Transzszexuális kordon

Sikerült! A többszörös zavarkeltés, provokáció meghozta gyümölcsét: már csak a rendőri beavatkozásra várnak Rácz Károly hívei, és kész a botrány. Legalábbis ez derül ki a Népszabadság Élő kordonnal védik Terry Blacket? című cikkéből, mely szerint, ha kell, a meg nem nevezett hívek testükkel fedezik a magát Terry Blackként aposztrofáló hivatásos transzvesztitát. A Magyar Hírlap publicisztikája vitriolos hangnemben támadja mindazokat, akik szerint jobb, ha Rácz új „neveltje” esélyt kap arra, hogy normális családba kerüljön.

Terry Black mindaddig él a polgári engedetlenség eszközeivel, amíg az örökbefogadási ügyben született törvénytelen határozatokat a jogorvoslati fórumok felül nem vizsgálják, és szükség esetén meg nem semmisítik – mondta el lapunknak Mester Csaba, a transzszexuális előadóművész jogi képviselője.

Figyelik? „Transzszexuális” Rácz, nem transzvesztita. Lenyűgözőek az újbeszél nyelvi árnyalatai: a cigányok romákká lesznek, úticélunk desztinációvá, Fiume Rijekává, a bálványimádók idol-adorálókká. Ez a transzszexuális szó leginkább valami balkáni expresszjáratra emlékeztet, de majd megtanuljuk, mire elfelejtünk magyarul.

Az előttük álló lehetőségekről szólva Mester kifejtette: a kisfiú átvételéhez a jegyző karhatalmi eszközök igénybevételét kérheti. Ebben az esetben azonban a rendőröknek fel kell törniük Terry Black házának ajtaját, majd a jegyző asszony feladata, hogy a művész kezéből kivegye gyermekét.

Barokkos festmény lebeg lelki szemeink előtt, címe: A jegyző kiveszi a művész kezéből gyermekét. A kép hátterében szatírok hada birkózik a római légió katonáinak ruháiba stilizált magyar rendőrökkel, a jegyzőnő asszonyos végtagjai birokra kelnek Rácz izmos karjaival. Fölöttük egy szoknyába öltözött, lakkcipős férfi képe lebeg: a homokos apotheózisa.

A hatóság számít arra, hogy Terry Black ügyének támogatói élő kordont vonnak a ház köré, vagy éppen a házban teszik lehetetlenné a közlekedést.

Aki legény a gáton, ott álldogál holnap du. 3-kor Terry-Rácz Károly lócáján, vagy legalább a szobaajtó előtt, a kissámlin.

Ha ezek a népek (Terry szomszédai – a szerk´) eszükbe vették volna, mi vár egy Danikára Jóországban , ahol az a jó, amit a kormányzat előír, s ahol lehet, hogy egy ilyen családügyi miniszter másága lesz az etalon, akkor maguk is belátják, hogy Terryt, ha dacol, meg kell büntetni, aztán rendőrökkel venni el tőle Danikát. Különben mire Danikának benő a feje lágya, egy rakás jó emberrel lesz körülvéve. Akik kiröhögik és ujjal mutatnak rá: te fattyú, te buzi, neked apád van vagy anyád? -írja a Magyar Hírlap Danika Jóországban című publicisztikája.

Nos, a logika elemi szabályinak segítségével egyértelművé válik, mi a követendő út. Mivel mindazok a hatósági és kormányzati törekvések, melyek a Dániel nevű fiúgyermek jelenlegi helyzetének megváltoztatására irányulnak,

1.) az emberi szabadságjogok korlátozását jelentik

2.) szemben állnak a polgárság elvárásaival

3.) mondjuk ki: kész diktatúra

ezért a helyes, követendő út, hogy a házaságban élő, gyermeket nevelő szülőktől hatósági erőszakkal vegyék el pulyáikat. A kisdedeket ezután állami gondozásba kell adni, hogy a helyes életvitelt képviselő transzvesztiták, homokosok, leszbikus párok, transzexuálisok, stb. kedvükre válogathassanak közülük. Így nem érheti a kicsinyeket fejlődésük során egy csomó káros hatás, melyben afféle fasisztoid fogalmak rögzülhetnek bennük, mint a házasság szentsége, férfi- és női szerepek, felelősség, erkölcsi és etikai érzék.