A belföld, a külföld és a gazdaság hírei

Afgán harcosok a tálibellenes Északi Szövetség szovjet gyártmányú T–55-ös harckocsija körül idôznek, miközben két bomba robban, amit amerikai B–52-es bombázók dobtak le az Oszama bin Laden szaúdi származású milliomos vezette nemzetközi terrorszervezet, az al-Kaida állásaira a Tora Bora hegységben. Katonai elemzôk szerint egyre inkább szorul a hurok a terrorista vezér és vele maradt mintegy ezer harcosa körül. Ismeretes, hogy az amerikaiak huszonötmillió dollárt tűztek ki Bin Laden fejére. Ekkora összeg ösztönzôen hat az afgán tálibellenes harcosokra és haduraikra.

BELFÖLD:

Fidesz–Lungo Drom tárgyalás
Kibôvített évzáró tanácskozást tartott a hét végén a szolnoki székhelyű Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség. A jó tízéves múltra visszatekintô szervezet megbeszélésén jelen volt Pokorni Zoltán, a Fidesz–Magyar Polgári Párt elnöke, aki egy körvonalazódó választási megállapodás lehetôségeirôl tárgyalt Farkas Flóriánnal, a Lungo Drom elnökével. Farkas kijelentette: a Lungo Drom nem a különbözô pártok ellen, hanem a cigányság jobb integrációjának nemes ügyéért vállalna közösséget a Fidesszel.

Titkosan gyűjt adatot az MSZP
A bíróságon be nem jegyzett Adófizetôk Baráti Társasága nevében aláírás-gyűjtési akciót tart a szocialista párt Budapesten. A levelezôlaposított aláírásgyűjtô íven a név mellett a cím feltüntetését is kérik. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vizsgálatot indít az ügyben, amellyel kapcsolatban több jogász felvetette az okirat-hamisítás gyanúját.

Medgyessy gyanúsított
A rendôrség az úgynevezett Gresham-ügy kapcsán befolyással való üzérkedés alapos gyanúja miatt kedden nyomozást indított Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt ellen. A Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság a Medgyessy által aláírt szerzôdésre alapozva döntött az eljárás megindításáról. A szocialista miniszterelnök-jelöltet várhatóan csak a jövô év elején idézik be gyanúsítottként. Elôtte még tanúként kihallgatják az érintett önkormányzati képviselôket és a lobbiszerzôdést felajánló cég vezetôit.

Törvényalkotási program
A kormánynak minden esélye megvan arra, hogy év végéig teljesítse törvényalkotási programját. Ennek következtében a parlamenet választásokat megelôzô, rendkívül rövidre tervezett ülésszakán a képviselôknek már nem kell jogszabálytervezetekkel foglalkozniuk. Februárra egy-két jelentés megtárgyalása és az Országos Választási Bizottság (OVB) tagjairól szóló döntés maradhat.

Hatékony toborzás
Csaknem százmillió forintot költött a honvédség ebben az évben a szerzôdéses katonák toborzását segítô reklámra, jövôre ennek kétszeresét szeretnék erre a feladatra fordítani. A jó marketingmunkának hála a kampány ideje alatt háromszorosára nôtt a jelentkezôk száma az idôarányos tavalyihoz képest.

Felvételi tájékoztatók
December 17-én kerülnek a könyvesboltokba és a középiskolákba a 2002. évi felsôoktatási felvételi tájékoztató példányai és az Országos Felsôoktatási Felvételi Iroda további kiadványai. Ebben az évben négy könyvben, egy CD-ROM-on és a www.felvi.hu honlapon jelenteti meg az iroda a felsôoktatási felvételihez szükséges összes tudnivalót.

Szakburjánzás az egyetemeken
Harmadára csökkentené 2003-tól a fôiskolai, egyetemi alapszakok számát az oktatási miniszter, miközben a végzôsök specializációinak száma nem változna. Pálinkás József szerint a szakburjánzás mára már olyan méreteket öltött, hogy nehezíti az érettségizô diákok és szüleik eligazodását. A jelenlegi 445 fôiskolai, egyetemi alapszak helyett elegendô lenne csak mintegy százötven alapszak.

