A terrorizmusnak nincs vallása

Igen sajnálatos, hogy hétezer halott kellett a terrorizmus elleni, hatékonyabb nemzetközi összefogás megszületéséhez. Algéria még mindig elszigetelten harcol e jelenséggel szemben, pedig már több mint százezren vesztették életüket – jelentette ki az MNO-nak adott nyilatkozatában Arezki Chefra algériai nagykövet.

Hogyan ítélik meg az amerikai terrortámadásokat, s miképpen hat ez az algériai vezetés terrorizmus elleni harcára?

Algériát hallatlan méretekben sújtja a terrorizmus, mely ellen a kormány minden eszközzel megpróbálja fölvenni a küzdelmet. Ám ez a jelenség sajnos nemzetközi méreteket ölt. A terrorizmusnak nincs nyelve, nincs vallása. Ez az, amit nem győzünk hangsúlyozni. A terrorellenes nemzetközi együttműködés erősítését már hosszú ideje szorgalmazza Algéria, szerencsére kérésünk válaszra is talált. Igen sanálatos és tragikus, hogy a szeptember 11-i események ébresztették tudatára a nemzetközi közösséget e jelenség természetét és súlyosságát illetően. Fontos, hogy az egész emberiséget mozgósítsa a felelősség érzete. Mi a szabadságért, az emberi méltóságért is küzdünk, amikor fellépünk a terroristákkal szemben.

A terrortámadások és az ellencsapás kérdése elválaszthatatlan a palszetin-izraeli konfliktus problémájától. Mi a véleménye erről a szembenállásról?

Tiszteletben tartunk minden szuverén államot és minden vallást. Izrael palesztin politikáját viszont Európa is elítéli, s a térségben nemcsak nekünk vannak ilyen természetű fenntartrásaink: a Maghreb-országok mindegyike nyilatkozatban ítélte el a palesztinok jogainak korlátozását. Algériának egyetlen problémája van Izraellel, s ez éppen a palesztin kérdés.

A palesztinok terrorakciói gyakran az ellenük irányuló támadások alapjául szolgálnak. Nem kéne a palesztinoknak is taktikát változtatni?

A nemzetközi szervezetek is elismerik a palesztinok önrendelkezését, ám ezt Izrael folyamatosan megsérti. Ez provokálja ki az erőszakos akciókat. Tartsa be Izrael a nemzetközi normákat, hagyjon fel a palesztinok elleni erőszakos akciókkal. Tarsa be Izrael a nemzetközi jogokat, hagyjon fel a palesztinok elleni erőszakos akciókkal. A palesztinok ugyanis hihetetlenül szomjaznak az igazságra és a békére. Nem úgy kell rájuk tekinteni, mint akik háborút akarnak. A háború nem az ő céljuk.

Az önök ellen hadat viselő terroristák viszont Naredin Jazid Zerhuni belügyminiszter szerint mintegy 3-400-an vannak, őket mintegy 7-800 fő támogatja. Ha ez igaz, akkor hogy lehetséges, hogy ebben az évben is meghaladta a 2000-et a halottak száma?

Eszközeink meglehetősen korlátozottak, ugyanis szinte elszigeteltek maradtunk ebben a küzdelemben. Hatásos nemzetközi segítség nélkül meglehetősen nehéz látványos eredményeket elérni. Nem lehet összehasonlítani például, hogy New York hétezer halottja milyen nemzetközi erőket mozgósított, míg nálunk hasonló méretű civil áldozatok ellenére nem beszélhetünk hatékony fellépésről. Igen sajnálatos egyébként, hogy ez a hétezer halott kellett ahhoz, hogy a világ komolyan vegye ezt a jelenséget. Míg a hazánkban dúló terrorcselekményeket kívülről támogatják, az ellene folytatott küzdelemben máig sem beszélhetünk ilyen hatékony fellépésről. Nagyon jelentős eredményeket értünk el, csak néhány kis csoportnak sikerül Algéria néhány elszigetelt pontján megnyilatkozni. A terrorizmus létezik, de igen behatárolt eretek között. Erre utal az is, hogy lassan visszatérnek a turisták a tengerparti részekre és ellátogatnak a déi területekre is.

