December 6.: Magyar politikai élet (1)

Kétórás országos figyelmeztető sztrájkot hirdet december 14-ére, péntekre a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), mert meggyőződésük szerint törvényellenes az a kormányzati döntés, amely szerint az új minimálbér - közalkalmazotti bértábla módosítás nélküli bevezetése - bruttó 50 ezer forintban határozza meg a legtöbb közalkalmazott bérét.

A KKDSZ országos ügyvivői testületének december 4-i döntéséről Vadász János, a szervezet elnöke csütörtökön a szakszervezet budapesti székházában tájékoztatta az újságírókat. Ismertetése szerint a kormány döntése 551 ezer közalkalmazottat érint, nettó bérük így 37.700 forint lesz, amiből nem lehet megélni.

Sérelmezik, hogy a kormány döntése értelmében megszűnik a közalkalmazotti bérelőmenetel is, hiszen sem a munkában eltöltött idő, sem az iskolai végzettség, sem a közfeladat ellátásának fontossága nem lesz szempont a bérek megállapításánál. A KKDSZ követeli, hogy az úgynevezett A/1, azaz a legalsó közalkalmazotti kategóriában január 1-jétől a garantált illetmény összege legyen 50 ezer forint, és a bértábla összegei ennek megfelelően emelkedjenek. Az illetménypótlék alapját 30 ezer forintban határozzák meg. Kalkulációik szerint a bértábla legmagasabb kategóriája az úgynevezett „J/14” bruttó 222.660 forint kell hogy legyen, a nyugdíj előtt álló nagydoktorok kapnának ennyi pénzt.

---

A kormány tudatában van annak, hogy a minimálbér emelése csak az első lépés a bérek, közöttük a közalkalmazotti bérek felzárkóztatása érdekében – olvasható Őry Csaba, a MeH politikai államtitkárának reagálásában, amelyet a KKDSZ sztrájkfelhívása kapcsán juttatott el az MTI-hez csütörtökön.

Őry Csaba közleménye szerint a következő lépés, mint ahogy erről megállapodás született a kormány és a közszféra szakszervezetei közötti egyezségben, a közalkalmazotti életpálya-program megalkotása. A most megkezdődött közös munka eredményét 2002-ben a parlament elé terjesztik annak érdekében, hogy a következő költségvetésben megszüntessék a minimálbérek emelésével keletkezett átmeneti feszültséget – tartalmazza az államtitkár reagálása.
Közlése szerint ezért alakult meg a kormány részvételével a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa keretében a Közalkalmazotti Életpálya Bizottság. Az államtitkár a közleményben kifejezi meggyőződését, hogy csak az összefogás, a közös munka vezet eredményre. Őry Csaba utal arra is: „a szocialista rendszerből ránk maradt múlt terhes öröksége az, hogy Magyarországon rendkívül alacsonyak voltak a bérek, közöttük a közalkalmazotti bérek is.

---

A fővárosi Fidesz-MDF-MKDSZ-frakció szerint a városvezetésnek nincs megfelelő egészségpolitikai koncepciója, a zuglói önkormányzat pedig törvénysértések sokaságát követte el. Kupper András, a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi és sportbizottságának alelnöke a frakció csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: a főváros vezetésének egy hosszú-, de legalább középtávú egészségpolitikai programmal kellene rendelkeznie.

A jelenlegi koncepció a fővárosi fideszes képviselő szerint egyrészt rosszul előkészített, másrészt a választások előtt már nem lehet konszenzusra jutni ebben a kérdésben. Kupper András úgy vélte: a városvezetés koncepciója nem old meg semmilyen problémát, kevés javaslatot tartalmaz. A fekvőbetzményekkel megoldani. A fideszes városatya értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy miért hoznak létre nyolc regionális kórházat, s miért nem foglalkozik a program a többi intézménnyel.

A Péterfy Sándor utcai kórházzal kapcsolatosan Kupper András elmondta: az Egészségügyi Minisztérium átvenné annak a legtöbb veszteséget termelő osztályát, a toxikológiát, míg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az osztály finanszírozásához más forrásokat is keresne.

