A többek között gyümölcslevek és szeszes italok palackozásával, műanyag flakonok gyártásával foglalkozó kft. tulajdonosa a napokban vehette át a fôvárosban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által alapított Az év vállalkozója címet. Jó alkalom lenne ez egy kis lazításra, de a kitüntetett nevetve tolja arrébb a pihenés idôpontját.
– Majd az ünnepek után – mondja, ám ô is tudja, az ünnepek utáni napok éppen olyan feszített tempót diktálnak majd, mint a várakozás hetei. Most az ünnepekre, késôbb pedig az új esztendô új feladataira készül majd a Sotex csapata.
Tizenhárom éves a cég, s ma Szabolcs-Szatmár-Bereg egyik legjelentôsebb élelmiszer-ipari vállalkozása. 1989 januárjában azonban legfeljebb ketten hittek benne igazán: Somogyi Tibor meg az édesapja. Mindketten kertészmérnökök, sôt a kisebbik Somogyi fiú is az, mi sem volt természetesebb tehát, mint hogy a vállalkozói korszak hajnalán zöldséggel, gyümölccsel kezdjenek el foglalkozni.
– Az egyetemen a nyíregyházi Ságvári téesz ösztöndíjasa voltam, így aztán a diploma megszerzése után oda is mentem dolgozni – eleveníti fel a kezdeteket vendéglátónk. – Apánknak akkor már neve volt a gyümölcsszakmában, az ô nyomában engem is Tuzsérra, az átrakóállomásra küldtek, hogy segítsek túladni a téesz almáján. Szerettem ott. Autót kaptam, ott voltak a cimborák, a csinos orosz átvevôlányok... Mozgalmas élet volt. Nem sokkal késôbb azonban kihelyeztek a szövetkezet felsôsimai üzemegységébe, ahol kerületvezetô lettem, de közbeiktatódott a katonaság. S mikor visszajöttem, érthetetlenül ellenséges közegbe cseppentem, amit nem lehetett sokáig bírni. Ráadásul meglehetôsen szűknek éreztem azt a világot. Három év után befejeztem a szövetkezeti pályafutásomat.
Igen ám, de mihez kezdjen egy huszonhét éves, kétgyermekes (most már hamarosan jön a harmadik is) kertészmérnök Nyíregyháza kellôs közepén, egy másfél szobás bérlakásban? Ötven négyzetméteren, amikor ráadásul odafent, az emeleten aligha foghat paprika- vagy almatermesztésbe. A kereskedéshez viszont nincs szükség hektárokra, traktorokra, vegyszerekre. Elég hozzá egy-két jó ötlet, néhány megbízható ismerôs – és... És még valami, ami mindennek az alapja.
– Kitartás – fejezi be a mondatot Somogyi Tibor. – Akkortájt ugyan már sok mindennel próbálkozhatott a nyughatatlan ember, de kitartás nélkül akkor se lehetett semmire jutni. Elôbb egy debreceni kisszövetkezet üzletkötôje lettem. Zöldséggel, gyümölccsel, különféle mezôgazdasági termékekkel kereskedtünk, két év múlva pedig megalakítottuk a kft.-nket. Egy Zsigulival jártam az országot, némi túlzással úgy is mondhatnám, a gombostűtôl a krokodilbôrig valóban mindennel kereskedtünk. Nem volt tôkénk, alkalmazottra vagy bedolgozókra sem telt, magam ügynökösködtem. De bírtam, szívesen csináltam, és, hála Istennek, rengeteg egyetemi társammal találkoztam, akik megkönnyítették az üzletkötéseket. Így, ha lassan is, de elindultunk felfelé.
A tíz éve még kétszemélyes kft. ma több mint száz embert foglalkoztat, s az éves árbevétele eléri a másfél milliárd forintot. Menet közben az üzleti szerkezet is átrendezôdött. Fokozatosan csökkent a kereskedelem aránya, mostanra az árbevétel hetvenöt százalékát a termelés adja. Pár éve megvették Napkoron a régi téesz gépműhelyét, s ma már itt találjuk a cég fô bázisát. Itt folyik a gyümölcslevek, szeszes italok palackozása, és itt dolgozzák fel a környéken összegyűjtött műanyag palackokat is.
A környezet védelme, a természet tisztelete nem csupán a cégre jellemzô. A Somogyi család nagy természetjáró és a Tisza szerelmese. A világ sok pontján megfordultak már, a legemlékezetesebbek mégis a magyarországi barangolások. Fôleg a tiszai kóborlások, a nagy kajaktúrák.
A környezetbarát gazdálkodás, az eldobásra ítélt anyagok újrahasznosítása – ez lesz a jövô, jósolja az év vállalkozója. Ma még jelentôs szerepet játszik életükben a palackozás és tágabb értelemben az élelmiszer, de a cég vezetôi a jövôt már inkább a műanyagiparban képzelik el. Itt a profit is biztosabbnak tűnik – ellentétben az élelmiszeriparral, amelynek nyeresége az elmúlt fél évtizedben folyamatosan csökkent –, és a működés is biztonságosabbnak ígérkezik: egy idô után a cégvezetôk egy része eljut odáig, hogy már nem csupán a haszon érdekli, legalább olyan fontosnak tartja az alkalmazottai sorsát.
origo.hu
Orbán Viktor: Zelenszkij ukránbarát kormányt akar Magyarországon