Türelmes orvoskamara
Bár az orvosok közül egyre többen támogatják a sztrájkot, az orvoskamara egyelôre a nyomásgyakorlásnak még az enyhébb formáit sem kívánja alkalmazni céljai elérése érdekében. Az érdekképviselet a kórháztörvény elfogadása ellen sem tesz lépéseket, a hét végi küldöttközgyűlésen csak egy határozatot fogadott el, amelyben ismét elutasítja a jogszabálytervezetet. A 440 küldött között végzett „gyorsfelmérés” szerint a doktorok 61 százaléka ért egyet egy idôszakos sztrájkkal, ugyanennyien támogatják az országos demonstrációkat, 46 százalékuk megyei megmozdulásokat szorgalmaz, míg a legtöbben, 82 százalék az aláírásgyűjtésben hisz.

Vezetô nélküli metró
A BKV az elmúlt hetekben elkészítette a következô öt évre vonatkozó legfontosabb beruházásainak kívánságlistáját. Elsô helyen a 2-es metróvonal rehabilitációja áll, amely minimálisan 21,5 milliárd, maximálisan 48 milliárd forint ráfordítást igényel. Az utóbbi összeg az úgynevezett automatikus vonatbefolyásolási rendszer (ATC) bevezetését is tartalmazza, ami gyakorlatilag a vezetô nélküli szerelvények bevezetését jelenti. Az ATC alkalmazása egymagában 1,5 milliárd forintba kerülne a BKV-nak.

Napirend elôtti viták
Az Országgyűlés hétfôi plenáris ülésén jelentést hallgatott meg a gyermekek és az ifjúság helyzetével, életkörülményeivel kapcsolatos kormányzati intézkedésekrôl. A Ház lezárta a kôolaj-készletezésrôl beterjesztett törvényjavaslat általános vitáját, a napirend elôtti felszólalások során pedig többek között a legfôbb ügyészt az utóbbi idôben ért támadások adtak témát a képviselôknek.

Az orvoscsoport készen áll
Nancy Goodman Brinker, az Egyesült Államok budapesti nagykövete hivatalosan mondott köszönetet azért a támogatásért, amelyet a három hónappal ezelôtti terrortámadások óta Magyarország nyújt hazájának. Martonyi János külügyminiszter megismételte: változatlan az egészségügyi alakulat Afganisztánba küldésére vonatkozó magyar ajánlat – ha arra igény van, és a missziót a parlament is jóváhagyja.

KÜLFÖLD:

NATO-bôvítési menetrend
Ne várjanak Románia, Bulgária és Albánia felzárkózására, hanem jövôre bôvítsék öt új taggal – a három balti állammal, Szlovéniával és Szlovákiával – a NATO-t. Így hangzik a német szociáldemokrata (SPD) Markus Meckel, a NATO parlamenti közgyűlésének alelnöke által megfogalmazott, és neves európai politikusok által is támogatott kezdeményezés. Az indítványt a Magyar Szocialista Párt Románia kimaradása miatt nem írta alá.

Ötvenöt éves az UNICEF
Ötvenöt éve annak, hogy az ENSZ közgyűlése jóváhagyta a világszervezet gyermekalapjának (United Nations Children’s Fund) létrehozását. Az 1946. december 11-én elfogadott határozat célul tűzte ki, hogy élelmiszer-, gyógyszer- és ruhaadományokkal nyújtsanak segítséget a háború sújtotta országok gyermekeinek ellátásához. Az UNICEF munkájában ma már 161 ország vesz részt, fô feladata pedig a fejlôdô országokban élô gyermekek támogatása, illetve természeti csapások, háborúk esetén azonnali rendkívüli segélyek nyújtása.

