13 ország a Dunai Együttműködésben

Bécsben ünnepélyes keretek között tartott konferenciával indult hétfőn útjára a román és osztrák kezdeményezésre létrejött, az Európai Unió és a Balkáni Stabilitási Paktum által támogatott, 13 országot tömörítő Dunai Együttműködés elnevezésű, informális politikai fórum. A tanácskozáson Magyarországot Bába Iván külügyi államtitkár képviselte.

Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszter megnyitóbeszédében hangsúlyozta: a Duna sokkal több, mint egyszerű folyó, meghatározza az egész térséget, s ma már nem választ el semmit, hanem inkább összeköti az országokat. Az új együttműködés nem hoz létre új intézményeket, hanem a meglévők szinergiáját használja ki és az intézményeknek impulzusokat ad azzal a fő céllal, hogy a részt vevő országokat még közelebb hozza egymáshoz, az Európai Unió tagállamait pedig a jövendő uniós partnerekhez.

Erhard Busek osztrák politikus, a Balkáni Stabilitási Paktum koordinátora a regionális együttműködés jelentőségét hangsúlyozta, amely az európai uniós integráció előfeltétele, valamint azt, hogy a Duna mindig több volt jelentős közlekedési útvonalnál, amennyiben összeköti az egész térséget. Adrian Nastase román kormányfő és Mircea Geoana külügyminiszter történelminek nevezte az együttműködés beindulását és Geoana külön kihangsúlyozta annak az intézményesített struktúráktól mentes, rugalmas működéséből származó előnyöket. Chris Patten, az Európai Unió külkapcsolatokért felelős biztosa azt hangsúlyozta, hogy az unió főleg Délkelet-Európa stabilizálásában érdekelt.

Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Jugoszlávia, Románia, Moldova, Bulgária és Ukrajna elsősorban a gazdaság, az idegenforgalom, a környezetvédelem és a kultúra területén kíván szorosabban együttműködni a kezdeményezésben, amelynek fő politikai dimenziója a csatlakozni szándékozó országok közelítése az Európai Unióhoz. A munkaprogram a témák között a térség közlekedésének fenntartható fejlődését szolgáló megoldások kidolgozását, a gazdasági potenciál fejlesztését, a Dunára vonatkozó jogszabályok rendszerezését különös tekintettel az EU bővítésére, a Duna-medence és a Duna menti területek védelmét, a turizmus, illetve az akadémiai és kulturális központok fejlesztését és hálózatba foglalásának elősegítését jelöli meg.

Magyarországot a tanácskozáson Bába Iván külügyi államtitkár képviselte, aki beszédében hangsúlyozta, hogy Budapest üdvözli a kezdeményezést. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az új távlatokat nyitó kezdeményezést a már meglévő intézményekre, így a budapesti székhelyű Nemzetközi Duna Bizottságra, valamint a készülő tiszai és szávai megállapodásra. Külön szólt a hajózást Újvidéknél nehezítő akadályokról, amelyeknek teljes elhárításáig még sok munka van hátra. Bába Iván elmondta: Magyarország a most útjára induló együttműködésben politikai kezdeményezést lát, amely ernyőként összefogja a dunai országokat és a folyó vízgyűjtő medencéjéhez tartozó államokat tömörítő létező kezdeményezéseket és intézményeket, s támogatja mint olyan folyamatot, mely a közép-európai identitást egyrészt erősíti, másrészt közelebb viszi Európa más országaihoz.