Rasszizmus elleni tüntetés

A növekvő hazai rasszizmus ellen tizenkét órás tüntetés kezdődött szerdán Budapesten a Kossuth téri József Attila-szobornál Sokszínűséget, békességben! szlogennel.

A szervezők nevében Hanti Vilmos, az Otthont Magyarországból Összefogás elnöke elmondta: a nemzetközi antirasszista napon arra is emlékeznek, hogy 1960. március 21-én 70 békés afrikai tüntetőt öltek meg az olaszországi Sorrentóban. A tüntetéssel fel kívánják hívni a magyar társadalom figyelmét a rasszizmus elutasításának fontosságára. – Óriási a felelőssége a közvélemény-formáló médiumoknak a gyűlöletkeltés és a rasszista megnyilvánulások visszaszorításában – közölte Hanti Vilmos.

Utalt arra, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület mindmáig nem válaszolt a Pannon Rádió elleni tüntetéskor megfogalmazott petícióra, és nemtetszését fejezte ki azért, mert Magyarországon „még nyíltan lehet zsidózni és cigányozni” egy rádióadó műsoraiban.

Jancsó Miklós filmrendező arról szólt, hogy a rasszista megnyilvánulások a múltban és a jelenben is tetten érhetők a mindennapi életben, és a rasszizmus minden fajtáját kirekesztésnek nevezte. Vitányi Iván, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője, a tüntetés egyik rendezője kijelentette: okkal kell fellépni Magyarországon a diszkrimináció és a rasszizmus ellen, mert keserű tapasztalatokat bizonyítják, hogy most is vannak ilyen típusú megnyilvánulások.

- Fellépünk minden olyan megkülönböztetés ellen, amely jogoktól próbálja megfosztani az embereket vagy a különböző csoportokat – közölte a politikus. Vitányi Iván véleménye szerint ezelőtt 5-10 évvel nem lehetett nyíltan zsidózni, mert az akkor nem illett a közhangulatba. A szocialista politikus kifogásolta, hogy egy helyi lapban uszító írás jelenhetett meg egy lelkész országgyűlési képviselő aláírásával.

Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa a tüntetés résztvevőinek küldött levelében korunk pestisének nevezte a rasszizmust, és jelezte, hogy vannak, akik elítélik minden formáját, mások viszont közömbösen viseltetnek az ügy iránt. – Mások nemzeti alapállásból szemlélik a dolgot. Ők azok, akikben mindenféle vélt vagy valós magyarellenes megnyilvánulás heves érzelmeket kelt, miközben tagadják a magyarországi rasszizmus létezését is – tartalmazta a levél.

Kaltenbach Jenő megfogalmazása szerint „egyesek odáig is elmennek, hogy az ettől eltérő nézeteket vallókat hazaárulóknak, de legalábbis nemzetietlennek, idegenszívűnek minősítik”. Az országgyűlési biztos megállapította: „senki sem születik rasszistának. Éppen ezért döntő jelentősége van a toleranciára való nevelésnek, amely annál eredményesebb, minél fiatalabb korban kezdjük”.

Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője kijelentette: minden országgyűlési képviselőnek el kellene fogadnia néhány aranyszabályt a képviselői eskü letétele előtt. Így a képviselőknek vállalniuk kellene, hogy nem tapsolnak, ha olyan párt képviselője beszél, aki rasszizmusra is hajlamos, és különösen nem tapsolnak ilyen helyzetben, ha netán éppen a miniszterelnöki posztot töltik be.

A szocialista politikus szerint a jövendő országgyűlési képviselőknek szavakban is vissza kellene utasítaniuk minden olyan megnyilvánulást, amelyben akár burkolt, akár kódolt irodalmi idézetek mögé bújó rasszizmus mutatkozik. – A parlamentnek megvan a maga bűne abban, ha szalonképesnek fogad el szalonképtelen, illetlen és erkölcstelen gondolatokat és szavakat – mondta a politikus.

A monstre rendezvényen Szepesi György rádióriporter antifasiszta tapasztalatairól számolt be, beszédet mondott Iványi Gábor lelkész, az SZDSZ országgyűlési képviselője, Fiala János és Róbert László újságírók. A fasizmus meleg áldozatai című programban Pálfi Balázs beszélgetőpartnerei a Habeas Corpus Munkacsoport és a Lambda Meleg Baráti Társaság vezetői voltak.