Harcok Ciszjordániában
Izraeli katonák lelôttek két palesztint a hét elején a ciszjordániai Túlkarem közelében. A palesztinok autója állítólag lassítás nélkül közelített egy ellenôrzôpont felé, s a katonák elôször a levegôbe, majd a kerekekre lôttek. Gáza közelében izraeli helikopterek támadták a palesztin biztonsági ôrállásokat és lerombolták a Jasszer Arafat személyes ôrizetével megbízott Force 17 egyik épületét. Palesztin források szerint a házat két rakéta is eltalálta, de a támadásnak nem voltak áldozatai. Kár esett viszont egy elektromos fôvezetékben, ezért nincs világítás a környéken. Izraeli közlés szerint az akció válasz volt arra, hogy az övezetben egy palesztin tüzérségi lövedék megsebesített egy zsidó telepeslányt.

Könnyítés Romániának
Martonyi János üdvözölte az Európai Uniónak azt a döntését, hogy Románia lekerült a vízumkötelezett országok listájáról. A döntés január 1-jén lép érvénybe. A vízumkényszert az EU a közép- és kelet-európai tagjelölt országok közül utolsóként Romániával szemben oldotta fel.

Tálib vezetôk fogságban
Megadta magát a legfôbb tálib katonai vezetô, egy magas rangú hírszerzôt pedig elfogtak – állítja a Pentagon. A védelmi minisztérium tisztségviselôje, aki az Északi Szövetségtôl kapott információkra alapozta a bejelentést, nem közölt neveket.

Koszovói parlament
A koszovói parlament elsô ülése botránnyal kezdôdött. A parlament megalakulása után a volt Koszovói Felszabadító Hadseregbôl (UCK) kinôtt párt vezetôje, Hashim Thaqi és követôi kivonultak a terembôl. Thaqi pártja nem állított jelöltet az elnökségi testületbe, mivel nehezményezte, hogy az alakuló ülésre nem hívták meg a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) elsô parancsnokának, Adem Jasarinak a családját. A parlament elnöke végül Nedzsad Dachit lett, aki megválasztása után kijelentette, hogy Koszovó szabad ország, amelyet a NATO fog megvédeni.

Milosevics ismét a törvényszéken
Negyedik alkalommal jelent meg a hágai törvényszéken a boszniai népirtással vádolt volt jugoszláv elnök, Szlobodan Milosevics. Az ellene felhozott vádra, mint ahogy eddig kétszer, a diktátor most sem válaszolt, így a törvényszék azt vezette be a jegyzôkönyvbe, hogy nem ismerte el a vádakat. Az exelnök koszovói szerepvállalását érintô per február 12-én kezdôdik, ám a bíróság vélhetôen összevontan kíván majd megtárgyalni minden vádpontot.

Jó kapcsolat Szlovákiával
Az elmúlt három esztendôben jó kapcsolat alakult ki Szlovákia és Magyarország között, bízom benne, hogy ez folytatódni fog, és nem éljük újra a Meciar-féle, borzalmas idôket, amikor a két ország viszonya borús volt – nyilatkozta Stefan Markus, Szlovákia magyarországi nagykövete. A diplomata szerint a megyék felosztásáról Pozsonyban jóváhagyott törvényt éppúgy el kell fogadniuk a magyaroknak, mint a Budapesten megszavazatott státustörvényt a szlovákoknak.

Újból támad az ebola
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) megerôsítette, hogy több ember kapott ebolás fertôzést a nyugat-afrikai Gabon egyik észak-keleti tartományában. A WHO azonnal szakértôket küldött a fertôzéssel sújtott területre, akik a járvány megfékezése mellett a vírus eredetét is kutatják. Eddig heten vesztették életüket a kitört ebolajárványban, tavaly pedig Ugandában 224 ember halt meg ugyanebben a betegségben. Eddig meg nem erôsített jelentések ebolás megbetegedésekrôl számoltak be a szomszédos Kongói Demokratikus Köztársaság területérôl is, ahol 28 ember vesztette életét.

Választásokat követelnek
Rendkívüli választások kiírását követelte a szerb parlamentben a jugoszláv elnök vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS). Dejan Mihajlov, a DSS frakcióvezetôje azután jelentette be pártja követelését, hogy a DSS egynapos parlamenti bojkott után visszatért a törvényhozásba. A bejelentés annak a folyománya, hogy a szerbiai kormánykoalíció, a DOS elutasította Vojislav Kostunica arra vonatkozó, ultimátumszerű követelését, hogy Dragan Marsicanin visszakaphassa parlamenti elnöki tisztségét. Marsicanin azért mondott le, mert a DOS elôzôleg kezdeményezte leváltását.

