December 17.: Magyar Politikai élet (2)

Medgyessy Péter a kisebbségi rendezvényen; Szanyi Tibor: veszélyben az EU-csatlakozás; Az MSZP és a Liga szakszervezet megbeszélései; Surján László az MSZP családi pótlék- és nyugdíj-javaslatáról; A KKDSZ elégedetlen; Az FRDÉSZ közleménye

Medgyessy Péter a kisebbségi rendezvényen

Sem a kisebbségnek, sem a többségnek nem lehet közömbös, hogyan élnek és hogyan érzik magukat Magyarországon a nemzetiségi és etnikai kisebbségek – jelentette ki Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje a Kisebbségek napja alkalmából szervezett hétfői budapesti rendezvényen.

Hozzátette: nem lehet közömbös senki számára az sem, hogy a nemzeti kisebbségek tudnak-e azonosulni kulturális hagyományaikkal és kötődéseikkel.

- Magyarország évszázadokon át nyitott ország volt, és befogadta az ide érkező más nemzetiségű népcsoportokat, és ezzel csak gazdagodott a magyar nép kultúrája – hangoztatta a szocialisták kormányfőjelöltje. Utalt arra, hogy a jövő „Egyesült Európájában” is védeni fogják a nemzetiségi és kulturális sokszínűséget, másságot, a népek pedig őrzik majd identitásukat. A miniszterelnök-jelölt véleménye szerint lehetővé kell tenni valamennyi Magyarországon élő nemzetiség számára, hogy ápolja történelmi és kulturális hagyományait és anyanyelvét. Medgyessy Péter ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy mind a mai napig nem sikerült biztosítani a kisebbségek parlamenti képviseletét, de – mint mondta – az MSZP választási győzelme esetén megoldják ezt a kérdést is. Szólt arról is, hogy közjogi és választójogi reformra van szükség, és meg kell alkotni az új alkotmányt.

A budapesti rendezvényen megjelentek a hazai nemzetiségi kisebbségi önkormányzatok , valamint a kisebbségi kulturális és civil szervezetek képviselői.

---

Szanyi Tibor (MSZP): veszélyben az EU-csatlakozás

Az Országos Sajtószolgálat az alábbi közlemény kiadására kapott felkérést:

„Az MSZP óvatos derűlátással fogadja a magyar kormányfő örömét, amennyiben Orbán Viktor már az EU-spájzában látja Magyarországot. Az kétségtelen, hogy az EU ”rendesen bespájzolt„ tagjelöltből, de éppen ezért megvan annak is a kockázata, hogy a 2004-es bővítés során az ”EU-nagymama„ csak néhány országot vesz elő, a többieket pedig elteszi, mint a befőttet. Azt már a legutóbbi országjelentés kapcsán is elmondtuk, hogy Magyarország – sajnálatos módon – a korábbi egyértelmű listavezetői pozícióját az elmúlt 3 és fél évben elveszítette, s a tagságra esélyes országok sorában egyre gyakrabban csak a 4-5. helyen említenek bennünket. Ez annál is inkább veszélyzónát jelent számunkra, mivel a múlt vasárnapi EU csúcs ugyan felsorolta az elsőkörös felvételre esélyes 10 országot, köztük hazánkat is, azonban azt is látni kell, hogy amíg Írországban egy újabb népszavazás el nem fogadja a nagyobb bővülést lehetővé tevő úgynevezett nizzai kereteket, addig a ténylegesen felvehető országok száma 5! Addig is, az EU arra buzdítja a jelölteket, hogy tegyenek további és jelentős erőfeszítéseket az intézményi illeszkedéseket lehetővé tevő úgynevezett adminisztratív képességek megerősítésére, valamint a jogszolgáltatás színvonalának emelésére, márpedig a 2001-es országértékelésben e két területen jobbára csak intőket kaptunk.”

---

Az MSZP és a Liga szakszervezet megbeszélései

Az MSZP egyenrangú, programalapú együttműködésre törekszik az összes szakszervezettel – jelentette ki Kovács László pártelnök azon a megbeszélésen, amelyet a Liga szakszervezet vezetőivel folytatott hétfőn az MSZP budapesti székházában.

A találkozón elhangzottakról az MSZP közleményben tájékoztatta az MTI-t. A közlemény szerint a megbeszélésen – amelyen a szocialisták delegációját Kovács László pártelnök, a Liga szakszervezetét Gaskó István elnök vezette – megállapították, hogy az MSZP-nek a munkavállalók életkörülményeinek és helyzetének javítására irányuló programja sok elemében egybeesik a Liga törekvéseivel.

- Ezért abban állapodtak meg, hogy közös szakmai fórumokon egyeztetik véleményüket az MSZP és a Liga programjáról, hiszen álláspontjuk szerint a szociáldemokrata értékrend természetszerűleg közel áll a munkavállalói értékrendhez, érdekekhez – áll a közleményben. A tájékoztatás szerint a Liga időszerűnek látja, hogy a pártoktól való egyforma távolságtartás helyett – a pártok programjának megismerése alapján – a munkavállalói érdekeknek leginkább megfelelőt ajánlja tagjai figyelmébe.

---

Surján László az MSZP családi pótlék- és nyugdíj-javaslatáról

Átlátszó és túlságosan kampányízű fogásnak tartja Surján László, a Fidesz országgyűlési képviselője a szocialisták kezdeményezését a családi pótlék és a nyugdíjak egyszeri kiegészítésére karácsony alkalmából.

Surján László hétfőn az MTI-nek – Nagy Sándor, az MSZP parlamenti frakcióvezetője bejelentésére reagálva – elmondta: hiteltelennek tartja a szocialisták javaslatát, mert négyéves kormányzásuk alatt nem adtak hasonló ajándékot a gyermeket nevelőknek, illetve a nyugdíjasoknak.

