Kolozsvári bíróság a magyar „Igen” mellett

Egy kolozsvári helyi bíróság első fokon megítélte, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok házasságkötéskor anyanyelvükön is kimondhatják a boldogító igent. A pert egy fiatal magyar pár indította, miután megtagadták tőlük a házasságkötést, mert a férfi magyarul is mondta az igent.

A precedens értékű ítélet abban a perben született, amelyet egy fiatal magyar nemzetiségű pár indított, mivel tavaly májusban az anyakönyvvezető megtagadta összeadásukat, mert a vőlegény anyanyelvén, magyarul is igennel válaszolt a legfontosabb kérdésre.

Az „igen” elhangzása után az anyakönyvvezető kivonult a teremből és jegyzőkönyvben rögzítette a házasodni kívánó fiatalok „szabálytalan” magatartását.

Romániában azonban ekkor már életbe lépett az új közigazgatási törvény, amely kimondja, hogy azokon a településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség részaránya eléri a 20 százalékot a lakosságon belül, az adott kisebbség nyelvét is használni lehet a közigazgatásban.

A két fiatal jogai érvényesítését kérte a közigazgatási bíróságtól. Emellett 50-50 millió lej (nem egészen 450 ezer forint) erkölcsi kártérítést és az esküvői ruha 3 millió lejes költségének megtérítését követelték.

A bíróság pénteki ítéletében semmisnek mondta ki a szertartás félbeszakítását indokkló jegyzőkönyvet és ítéletében arra kötelezte az anyakönyvvezetőt, hogy onnan folytassa a fiatalok összeadását, ahol azt tavaly májusban félbeszakította. Az anyagi és erkölcsi kártérítésnek nem adott helyt.

A per folytatódni fog. Az elmarasztalt anyakönyvvezető azzal kíván fellebbezni, hogy helyesen járt el, miután tavaly májusban még nem láttak napvilágot a közigazgatási törvény végrehajtási utasításai. A fiatalok ügyvédje pedig annak eldöntését várja, hogy a házasság megkötésének visszautasítása miatt ügyfelei jogosultak-e vagy sem kártérítésre.

Az ügyvéd úgy véli, a házasságkötés olyan ünnepélyes esemény az ember életében, amelynek jogtalan hatósági akadályozása kétségtelenül erkölcsi kártérítésre jogosít.