GAZDASÁG:

Négyszázalékos növekedés
A pénzügyminiszter szavai szerint a magyar gazdaságra is hat a külsô kereslet csökkenése. Varga Mihály a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének közgyűlésén szólt arról is, hogy a korábban jelzett négy-öt százalékos gazdasági növekedés helyett éves átlagban négyszázalékos bôvülés várható. A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az elsô negyedévben 4,4, a második negyedévben négy és a harmadik negyedévben 3,7 százalékos volt a magyar gazdasági növekedés.

Többletpénz a tartalékalapba
Döntött a kormány a központi költségvetés tartalékalapjából még ebben az évben felhasználandó mintegy 48 milliárd forint sorsáról. Borókai Gábor kormányszóvivô elmondta: a költségvetési törvény szerint korábban 36,7 milliárd forintot helyeztek el a büdzsé tartalékalapjában, és a többletbevételek nyomán, a zárszámadási törvény elfogadásával ezt az összeget növelték.

Bôvülô ipari termelés
A Kopint-Datorg idén a GDP 3,8, jövôre pedig 3,6 százalékos bôvülését várja. Az infláció ebben az évben valószínűleg 9,2, jövôre 5,6 százalék lesz – áll a kutatók legfrissebb jelentésében. Az ipari termelés 2001-ben 4,6 százalékkal haladta meg a tavalyit, és 2002-ben is e körüli bôvülés várható.

Munkaerôhiány várható
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szerint gyakorlatilag elfogyott a szabad munkaerô a fôvárosban és környékén, a cégek nehezebben kapnak az igényeiknek megfelelô dolgozót. Az érdekképviselet ezt hétszáz cégnél végzett felmérés alapján állapította meg. A kamara javasolja, hozzanak létre egy olyan egyeztetô fórumot, amelyen a gazdálkodók és képviselôik jelezhetik a képzésre vonatkozó igényeiket az iskolafenntartóknak és maguknak az intézményeknek is.

Öt százalékkal drágul az áram
Január elsejétôl öt százalékkal emeli a villamos energia árát a Magyar Villamos Művek. Az inflációhoz igazított emelés várhatóan fedezi majd a cég megnövekedett költségeit. A kormány elôreláthatólag december 14-én foglalkozik az energiaár-változással. A miniszter megerôsítette: a gázárakat jövô év júliusáig nem kívánják megváltoztatni.

Nagyobb viteldíj Szegeden
A hivatalos infláció mértékével, átlagosan 6,2 százalékkal emelik januártól a viteldíjakat a szegedi tömegközlekedési eszközökön. A járműveken a jövôben százhúsz forintért válthatnak majd vonaljegyet az utasok. Hasonló mértékben növekszenek az év elejétôl a parkolási díjak is.

Nyolcvanegy község fejleszthet
Újabb, országosan példa nélküli településtámogatási formát fogadott el Somogy megye közgyűlése: a megye nyolcvanmillió forintos alapot hozott létre a községek körzeti feladatokat ellátó intézményeinek fejlesztésére, eszközbeszerzésére és bôvítésre. Korábban a százmillió forint pályázati önerejű kistelepülési alap, illetve a tizenkét kisvárosnak megszavazott, szabadidôs és sportlétesítmények építését támogató negyvenmillió forintos alap volt egyedülálló kezdeményezés. A most elfogadott keretet szabadon felhasználhatják szociális és oktatási célokra is.

Bezárás helyett rekonstrukció
Farkasgyepűn néhány évvel ezelôtt még a bezárás veszélye fenyegette a múlt század elején épült erdei iskolát, ahol kezdetben tüdôbeteg gyerekeket gyógyítottak, majd a Dunántúl egyik legjelentôsebb tüdôgyógyintézetét alakították ki. A Veszprém megyei közgyűlés címzett támogatással, mintegy 614 millió forintos költséggel az intézet rekonstrukcióját tervezi.