Két fél kell a megállapodáshoz

A négy parlamenti párt frakcióvezetője ünnepélyes keretek között aláírta hétfőn a Parlamentben azt a megállapodást, amely rögzíti az Országgyűlés alakuló ülésének napirendjét, a bizottságok, illetve az abban helyet foglaló képviselők számát, valamint a tisztségek elosztását.

A négy párt képviselői az elmúlt héten zajló egyeztetések után szombaton állapodtak meg egymással. Ennek köszönhetően május 15-én, az alakuló ülésen felállhat a 25 országgyűlési bizottság, és – a házszabálytól való eltéréssel – várhatóan elfogadják az új kormányzati struktúráról szóló javaslatot is. Az aláírást követően Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető és Pokorni Zoltán, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője egyaránt a kompromisszumkészség fontosságát emelte ki.

Az MSZP frakcióvezetője hangsúlyozta: a szocialisták örömmel fogadták a gyors kompromisszumot, mert ez lehetőséget ad a minél előbbi kormányalakításra és a száznapos program megvalósítására. – Éppen ezért már a nyáron be fogjuk nyújtani azokat az indítványokat, amelyek ehhez szükségesek, így az augusztusi kéthavi családi pótlékról, a közalkalmazotti bérek rendezéséről, a diplomás minimálbérről és egyéb vállalásainkról – közölte Lendvai Ildikó. A szocialista politikus a gyors megállapodás megszületését jó jelnek tartja a parlamenti munkára, illetve arra nézve, hogy – mint mondta – nem értelmetlen politikai hidegháború, hanem kemény, de értelmes és jó megoldásokhoz vezető viták színhelye lesz az Országgyűlés.

Pokorni Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy egy megállapodáshoz két fél kell, a megegyezés sikere a két fél kompromisszumkészségén, elvszerűségén áll. – Ez a megállapodás azt az elvet tükrözi, hogy a parlamenti pártok szigorúan vett matematikai mandátumarányát el lehet és el is kell téríteni az Országgyűlés és a bizottságok működőképessége érdekében. Ez a kormánypártok javát szolgálja – mondta a fideszes politikus. Hozzátette, hogy ezt az elvet először négy évvel ezelőtt fogalmazták meg, de – mint megjegyezte – az az akkori ellenzék számára elfogadhatatlan volt. Pokorni Zoltán elmondta: a Fidesz nem azt a politikát kívánja folytatni, mint az előző ciklus ellenzéke, hanem ugyanazt az álláspontot képviseli, mint 1998-ban. Azokat az elveket, célokat kívánják megvalósítani, amiket kormánypártként is.

Balsai István MDF-es frakcióvezető kiemelte, hogy ellenzéki munkájuk az értékelvű politizálás mentén folyik majd. Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy 1994-ben az akkori ellenzék megkapta azokat a jogosítványokat, amelyek szükségesek voltak az ellenzéki feladatok ellátásához.

A megállapodás szerint ellenzéki elnöke lesz a költségvetési, az önkormányzati, a külügyi, a szociális és családügyi, a foglalkoztatási, az emberi jogi, a környezetvédelmi, az idegenforgalmi, a számvevőszéki, a nemzetbiztonsági és az informatikai bizottságnak. Kormánypárti képviselő vezeti majd az alkotmányügyi, a gazdasági, a közbiztonsági-rendészeti, a mezőgazdasági, az egészségügyi, a területfejlesztési, az európai integrációs, a honvédelmi, a kulturális, az oktatási, az ifjúsági, az ügyrendi, a társadalmi szervezetekkel foglalkozó bizottságot, valamint a mentelmi bizottságot.

Ugyancsak rögzíti a megállapodás, hogy az Országgyűlés elnökét és egyik alelnökét az MSZP adja, két alelnököt a Fidesz, egyet-egyet pedig a két kisebb frakció, az MDF és az SZDSZ ad majd. A megállapodás értelmében az Országgyűlésnek tíz jegyzője lesz; három-három jegyző személyére az MSZP és a Fidesz, kettő-kettőre az MDF és az SZDSZ frakciója tesz javaslatot.