Pesszimistábbak lettek a nagyvállalatok

Az előző havi 53 százalékról decemberben 47 százalékra csökkent az Ecostat TOP-100, a legnagyobb magyarországi vállalkozások féléves gazdasági várakozásait összegző mutató. Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet összesítése szerint az index több mint két éve első alkalommal csökkent 50 százalék alá.

Az 50 százalék alatti érték azt jelzi, hogy a felmérés alkalmával a cégek többsége pesszimistán ítélte meg mind az ország, mind saját cége féléves gazdasági kilátásait. A magyar gazdaság meghatározó súlyú vállalkozásainak visszajelzéseiből több hónapja érzékelhető, hogy a világgazdaságot érintő dekonjunktúra mélyebb és tartósabb a korábban feltételezettnél. A TOP-100 vállalati kör – s egyben az ország – fejlődését meghatározó exportlehetőségek köre jelentős mértékben szűkült. Az Ecostat szerint nagyrészt ennek tulajdonítható, hogy az ipari termelés több mint egy éve stagnál, dinamikája a tavalyinak egynegyede lesz 2001-ben.

A felmérés tanúsága szerint 2002 első félévében a legnagyobb magyarországi vállalatok többsége nem számít javuló világgazdasági feltételekre, és az ország gazdasági helyzetében sem várnak érdemi javulást. A feltételek romlását a cégek 46 százaléka vélelmezi, ami 14 százalékponttal magasabb a novemberi értéknél. Stagnálást 32 százalékuk vár, javulást pedig 22 százalékuk, a novemberi 34 százalékkal szemben.

Saját vállalatuk rövid távú kilátásait ennél kissé optimistábban ítélik meg a vezetők: 35 százalékuk javulást, 43 százalékuk stagnálást vár, rosszabbodásra 22 százalék számít. Utóbbiak aránya az előző hónapban 13 százalék, tavaly decemberben 12 százalék volt. Nem változott jelentősen a termelése bővítésének lehetőségét elutasító vállalatok aránya. Novemberben 56 százalék, decemberben 57 százalék vélte úgy, hogy cégének nincs módja tevékenysége bővítésére. A növekedést feltételező vállalkozások közel háromnegyede 0-5 százalék közötti fejlődést jelzett fél éven belül.

Az Ecostat havonta végzett nagyvállalati felmérései az elmúlt két évben azt jelzik, hogy a várható gazdasági konjunktúra megítélésében a döntően külföldi, illetve a hazai tulajdonú nagyvállalkozások véleménye nem különbözik lényegesen. Az időszak egészére vonatkozó sajátosság, hogy a külföldi tulajdonú cégek vezetői nagyobb arányban optimisták, a körükben számított konjunktúra-indexek értékei 5-6 százalékponttal rendre magasabbak a hazai vállalatokénál. A konjunktúra-változás irányának megítélésében a két tulajdonosi kör között lényegében nincs eltérés, a havi értékeket jellemző görbék párhuzamosan haladnak.

A konjunktúra-indexek mérséklődése mindkét vállalati körben az idén április-májusban kezdődött, majd kisebb ingadozások után júliustól a bizalmi index értéke folyamatosan csökken. A trend alapján nagy biztonsággal valószínűsíthető, hogy a bizalmi index mérséklődése még nem érte el mélypontját – vélik a kutatók. A decemberi konjunktúra-indexek értéke a TOP-100 vállalati kör átlagában 47 százalék, külföldi tulajdonú cégek körében 52, a hazai tulajdonú vállalkozásoknál pedig 43 százalék volt.

A decemberi felmérés szerint a belföldi kereslet növekedésével a külföldi tulajdonú vállalkozások 30 százaléka számol, míg a hazai tulajdonú cégeknek mindössze 12 százaléka. A külföldi kereslet növekedését a nemzetközi multinacionális vállalkozóknak mindössze egyötöde vélelmezi, ami azonban még mindig kedvezőbb arány, mint amit a hazai vállalkozóknál mért az Ecostat. A 100 legnagyobb vállalat 14 százaléka jelezte, hogy a külföldi kereslet élénkülésére számít, csökkenést 43 százalékuk vár.

A beruházási hajlandóság mindkét tulajdonosi csoportnál alacsony, a külföldi tulajdonú cégeknél 50 százalék, a belföldieknél 40 százalék. Az új technológiák átvételi igénye is csekély, 30-16 százalék körüli. A pénzügyi helyzetükről nyilatkozó nagyvállalatoknál közel azonos arányban nőtt a gondjai halmozódását, illetve helyzete stabilizálódását megjelölők köre. Javulást feltételez e szerint a cégek 32 százaléka, rosszabbodást 35 százaléka.

A decemberi felmérés szerint csökkentek a cégek inflációs várakozásai: 94 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az infláció mértéke idén 10 százalék alatt marad. Jelentős hányaduk 9-10 százalék közötti pénzromlást feltételez, ami közel áll a reálisan prognosztizálható áremelkedéshez – áll az Ecostat összesítésében. Értékesítési árait – az éves inflációt el nem érő mértékben – a cégek 78 százaléka tervezi emelni a következő hónapokban.