Egy kis habarcs

„Nem helyes egy vitatott történelmi alak miatt levakolni egy festményt, de a volt kormányzó szelleme sem éledhet újjá attól, hogy a habarcsot levakarják megfestett alakjáról” &#150 e kissé nehezen követhető érvelés a Magyar Hírlapban jelent meg. Szegedi szóvirágok című cikkében a lap helyi tudósítója többek közt Aba-Novák Vilmos freskójának avatásakor elmondott beszéde miatt támadta „a város MDF-es képviselőjét”.

Legutóbb a Hősök Kapujánál helyreállított Aba-Novák-freskó avatásánál is felkapták fejüket az elcsigázott sajtómunkások. A város MDF-es képviselője a Horthy-korszak egyik szimbólumának tartott festménynél azt mondta, hogy végre sikerült eltávolítani a „materiális kommunista habarcsot” a freskóról. Tény, hogy az első világháborúban elesett szegedi katonák emlékére készítette a képet Aba-Novák Vilmos, és a kommunisták röviddel hatalomra jutásuk után levakolták.

Lám, Aba-Novák elvtárs nem volt jó elvtárs. Ő biza nem feküdt jól az 1948-49-es kommunista hatalomátvételt követően, mi több, megfeküdte Rákosi és Révai (az ő nevük, különösen az utóbbié, valahogy oly ritkán vagyon leírva a Magyar Hírlapban!) gyomrát. Sőt annyira nem volt jó elvtárs, hogy ezt egyesek ma sem tudják megemészteni. Aba-Novák egyszerűen jó festő volt. A Magyar Hírlap szerzője most a szemére veti a nagy magyar művésznek, hogy a habarccsal is megtisztelt freskón (ez egyébként vitatott), felbukkan Horthy Miklós alakja is. A vitatott politikus most nem éledhet újjá attól, hogy levakarják a habarcsot &#150 hangoztatja. Reméljük: az a primitív, köztörvényes bűnözők szellemi nívóját és erkölcsiségét tükröző szemlélet sem éledhet újjá, amely habarccsal tünteti el meghatározó magyar művészek alkotásait &#150 épp úgy, mint a Gellért-hegyi sziklakápolna bejáratát.

És ha már a vitatott történelmi eseményeknél tartunk, hadd idézzek Pálinkás József Szegeden elhangzott beszédéből. Az oktatási tárca vezetője az egyetemen arról beszélt, miként tudott újjáéledni a magyar szellem a trianoni sokk után. Az ország területének megcsonkulását igen egyszerűen magyarázta a miniszter: az idegen hatalmak által felheccelt csőcselék és a rossz szándékú szomszédok szagatták darabokra a történelmi Magyarországot. Ha ilyen „sarkosan” szemlélnék a történelmet a szaktanárok, megnézhetnénk a végeredményt &#150 olvashatjuk a Magyar Hírlapban.

Pálinkás miniszter urat ezek szerint már nemcsak a melegek támadják. Való igaz, hogy az oktatási tárca vezetője súlyosan vétett a kialakult (sajtó)retorika szabályai ellen: a „szomszédok” szóhoz kizárólag „érzékenységük” kapcsolható, a „csőcselék” pedig csakis olyan magyarokhoz, akik nem (voltak) jó elvtársak.