Genscher bírálta az amerikai vezetést

Németország egykori külügyminisztere csütörtökön szokatlanul nyíltan bírálta az amerikai kormánynak azt a lépését, amellyel egyoldalúan felmondta az ABM-szerződést, különösen sajnálatosnak nevezve, hogy Washington nem konzultált előtte szövetségeseivel.

A Saarbrücker Zeitungban megjelent exkluzív írásában, amelynek alaphangja az amerikaiak egyoldalú látásmódjának bírálata és a NATO-partnerek egyenjogúságának kidomborítása, Hans-Dietrich Genscher rámutatott: a rakétaelhárító rendszerek korlátozását rögzítő egykori amerikai-szovjet szerződés felmondása éles választóvonalat jelent a fegyverzetkorlátozási és leszerelési politikában.

A 74 éves politikus sajnálatosnak nevezi azt a beszűkülést, amely Washington látásmódját jellemzi az ABM-szerződés felmondása kapcsán. Az amerikai kormányt nem annyira az érdekelte, vajon helyesen cselekszik-e, hanem elsősorban az, mit szól majd a lépéshez Moszkva – vélekedett.

„Persze ez utóbbi is fontos – ám ennek abszolutizálása a hidegháború időszakában fennállt, Washington-Moszkva tengelyű bipoláris szemléletmódot idézi. Az új gondolkodás viszont azt követeli, hogy egy ilyen lépésnek a globális stabilitásra gyakorolt hatását tegyük mérlegre. Márpedig ez nem csupán az Egyesült Államok és Oroszország hitbizománya: egy többpólusú világrendben a stabilitáshoz minden népnek és térségnek köze van” – hangoztatta Genscher.

Azokhoz intézve szavait, akik szerint az ABM-szerződés fölött eljárt az idő, a német politikus leszögezi: az idejétmúlt jelző mindenek előtt „a két nagyhatalom nukleáris fegyverzetére érvényes. Itt az atomfegyverek csökkentését célzó javaslat jelenti a helyes irányba mutató lépést, ám semmiképpen sem képez kielégítő ajánlatot az atomsorompó szerződést aláíró partnereknek, akik a több évtizeddel ezelőtt történt aláíráskor ígéretet kaptak az atomhatalmak részéről végrehajtandó leszerelésre.”

Különösen sajnálatosnak tartja, hogy Washington a nyugati szövetségen belüli partnereivel sem konzultált, mielőtt „autonóm döntést” hozott az ABM-szerződés felmondásáról. Mint rámutatott, múltbeli sikereit a NATO annak köszönhette, hogy magát „minden esetre, és nem csupán különleges esetekre szóló közösségként” értelmezte. A NATO „a jövőben is igényli ezt a közösségi szellemet és valamennyi tag egyenjogúságát”.

Az egykori német külügyminiszter meglátása szerint az atlanti szövetséget amúgy is megrendítette, hogy a terrorizmus elleni harc kimerült a kollektív védelem megállapításában, ám a katonai lépésekre „nemzeti autonómia keretén belül kerül sor”, jóllehet az összes elképzelhető következmény a NATO-t mint egészet fogja érinteni.

Ebből kiindulva Genscher felhívja a figyelmet: egyes európai tagállamok Európán kívüli „autonóm cselekvése magában hordozhatja a biztonságpolitika újbóli nemzeti hatáskörbe utalásának a csíráját. A tektonikus változások először hajszálrepedések formájában mutatkoznak. Ami itt történik, az több ennél.”

Genscher közvetve felszólította az európai államokat: lépjenek föl öntudatosabban az Egyesült Államokkal szemben. Az új világrend stabilitása ugyanis csak akkor biztosítható, ha annak alapját valamennyi térség és állam egyenrangú és egyenjogú helyzete képezi, függetlenül azok nagyságától és fejlettségi szintjétől. Európa feladatának nevezte a cikk szerzője, hogy Washingtonnal szemben meggyőzően képviselje a multilateralizmus és az egyenjogú együttműködés előnyeit, egyben rámutatva az unilateralizmus (vagyis egy szuperhatalom egyoldalú uralmának) a veszélyeire.