Solana nem megy Montenegróba

Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője elhalasztotta montenegrói útját, hogy időt adjon a két jugoszláv köztársaság vezetésének a megegyezésre a szövetségi állam jövőjéről.

Eredeti tervek szerint Solana szerdán érkezett volna Podgoricába, hogy Vojislav Kostunica jugoszláv államfővel, Milo Djukanovic montenegrói elnökkel, Zoran Djindjic szerb és Filip Vujanovic montenegrói kormányfővel együtt áttekintse a szerbiai-montenegrói szakértői tárgyalások eredményeit. A Béta hírügynökség brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy Solana egy-két héttel későbbre halasztotta útját.

A Solana unszolására megtartott szakértői tárgyalássorozaton három szakértői csoport tanácskozott külön három kérdéskörben a jugoszláv szövetség jövőjéről. A nyilvánosságot nem tájékoztatták a megbeszélések eredményeiről. Annyit lehetett tudni, hogy a kül- és szociális politikával, illetve a biztonság- és védelmi politikával foglalkozó két szakértői csoport közös jelentést készített a szerb és a montenegrói politikai vezetésnek. A szerbiai és montenegrói alkotmányjogi szakértők viszont külön-külön jelentést állítottak össze, ami arra enged következtetni, hogy a legfontosabb kérdéskörben, Szerbia és Montenegró majdani alkotmányos berendezkedését illetően nem sikerült közös nevezőre jutniuk.

A Glas Javnosti című belgrádi napilap kedden azt írta, hogy nemcsak alkotmányjogi kérdésekben nem sikerült rendezni a nézeteltéréseket, hanem jószerivel egy kulcsfontosságú területen sem jutottak egyetértésre a szakértők.

A lap szerint a szakértői tárgyalásokon nem dőlt el, hogy közös hadserege legyen Szerbiának és Montenegrónak, vagy mindkét köztársaságnak külön-külön legyen katonasága. Hasonló nézeteltérést tükröz a külpolitikáról szóló jelentés: a belgrádi szakértők egységes külpolitika mellett foglaltak állást, míg a podgoricai delegáció szerint a két köztársaságnak önálló külpolitikát kell folytatnia. Merőben eltérő álláspontok fogalmazódtak meg a majdani fizetőeszközt illetően: a montenegrói szakértők azt látták célszerűnek, ha Szerbiában és Montenegróban az euró lenne a hivatalos pénznem, míg belgrádi tárgyalópartnereik kitartottak amellett, hogy a dinárt kell meghagyni a majdani átalakított szövetség közös fizetőeszközeként.