Gripen-ellentételezés

A Gripen vadászrepülőgépek bérlésével kapcsolatos ellentételezési programban a svéd fél a kis- és közepes vállalatokba befektető kockázati tőkealap létrehozását vállalta 8 millió dollár értékben - mondta Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára a Gripen ellentételezési programról szóló szerdai konferencián.

Az államtitkár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által az ellentételezésről rendezett tanácskozáson hangsúlyozta, hogy a kockázati tőkealap létrehozását az ellentételezési program értékén felül vállalta svéd fél a magyar kormány kezdeményezésére. Hidas Sándor, a gazdasági tárca főosztályvezetője ismertette, hogy a tőkealap valószínűleg június-júliusban kezdi meg tevékenységét. Az alap tanácsadó testületében a Gazdasági Minisztérium szakértői is részt vesznek.

Torbjörn Nordström, a svéd nagykövetség kereskedelmi tanácsosa elmondta, hogy az alap nem klasszikus kockázati tőkealapként fog működni, hanem a különféle magyarországi vállalatok is megkereshetik, és maga is felkutatja a beruházási lehetőségeket. Az alap 2 millió dollár tőkével indul, amelyet 8 millióig növel.

Hidas Sándor a konferenciát követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ellentételezési program 2000. december 21-én indult, a Gripenek bérletére vonatkozó szerződés aláírását követő napon. A svéd kereskedelmi tanácsos egyelőre konkrét, a befejezéshez közeledő beruházási tárgyalásokról nem tudott beszámolni, de elmondta, hogy előrehaladott tárgyalások folynak egy bútorgyár és egy feldolgozóipari létesítmény létrehozásáról.

Glattfelder Béla a konferencián az ellentételezési program történetéről elmondta, hogy a vadászrepülőgép-beszerzési tenderen több hadiipari társaság indult, tavalyra a Gripeneket szállító svéd-brit konzorcium és az F-16-osokat gyártó amerikai hadiipari óriás maradt tárgyalásban. Ezek azonban a vonatkozó magyar törvényeknek nem feleltek meg. Az amerikai ajánlat azért, mert az amerikai törvények nem engedik ellentételezési programba bevinni a vadászgépek törzsét, ez tette viszont volna ki a bérleti érték 60 százalékát, vagyis a magyar szabályoknak nem felelt volna meg.

Az ellentételezésre vonatkozó magyar jogszabály ugyanis előírja, hogy az ellentételezésnek ebben az esetben a bérleti összeg 100 százalékára kell vonatkoznia. A svéd ajánlat akkoriban azért nem felelt meg, mert a svéd társaságok, amelyek részt vehettek volna az ellentételezésben, már 660 millió dollár értékben ruháztak be Magyarországon, ami eleve túllépte a 108 milliárd forintos bérleti díjat. Vagyis ellentételezésről már nem lehetett volna szó.

A gazdasági államtitkár elmondta: a tender újratárgyalásakor megegyeztek abban, hogy a 660 millió dolláros, addig befolyt svéd tőkét nem számítják be az ellentételezési programba, vagyis „tiszta lappal indulnak”. Ezen felül a magyar szabályok szerint az ellentételezi összeg 30 százalékának beruházásnak kell lennie, amit svéd fél 32 százalékra emelt. Ezen felül vállalta a már említett kockázati tőkealap létrehozását, valamint azt, hogy az ellentételezésben szereplő exportérték bázisa nem a ,90-es évek közepének magyar exportja, hanem az 1999-2000-es éves export átlaga lesz.

Parragh László, az MKIK elnöke megemlítette, hogy az ellentételezési programban részt venni szándékozó magyar vállalatok információért a kamara, valamint az ITDH Hungary irodáiban jelentkezhetnek.