A biztonság azért leginkább a gázlelőhelyek, a nemzetközi termelés szempontjából fontos nyersanyagbázisok közelében észlelhető, míg egész falvakat irtanak ki a terroristák.

Nem lehet őrt állítani mindenki mögé, de erre a világon egyetlen állam sem képes. Az utóbbi esenmények sajnos ezt bizonyították. Természetes, hogy a nemzetgazdaság stratégiai pontjai kiemelt védelem célját képezik és ez úgy van megszervezve nálunk is, mint számtalan országban, ahol külön intézkedéseket fogadtak el gazdasági infrastruktúrájuk megvédésére.

Elképzelhetőnek tartja-e, hogy Algériában a terroristák bázisokat, kiképzőközpontokat működtetnek? Boszniában és Franciaországban is fogtak el olyan algériaiakat, akik az Al-Kaidának és más szervezeteknek dolgoztak, illetve aktív tagjai voltak ezeknek a hálózatoknak.

Egészen határozottan állíthatom, hogy nincsenek terrorista bázisok Algériában. Nem Algéria tartja fenn az Al-Kaidát, ezek külföldről támogatott szervezetek. Több algériai is részt vett az afganisztáni felszabadító háborúban. Nemcsak ők, de számos nemzet fiai segítették az afgáánokat. Némelyek terrorista hálózatok befolyása alá kerültek. A terrorizmus jelentősége kétségtelenül nemzeten túli, melynek nincs bőrszíne, nincs nyelve, nincs vallása. Sajnos bárhol és bárkire lesújthat.

Nemcsak a terrorizmus elleni harc tűnt nehéz feladatnak az utóbbi időben Algériában. A kabil kisebbség felújította harcát nagyobb önrendelkezéséért, s a tamazigh nyelv elismeréséért. Ám még e kérdés rendezése után sem csillapodtak a kedélyek. Képes-e úrrá lenni a vezetés a nemzetiségi kérdés okozta megosztottságon?

Ez egy nyitott ország, intenzív politikai élettel. A gazdasági, társadalmi problémák mindenkit foglalkoztatnak. Ez egy élő társadalom, s a hatalom igen érzékeny a fiatalok problémáira. Folyamatban vannak szociális és infrastruktúra-fejlesztő programjaink. Algériában nincs megosztottság és szó sincs a nemzeti egység megkérdőjelezéséről. Ez az algériai nép eglészének erős öntudatát bizonyítja. Az állam reformját a legmagasabb politikai szinten határozták el. Ezt országos megvitatásra boxcsátoták az összes országos képviseleti intézmény bevonásával. Ugyanez történt az igazságügy, a nemzeti oktatás és egyéb területek reformja terén is.

Komoly legitimációs problémákat okoz, hogy tíz éve nem tud a hatalom egyeségre jutni az Iszlám Üdvfronttal, avagy a FIS-szel, illetve annak mérsékeltebb utódszervezeteivel. Nem teszi-e nehezebben megvalósíthatóvá ez a demokratikus újrakezdést?

Az iszlám a türelem vallása. A mérsékelt iszlámista áramlatok helyet kaptak a vezetésben is. Ám a FIS követelései ellentétesek az alkotmánnyal, mely tiltja a vallási vagy faji alapú mozgalmak térnyerését. Az iszlám mindemellett államvallás Algériában. Annak éertékeire, vagyis a toleranciára, a békére, a testvériségre és a modernitásra szeretnénk építeni társadalmunkat. Emlkeztetném, hogy Szent Ágoston is Algéria szülötte volt. Mi nem az ellenségeskedés, hanem a civilizációk párbeszéde mellett foglalunk állást.