Medgyessy Péter újból elmondta, hogy nem kíván a felújított Sándor-palotába költözni. Kiemelte, hogy szavát betartotta, mert már a választás első fordulója előtt is ezt hangoztatta. A maradás okaként azt jelölte meg, hogy a palota nem alkalmas kormányzati feladatok ellátására. Az állandó értekezletek és konferenciák nem bonyolíthatók le a Várnegyedben, a nehézkes közlekedés ezt nem teszi lehetővé.
Ellenben tökéletesen megfelel a köztársasági elnök protokollfeladatainak ellátására – vélekedett Medgyessy. A miniszterelnök jobban tiszteli a várat annál, hogy mindennapi munkával, jövés-menéssel rontsa annak mostani állapotát. Hozzátette, a magyar történelemnek és államiságnak méltó jelképe a felújított Sándor-palota, amelyért a lakosok hoztak áldozatot.
Medgyessy elmondta, hogy a palota körüli tér alkalmas közművelődési rendezvények, koncertek, hangversenyek megtartására is. A történeti épületek megőrzése, felújítása történelmi kötelesség – fűzte hozzá. A palota működésének céljaként a nemzeti összetartozás erősítését, a magyar történelem emlékének megőrzését és a funkcionaritást jelölte meg Medgyessy.
A kormányfő elmondta, hogy azért kérte fel Szabó Bálint kolozsvári építészt a közreműködésre, mert a nemzeti jövő megvalósításához szükség van a határon túli magyarok véleményének kikérésére is. Hiszen ott is élnek kiváló írók, építészek, művészek – tette hozzá. Olyan Várnegyedet szeretne Medgyessy, mely a nemzet múltját és jövőjét ötvözi és jelképezi, erősíti a magyarságtudatot.
Szeretné elérni, hogy a Várnegyed reprezentálja nemzeti értékeinket, európaiságunkat, nyitottságunkat. Megkérte Glatz Ferenc akadémikust, folytassa a megkezdett munkát, tekintse át nemzeti szimbólumrendszerünket. Ezt a munkát karácsonyra kérte elkészítettni a miniszterelnök, amelyet egy kormányhatározat formájában intézményesíthetnek is.
Ráday Mihály városvédő elmondta, hogy meglepte őt a kormány néhány intézkedése a palotáról, ám ő ezeket nem vette figyelembe.
Ajánló
