tekintetben a Budapesti Értéktőzsde sosem töltötte be egy valódi tőkepiac szerepét. A befektetők nem igazán bíznak a részvénypiacban, és valódi részvénytulajdonosi kultúra sem alakult ki. – Ezért, ha egy kisvállalatnak 100 ezer euróra van szüksége, akkor legfeljebb baráti kölcsönt kérhet – mondta Noreen Doyle, hozzáfűzve, hogy az EBRD ezen az állapoton igyekszik változtatni.

Az alelnök kifejtette, hogy az EBRD kész együttműködni útépítési programokban, akár koncessziós alapon, akár állami beruházásokhoz csatlakozva. „Noha Magyarország kedvező feltételekkel jut hozzá külföldi pénzekhez, az EBRD új országstratégiája nem azt jelenti, hogy elzárjuk a csapot, hanem azt, hogy a piacgazdaság erősödésével az ország megváltozott igényeinek kielégítésére törekszünk, és célzottabbá tesszük működésünket” – mondta az alelnök.