---

Elkészült az a beadvány, amellyel az MSZP országgyűlési képviselő csoportja az Alkotmánybíróságtól kéri a társadalombiztosítás tavalyi zárszámadásáról szóló törvény felülvizsgálatát, a beadványt napokon belül eljuttatják a taláros testülethez. Ezt Kökény Mihály, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke jelentette be csütörtökön szegedi sajtótájékoztatóján. A szocialista képviselő elmondta: véleményük szerint a zárszámadásról szóló törvénybe csempészve hatályon kívül helyeztek sok fontos szabályt, amelyek a nyugdíjrendszer biztonságát szolgálták.

A Fidesz vezette kormány elég hosszú ideje próbálja a magánnyugdíj-pénztári rendszert, az 1997. évi nyugdíjtörvényeket szétaprózni, a mostani lépésük pedig azért is különösen veszélyes, mert a nyugdíjpénztári rendszer biztonsági elemeit szünteti meg – fejtette ki. Példaként említette a nyugdíjpénztárak által folyósítandó legkisebb járadék garantált összegét, a 25 százalékos normajáradékot, valamint a pályakezdők kötelező tagságát. A törvény januári hatályba lépését követően tovább gyöngíti a nyugdíjpénztárakat, s nagymértékben visszaveti az öngondoskodásba vetett bizalmat is – közölte a szocialisták véleményét Kökény Mihály.

---

Keller László szocialista frakcióvezető-helyettes szerint az Országimázs Központ léte és működése törvénysértő, ésszerűtlen és morálisan is elítélendő. Az ellenzéki képviselő erről sajtótájékoztatón beszélt csütörtökön Budapesten. Kijelentette: az elmúlt két év tapasztalatai alapján az Országimázs Központ funkciója az, hogy ”a kincstár és az Ezüsthajóba helyezett Happy End Kft. közötti pénzügyi kapcsolatot megteremtse, célja pedig a kormánypropaganda elősegítése„.

Mint mondta, a társadalom elvárja a közszereplőktől, hogy döntéseik átláthatóak, nyilvánosak legyenek és ezekért vállalják a felelősséget, ám az Országimázs Központtal kapcsolatos döntések átláthatatlanok, a nyilvánosság számára szinte megismerhetetlenek, törvénytelenek, szabálytalanok, továbbá senki nem vállal ezekért felelősséget. A szocialista politikus úgy látja: a társadalom jogos elvárása az is, hogy közszereplői példamutatók legyenek, az Országimázs Központ viszont arra példa, ”hogyan kell a költségvetésből gátlástalan módon párt közeli személyeket támogatni, illetve pártpropagandát elősegíteni„.

---

Az idei adatösszesítések alapján elmondható, hogy a verseny- és közszférában együttvéve a dolgozók 47 százaléka tartozik helyi vagy középszintű kollektív szerződés hatálya alá – hangsúlyozta Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) alelnöke csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten. Mint elmondta: több nyugat-európai országban, így Belgiumban, Franciaországban, Ausztriában, Németországban 75-98 százalékos ez az arány. Ezt a munkavállalói védettséget elsősorban a középszintű, ágazati kollektív szerződésekkel és azok országos kiterjesztésével érik el az érintett az országokban.

Magyarországon igen kevés a középszintű szerződés. A sütő-, a villamosenergia-, valamint a szálloda- és vendéglátóipar szerződésének országos kiterjesztésével együtt is csak a dolgozók 11 százalékára vonatkoznak a középszintű megállapodások. Ezek közül 15 ágazati, négy pedig több munkaadóval kötött szerződés – ismertette a szakszervezeti vezető.

---

Az Európai Néppárt frakcióvezetője egyértelműen és határozottan a felkészültség alapján történő uniós bővítés mellett szállt síkra a szervezet csütörtöki, brüsszeli vezetőségi ülésén – nyilatkozta Béres Béla, az FKGP alelnöke az ülést követően telefonon az MTI-nek.

Béres Béla elmondása szerint Hans-Gert Pöttering úgy vélekedett, hogy Magyarországnak minél előbb csatlakoznia kell az Európai Unióhoz. Az FKGP alelnöke szólt arról, hogy a csütörtöki ülésen meghallgatták és – mint mondta – jól fogadták a németországi CDU és a CSU beszámolóját a tervezett európai alkotmánnyal kapcsolatban. Ezzel összefüggésben jelezte, hogy az Európai Néppárt szervezeteinek március 7-ig kell véleményezniük a szerződés-tervezetet, amellyel kapcsolatban az Európai Néppárt várhatóan 2002-ben alakítja ki hivatalos álláspontját.