Minimális a minimálbér emelése

Csak az inflációval arányos, kötelező mértékben, azaz 2,4 százalékkal emelte a minimálbért kedden rendeletben az egy hete hivatalba lépett konzervatív francia kormány.

A minimálbér emelése Franciaországban minden év július 1-jén esedékes. A 2,4 százalékos emelés nyomán az érintettek havi bére, a szabványos 35 órás munkahetet alapul véve, 1127 euróra nő.

Alain Fillon szociálisügyi miniszter hétfőn elmondta: előbb egységesíteni akarják az ötféle minimálbérskálát, amely a gazdaság különböző ágazataiban a 35 órás munkahét kilencvenes évek végi bevezetésével állt elő, és majd csak ez után kívánnak a béremelésekkel részletesebben foglalkozni. A miniszter egyúttal jelezte, hogy a különböző minimálbérszintek harmonizálása szeptemberben kerül napirendre, a kormány akkor kíván egyeztetni a munkavállalókkal.

Francois Chereque, a CFDT szakszervezet főtitkára elfogadhatatlannak mondta, hogy az 1200 euró körüli legalacsonyabb bruttó minimálbért a kormány nem kívánja semmilyen plusz összeggel megfejelni. Hangoztatta, hogy a munkavállalói képviselet álláspontja szerint a legalacsonyabb minimálbérfajtánál 6 százalékos emelés szükséges. Megjegyezte, hogy fontos kérdésről van szó: az aktív lakosság 13 százaléka kap minimálbért.

A választáson vesztes Szocialista Párt a kampányában 5 százalékos minimálbérnövelést ígért. A szocialisták többször szóvá tették azt is, hogy a jobboldali kormány a tehetős rétegeket kívánja támogatni: évi 5 százalékos jövedelemadó-csökkentést ígért programjában, ez azonban csak azokat az adófizetőket gazdagítja, akiknek jövedelme eléri az adóköteles szintet. A párt szerint a minimálbérből élők a konzervatív kormány alatt kétszer fognak rosszul járni: nem részesülnek a jövedelemadó-visszatérítés előnyeiből, és ugyanazon a bérszinten maradnak, ahol eddig voltak. „Feléledni látjuk a jobboldal kedvenc elméletét, amely előszeretettel állítja szembe egymással a béreket és a foglalkoztatást” – mondta a Szocialista Párt egyik illetékese.

Párizsi elemzők közben arra emlékeztettek kedden, hogy az Európai Központi Bankot (EKB) már tavasszal aggasztották a várható német béremelések, majd a francia államháztartás deficitje: ezeket a jelenségeket a bankban inflációs tényezőnek tartják, és az EKB efféle aggodalmai mindig kamatemelés-gyanúsak. Az új francia kormány óvatossága a minimálbér ügyében jópont lehet az EKB döntéshozóinak szemében – vélték az elemzők.