Kossuth-év – ökumenikus istentisztelet Debrecenben

Kossuth Lajos azok közé tartozott, akikre Isten különleges időkben bízott küldetést - hangoztatta Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a debreceni Nagytemplomban vasárnap megtartott ökumenikus istentiszteleten, ahol az 1948-49-es magyar forradalom és szabadságharc vezéralakja előtt hajtottak fejet.

A Magyarországi Református egyház zsinatának lelkészi elnöke kiemelte: nem véletlenül kezdődött Debrecenben a Kossuth-év, amelynek országos megnyitóját – a Kossuth Szövetség és a Debreceni Kossuth Társaság szervezésében – a cívis városbeli Református Kollégium Oratóriumában tartották meg szombaton.
- Kossuth alakja szorosan kötődik Debrecen történelméhez, amely 1849-ben az ország fővárosa, a szabadság őrvárosa volt – mondta.

A Nagytemplomban megtartott vasárnapi istentiszteleten ökumenikus áldást kért az emlékező gyülekezetre Tari Zsolt római katolikus püspöki titkár és Nagy Zoltán evangélikus lelkipásztor is. Mindketten hangsúlyozták, hogy Debrecen a nemzet történelmi sorsfordulójának jelentős helyszíne volt, s egybehangzóan arra figyelmeztettek, hogy a ma emberének kötelessége a közösségért élő hazafiak nyomdokaiba lépni és megőrizni a nemzeti kultúra maradandó értékeit.

Az ökumenikus istentisztelet után Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmával a debreceni főtéren álló Kossuth-szobornál gyűltek össze a hazai és a határon túlról érkező emlékezők. Itt Gavlik István, a Kossuth Szövetség elnöke ünnepi beszédében idézte föl Kossuth alakját, azét a politikusét, aki a XIX. század egyik legjelesebb államférfija volt, és aki azzal, hogy felelősséggel végezte el a rábízott feladatot, a mai kor embere számára is példával szolgálhat.

A Kossuth-szobornál a debreceni önkormányzat, a tiszántúli református egyházkerület, a Magyar Honvédség, a Debreceni Egyetem és a Kossuth Gyakorló Gimnázium képviselői mellett civil szervezetek helyezték el koszorúikat.