Nemzet és politika

Szerencsés generáció a Fidesz-generáció, mert életünk csak kisebb részét töltöttük el a szocializmusban, részt vettünk a rendszer lebontásában és 1998 óta felelősen kormányozzuk az országot - jelentette ki Kövér László, a Fidesz alelnöke szombaton Budapesten a Nemzet és politika címmel a Kossuth Klubban tartott tanácskozáson.

A Lakiteleki Népfőiskola Hazai Műhelye Magyarország 2025-ben című sorozatának záró tanácskozásán Kövér László megelégedéssel állapította meg, hogy a jelenlegi koalíciós kormány vezette át Magyarországot a második évezredből a harmadik évezredbe és külön
megemlítette a millenniumi ünnepségek jótékony hatását.

Az elmúlt évszázadban, és jelenleg is a magyarság legnagyobb kihívása a megmaradás – közölte az alelnök. A Fidesz nemzeti elkötelezettségű liberális párt és immár bebizonyította, hogy a kedvezménytörvény megalkotásával és országgyűlési elfogadásával jelentősen hozzájárult a magyar közösségek és nemzetrészek egyesítéséhez.

Az alelnök ismertetése szerint a jelenlegi kormányzati ciklusban a kormányzat nagy felelősséget tulajdonított a családok támogatásának, az oktatás színvonala növekedésének, a rend erősítésének és az összetartozás élménye erősítésének.
- Ameddig a Horn-kormányzat idején megszületett a Bokros-csomag, addig a jelenlegi kormányzat meghirdette a Széchenyi-tervet, diákhitelekkel segíti az egyetemi hallgatókat és megnövelte a családtámogatási költségeket – mondta Kövér László.

Reményét fejezte ki, hogy hosszabb távon az Európai Unióhoz való csatlakozás után megszűnnek a volt trianoni határok és a szomszédos országokban élő magyar közösségek is megtalálják boldogulásukat.

Duray Miklós, szlovákiai magyar politikus arra emlékeztetett, hogy a magyar nemzet számára 1990-ben ért véget a XX. század, amikor Antall József néhai miniszterelnök kinyilvánította, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke. Véleménye szerint ritkán fordult elő az a történelmi helyzet, amikor két igen tehetséges politikus vezette rövid időn belül Magyarország kormányát. Orbán Viktor méltó utódja Antall Józsefnek.
A szlovákiai politikus az egész térség tragédiájának nevezte a trianoni diktátumot, mert ezzel a Kárpát-medencében létrejött utódállamok nem tudták folytatni a modern államiság építését.
A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény a XXI. század szellemét tükrözi és egyben jelzi az új magyar közgondolkodásban végbement pozitív változást – mondta Duray

Miklós. Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész arra emlékeztetett, hogy 1956 után a kommunisták tudatosan pusztították Magyarországon a történelmi öntudatot és azt szerették volna elérni, ha a társadalom elhiszi azt a képtelenséget, hogy az ország modernizációja ellentétben állna a nemzeti érdekekkel. Álláspontja szerint az elkövetkezendő időszakban hangsúlyozottabban kellene megjeleníteni az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások során a magyar gazdaság és mezőgazdaság érdekvédelmét, a környezetvédelmet és tekintettel kellene lenni a bevándorlás és a migráció okozta problémákra is. Az irodalomtörténész véleménye szerint Délvidékről, Ukrajnából és Erdélyből Magyarországra telepedett át a jól képzett értelmiségi réteg. Bírálta a tömegtájékoztatás irányítóit és szereplőit, mert azok
folyamatosan nem a valóságot, hanem az álproblémákat írják meg. Követendő példaként említette Magyarország regionális együttműködését a szomszédos államokkal és külön szólt a visegrádi országok egyre hatékonyabb közös munkájáról. A kedvezménytörvényről beszélve Kiss Gy. Csaba értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a hazai tömegtájékoztatásban nem jelent meg kellő súllyal a törvény fontossága.

Gyulay Endre, a szeged-csanádi egyházmegye püspöke II. János Pál pápát idézte, valamint a II. vatikáni zsinat határozataiból idézett, amikor elmondta, hogy a politika feladata a közjó előmozdítása és az egyház által is hangoztatott erkölcsi elvek képviselete. A püspök véleménye szerint a politikának szolgálnia kell az erkölcsi és szociális erényeket, tiszteletben kell tartani a személyi jogokat és az emberi méltóságot.

- Az egyház a politikával való kapcsolatrendszerben nem hatalomra tőr, hanem segítséget nyújt – jelentette ki Gyulay Endre.

Semjén Zsolt helyettes államtitkár, a nemzet és az egyházpolitika kapcsolatáról beszélt, és megállapította, hogy az egyházak nagy szerepet játszanak a nemzet megmaradásában.
Kijelentette: a határon túli magyar közösségeket eddig is a történelmi egyházak tartották meg és ezentúl is ők tartják meg. A helyettes államtitkár megelégedéssel állapította meg: az állam magára vállalta a hittanórák finanszírozását és a jelenlegi kormány olyan szerződést kötött a magyarországi történelmi egyházakkal, amelyek biztosítják az egyházak szabadságát.

Lezsák Sándor, MDF-es országgyűlési képviselő, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója a tanácskozás kezdetén aggodalmát fejezte ki a Kossuth Klub jövője miatt, és megemlítette, hogy a tisztázatlan tulajdonviszonyok következtében veszélyeztetve van a nagyhírű klub jövője. Felhívással fordult a magyar értelmiséghez, hogy emeljék fel szavukat a Kossuth Klub megmaradása mellett és arra kérte a kormányt, hogy nyilvánítsa a nemzeti kulturális örökség részének a tekintélyes múltra visszatekintő intézményt.