A hét műsora december 16-án

Az e heti HÉT témái voltak: A Medgyessy-ügy - Orbán Viktor kitüntetése - A laekeni találkozó - A Nemzeti Színház átadása - Barankovics István újratemetése - Vita az országimázsról

A HÉT a beköszöntő után rögtön a tárgyra tért. Az első blokkot Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt lobbibotrányának szentelték. Mint ismeretes, a Legfőbb Ügyészséghez érkezett több feljelentés értelmében a hatóság ismeretlen tettes ellen eljárást indított, vesztegetési ügyben. Magyarországon eddig nem fordult elő, hogy a választási kampány közepén egy ellenzéki miniszterelnök jelölt és körei ellen eljárás folyik. Bencsik András, a Medgyessyt feljelentő Magyar Demokrata főszerkesztője az esetet a jogállamiság fényes bizonyítékának nevezte, és elmondta, hogy örömmel kíséri figyelemmel az események alakulását. A különleges helyzet hátterét igyekezett megvilágítani a műsor, úgy hogy megszólaltatott politológusokat, szociológusokat, jogászokat, illetve az utca emberét. A blokk végén bemutatott közvélemény-kutatás szerint a társadalom nagyobb része úgy vélte, „a törvény mindenkire ugyanúgy vonatkozik.

A hírösszefoglaló az elmúlt hét fontosabb eseményeit emelte ki röviden az alábbi szalagcímekben: Mádl Ferenc kijelölte a választások idejét áprilisra. – Kinevezték Péterfalvi Ádámot ombudsmannak. – A főváros elvesztette a metrópert – Megemlékezést tartottak Antall József halálának nyolcadik évfordulójára. – Sopron hűségét ünnepelték – Szlovákiában nem választottak magyar elnököt. – Izrael megszakította tárgyalásait Arafattal. – Tovább folytatódnak a harcok Tora Bora környékén.

Orbán Viktor a héten Párizsban megkapta a külföldinek járó legmagasabb francia elismerést, a Nagykeresztet. Az átadás kapcsán a kormányfő Járai Judittal folytatott beszélgetésében kiemelte a MagyArt fesztivál pozitív szerepét. Orbán Viktor pozitívan nyilatkozott Magyarország EU-csatlakozásának előrehaladásáról. Járainak a francia külügyminiszter kijelentésével kapcsolatos aggályaira válaszolva kijelentette, Magyarországot a csatlakozáskor érdemei szerint fogják elbírálni, azaz 2004-ben ott fogjuk magunkat találni a csatlakozók közt.

Az előző témához kapcsolódott a következő blokk is mely a laekeni csúcstalálkozó eredményeit mutatta be. A műsor idézte Verhofstadt, soros EU-elnök nyilatkozatát, mely szerint Bulgária és Románia kivételével a jelentkezők 2004-ben felvételt nyernek az únióba. Orbán Viktor a találkozót a csatlakozás előszobájának nevezte, de felhívta a figyelmet, hogy a csatlakozások következő fordulója a magyar érdekek érvényesítése a tárgyalásokon még csak most következik.

Az Országimázs Központ tevékenységét megvitató parlamenti ülés eredményeiből a nézők megtudhatták, hogy az ellenzék kampánycélból alkotott bírálata visszafelé sült el – mondta Stumpf István, a HÉT országimázsról szóló következő szakaszában. A műsor röviden bemutatta az országimázs alakításának hatását belföldön és külföldön egyaránt, majd rámutatott a szocialisták ’96-ban kitűzött céljainak és azok későbbi megvalósulásának hasonlóságára.

Az új Nemzeti Színház műszaki átadása kapcsán a műsor irodalom- és színháztörténészek segítségével vázolta a Nemzeti Színház viharos történetét egészen a legújabb fordulóig. Sinkovits Imre József Attilától kölcsönzött gondolattal igyekezett érzékeltetni a színház jelképes fontosságát, majd Gobbi Hilda archív felvételét és egy Schwajda Györggyel készített riport üdvözölte a színház átadását.

A jelképek fontosságát vetette fel a magyar kereszténydemokrácia egyik legnagyobb formátumú alakjának Barankovics Istvánnak újratemetése is. Az emigrációban elhunyt gondolkodót, politikust, közírót, aki többek között a Magyar Nemzet főszerkesztője is volt, Áder János búcsúztatta, aki megjegyezte, hogy az újratemetés jelentősége éppen az, hogy a kereszténydemokrácia feltámadt és teremtő erőt képvisel. Érdekes összeállítást láthatott a néző az utóbbi évek újratemetéseiről.