Varsói EU-csatlakozási aggodalmak

A lengyel vezetők népszerűtlen engedményekre kényszerülnek annak érdekében, hogy országuk az első körben csatlakozhasson az EU-hoz – írta csütörtökön a Financial Times azt boncolgatva, mennyire áll készen Lengyelország az uniós tagságra.

A londoni lap kontinentális kiadásában közölt elemzés szerint Varsó számára óriási eredmény lenne, ha bekerülne a bővítés várhatóan 2004-ben esedékes első hullámába. A kudarc viszont 12 évi fáradságos előkészületek eredményét értékelné le, a külföldi tőke egy részének a kiáramlását idézheti elő, és a tagjelöltek sereghajtójának számító Bulgária és Románia szintjére fokozná le Lengyelországot. Varsó most is az utolsó előtti helyen áll az elsőkörös csatlakozásra esélyes 10 tagjelölt csoportjában, a tárgyalásokon lezárt fejezetek számát tekintve. Eközben lengyel politológusok szerint az országban az euroszkeptikusok kezdik átvenni az Európáról folyó vita irányítását, a főáramhoz tartozó politikusok pedig nem tudják, hogyan reagáljanak erre.

További veszély, hogy ha Lengyelországnak sikerül is beküzdenie magát az első körbe, intézményei és gazdasága nem állnak készen az EU-tagságra. Könnyen megeshet, hogy az EU úgy jár majd Lengyelországgal – csak nagyobb méretekben -, mint annak idején Görögországgal, amely 1981-es csatlakozása után gazdaságilag és más területeken még évekig le volt maradva a többi tagországtól – véli a lap.

Brüsszeli és varsói illetékesek mindig is tisztában voltak azzal, hogy Lengyelország nehéz eset, és hogy méretei különlegesen fontossá teszik uniós tagságának minőségét. Az ország a tagjelöltek összlakosságának egyharmadát, GDP-jének pedig a kétötödét képviseli, s ezzel a legnagyobb lehetőséget, de egyszersmind a legnagyobb főfájást is jelenti az EU számára – jegyezte meg az elemzésben idézett egyik lengyel szakértő.

Varsó az utóbbi két hónapban három tárgyalási fejezetet zárt le, s Danuta Hübner európai ügyekért felelős miniszter szerint az év közepére további hat témakört szeretne maga mögött tudni. Ebben az időszakban esedékes a három legnagyobb költségkihatású fejezet – az agrárpolitika, a regionális támogatások, valamint a közös költségvetés – tárgyalása, amelyek lezárására azonban a lap szerint csak az év második felében, a francia és a német választások után lesz esély. Belpolitikai szempontból ugyanezek a fejezetek számítanak a leginkább robbanásveszélyesnek. Hübner már ízelítőt kapott a várható viharokból, amikor a múlt év végén a külföldiek földtulajdonlási jogai körül támadt ellenzéki felzúdulás miatt kénytelen volt ismét elhalasztani a tőke szabad áramlásáról szóló fejezet félretételét. Az egyes fejezetekről folytatott tárgyalások ideiglenes lezárása azonban csak az egyik része az elvégzendő feladatnak. Lengyel illetékesek szerint a legnehezebb munka az intézményfejlesztésben vár rájuk. „Ez az a terület, amellyel kapcsolatban a legtöbb kétségem van, és ahol a leginkább borúlátó vagyok” – idézi a lap Hübner kijelentését.

De ugyanilyen nehéz feladat lesz annak elérése, hogy a gyengélkedő lengyel gazdaság továbbra is a helyes irányban haladjon. A kormány döntő fontosságú lépéseket tett ugyan a költségvetési válság elhárítása és a munkaerőpiac liberalizálása érdekében, de a lap valószínűtlennek tartja, hogy az év második fele előtt fordulat következhetne be.