EU-bővítés: Lengyelország az élre tör

Lengyelország az EU-csatlakozási tárgyalásokon hétfőn újabb két fejezetet zár le ideiglenesen, és ezzel több mint két éve először ismét az élenjáró tagjelöltek közé lép elő.

A lengyel kormány idén januárban azt a célt tűzte maga elé, hogy a spanyol EU-elnökség időszakában – vagyis június végéig – Lengyelország összesen hat kulcsfontosságú területen fejezi be a csatlakozási tárgyalásokat, és így már csak a pénzügyi kérdések maradnak terítéken.

Bár ezt a tervet nem sikerült teljesíteni, a lengyel EU-tárgyalók így is elégedettek az eredményekkel. Lengyelország hétfőn este Luxemburgban – a spanyol EU-elnökség alatti utolsó tárgyalási fordulón – lezárja a közlekedéspolitikai és a halászati fejezetet.

Korábban már sikerült félretennie az egyik legkényesebb fejezetet, a tőke szabad áramlását (benne a külföldiek földszerzésével) és az adókat. Ez utóbbi fejezetet azonban Varsó szeretne újra megnyitni, hogy halasztást kaphasson a 22 százalékos építőipari áfa bevezetésére.

Az ígéretek ellenére nem sikerült viszont lezárni az igazságügyi és belügyi fejezetet. Ezzel együtt is az idei első fél évben Varsó öt fejezetet zárt le (a hétfői kettővel együtt), s így jelenleg 25 fejezettel – Csehországgal és Szlovákiával holtversenyben – az ötödik helyen áll Ciprus (28), Litvánia, Lettország és Szlovénia (27 fejezet) után, de Magyarország, Észtország (24), Málta (23), Bulgária (20) és Románia (11) előtt. A Rzeczpospolita című mértékadó napilap brüsszeli tudósítója megjegyezte hétfői cikkében, hogy ezzel Lengyelország a tagjelöltek sorában megelőzte Magyarországot is, „amelynek korábbi, Orbán Viktor vezette kormánya több ízben rosszindulatú megjegyzéseket küldött Lengyelország címére, miszerint Varsó kieshet az első körben EU-taggá váló országok csoportjából”.