A legnagyobb kormányzó párt politikusa hangsúlyozta: a zárszámadás parlamenti tárgyalásakor a szocialistáknak is lehetőségük lett volna a nyugdíjak folyamatos emelésének támogatására, mégsem szavazták meg a törvényt.

---

A KKDSZ elégedetlen

Nem vezetett eredményre a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) országos sztrájkbizottsága és a kormányzat közötti újabb egyeztetés, amelyet a minimálbér január 1-jei 50.000 forintra emelése miatt a közszolgálati bérrendszer fejlesztése ügyében kezdeményezett a KKDSZ – mondta Vadász János, a KKDSZ elnöke az egyeztetés után tartott sajtótájékoztatóján hétfőn Budapesten.

Vadász János szólt arról, hogy a szakszervezet várakozásaival ellentétben a kormányzat nem állt elő kompromisszumos javaslattal a múlt heti sztrájk után sem.

A kormány elutasította a KKDSZ követelését, hogy átmenetileg vezessenek be egy olyan bértáblát, amely a minimálbérrel kezdődik az A/1-es kategóriában, a legmagasabb, azaz a J/14-es besorolásban pedig 222.660 forintot kapjanak a dolgozók – ismertette. A szakszervezet javaslatával szemben a kormányzati oldal képviselői azzal álltak elő, hogy a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában januárban kezdjenek tárgyalást a közalkalmazotti életpálya, bérrendszer átalakításáról és 2003-tól lépjen életbe egy új közalkalmazotti bérrendszer – tért ki rá Vadász János.

A KKDSZ számára ez a kormányzati ajánlat ebben a formában elfogadhatatlan – jelentette ki. Megjegyezte: semmi kifogásuk az 50.000 forintos minimálbér ellen, de az ellen a leghatározottabban tiltakoznak, hogy az értelmiségi munkát ennek a minimálbér-emelésnek a következtében olyan mértékben „alázza meg a kormányzat, mint ahogyan azt most megteszi”. Vadász János kitért az európai uniós csatlakozásra is, és utalt arra, hogy a magyarországi közalkalmazotti bérek „köszönő viszonyban” sincsenek az unióban lévőkhöz.

- Legutoljára ilyen súlyos leértékelése a közalkalmazottak és azon belül az értelmiségiek bérének az ötvenes években, a Rákosi stabil rendszerben volt – fogalmazott a szakszervezeti elnök. A szakszervezeti elnök jelezte: a mostani tárgyaláson is kérték, a parlamentben támogatólag szavazzanak majd a honatyák a Kiss Péter – Szekeres Imre nevéhez köthető képviselői indítványra, amely a közalkalmazotti bértábla rendezését indítványozza.

Vadász János rámutatott: mivel a mostani egyeztetés sem vezetett eredményre, illetve ha a parlamentben nemmel szavaznak majd az említett önálló képviselői indítványra, úgy a KKDSZ a Szakszervezetek Együttműködési Fórumát (SZEF) fogja felkérni arra, hogy álljon az 551.000 munkavállalót tömörítő érdekképviseletek élére. A KKDSZ azt várná a SZEF-től, hogy ha kell szervezzen tüntetést a Kossuth térre és más utcai demonstrációkat.

Vadász János ismertetése szerint, az egyeztetésen ismertették a kormányzattal a múlt hét pénteken tartott figyelmeztető sztrájk részvételi adatait, amely országos átlagot tekintve 90 százalék feletti volt a szférában. A szakszervezeti elnök szólt arról is, hogy a Közszolgálati Szakszervezetek Világszövetsége felhívást intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amelyben sürgetik a magyarországi közalkalmazotti szférában kialakult bérfeszültség azonnali, tárgyalásos úton való megoldását.

---

Az FRDÉSZ közleménye

Az Országos Sajtószolgálat az alábbi közlemény továbbítására kapott felkérést:

„A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége és annak tagszervezetei az elmúlt időszakban többször kifejezésre juttatták, hogy sürgősen rendezni kell a fegyveres és rendvédelmi szféra közalkalmazottainak béreit oly módon, hogy a vállalt különleges közszolgálatnak megfelelően, az állam tisztességes megélhetést biztosítson a részükre.

A hivatásos állományúak és a köztisztviselők illetményeinek rendezése az elmúlt időszakban megtörtént, ugyanakkor a közalkalmazottak kiszámítható előmeneteli rendszerét biztosító, új alapokra helyezett bértáblájának törvényi elfogadása várat magára, amely jelentős bérfeszültséget okoz a szférában.

Az FRDÉSZ tagszervezetei és azok tagsága szolidáris és egyetért azokkal a törekvésekkel, amelyek a közalkalmazottak béreinek egységes, törvényben garantált, kiszámítható életpályát, tisztességes megélhetést biztosító, új alapokra helyezett közalkalmazotti bértábla kialakítására és törvényi elfogadására irányulnak.

Éppen ezért szövetségünk tagszervezetei csatlakoznak a Pedagógusok Szakszervezete által indított – az OVB által 2001. november 12-én hitelesített – aláírásgyűjtési akcióhoz, amelyben kezdeményezik, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére és tárgyalja meg azt a közalkalmazotti előmeneteli rendszert, amely igazodik a minimálbérhez, és biztosítja az alkotmány 70/B. paragrafus (3) bekezdésében megfogalmazott, a végzett munka mennyiségével és minőségével arányos jövedelemhez való jog érvényesülését.
Budapest, 2001. december 17.
Kónya Péter
FRDÉSZ elnök”