Gyorsul az infláció az idén?

A pótlólagos költségvetési bevételek eléréséhez az idén a felgyorsuló infláció alá kell szorítani a nominális kereset emelkedését - mondta Inotai András, a Világgazdasági Kutató Intézet igazgatója a Magyar Menedzser Intézet közgyűlésén kedden Budapesten.

Mint mondta: az idei évre tervezett költségvetési hiány 63 százalékát már az első négy hónapban elköltötték. Ezért véleménye szerint a 250-300 milliárd forint forrással megvalósítható 100 napos program kivitelezéséhez az új kormány „költségvetési mozgásterének” vége.

Elmondta: a Magyar Nemzeti Bank egyes elemzései szerint a bruttó hazai termék (GDP) arányos költségvetési hiány meghaladta az 5 százalékot 2001-ben és ez várhatóan tovább nő az idén. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a kormányzat számításai szerint ez az arány tavaly 3,2-3,4 százalék volt.

Inotai András úgy látja, átmenetileg nem tartható a dezinflációs folyamat. Előrejelzése szerint 2002-ben 6-6,5 százalékos éves fogyasztói áremelkedéssel kell számolni. Hozzátette: jelentős inflációfokozó tényezők halmozódtak fel. Példaként említette a kiáramló béreket, az államháztartás növekvő deficitjét, az agrár-, élelmiszerárakat. Véleménye szerint ugyanakkor kimerültek a külső dezinflációs hatások. A magyar gazdaság növekedési üteme jelentősen csökken. A GDP-növekedés kisebb, mint amit a tartalékok indokolnának – mondta a kutatóintézet igazgatója. Hozzátette: a beruházások és az export túlsúlya nélkül hosszú távon nem képzelhető el a növekedés.

Inotai András szerint a Magyarországra beáramló külföldi tőke számára előnyt jelentő tényezőket nagy mértékben rontja a bérnyomás és a forint árfolyamának erősödése. Mint mondta, az árfolyamsáv-szélesítés „a lehető legszerencsétlenebb” időpontban következett be, a bérnyomás és a világgazdasági recesszió miatt.

Szavai szerint az ebben rejlő veszély elsősorban nem a nemzetközi multinacionális cégeket érinti, hiszen azoknak volt elegendő termelékenységi tartalékuk és többletprofitjuk.

A kis- és középvállalkozások azonban a bérnyomás következtében a beruházásra szánt tartalékaikat bérre fordították, ugyanakkor – a forint felértékelődése miatt – a multinacionális cégek nem tőlük vásároltak, hanem az olcsóbb importhoz „nyúltak vissza”. Ezzel megakadt a multinacionális cégek és a magyarországi kis- és középvállalkozások között létrejövő együttműködési struktúra.

Inotai András úgy véli, hogy ennek elkerülésére csökkenteni kellett volna a vállalati terheket. Már 1998-ban el kellett volna kezdeni egy világos államháztartási és adórendszer reformot – fűzte hozzá. Hangsúlyozta: 2000 óta a beáramló nettó külföldi erőforrás nem fedezte a fizetési mérleg hiányát. Ez véleménye szerint ma még nem jelent akut veszélyt, de nem szabad, hogy trendváltás következzen be, a hangsúlyt vissza kell helyezni a beruházások növekedésére.

Inotai András szerint szükség van a gazdasági patriotizmusra, ami azonban csak versenyképes államigazgatás és magas fokú társadalmi kohézió mellett valósítható meg. Olyan keretfeltételeket kell teremteni, amelyek biztosítják a fenntartható fejlődést, és a multinacionális cégek „meggyökereztetéséhez” elkerülhetetlen egy, a kis- és középvállalkozások és a multinacionális vállalatok közötti hálózat kiépítése. Kiemelte: egy úgynevezett exportorientált importhelyettesítő modell bevezetésére van szükség.