Orosz törvény a szélsőségek ellen

Az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma csütörtökön harmadik, utolsó olvasatban is elfogadta a szélsőségek visszaszorítását célzó törvényjavaslatot.

A tervezetet maga Vlagyimir Putyin elnök terjesztette a honatyák elé. Az elnök már idei országértékelő beszédében kiemelte a szélsőségesek elleni harc fontosságát, miután Oroszországban az utóbbi időben elszaporodtak a szélsőjobboldali erőszakcselekmények, különösen a bőrfejűek csoportjai részéről. A kommunista párt ellenezte viszont a javaslatot. Elnökük, Gennagyij Zjuganov gyanúja szerint a Kreml nem a szélsőségek, hanem politikai ellenzéke ellen akar fellépni a jogszabályok szigorításával. A jogszabályt bírálta a belügyminisztérium is, többen ugyanis nehezen értelmezhetőnek tartják a szövegét. Álláspontjuk szerint nem új törvényre, hanem a létezőek pontosítására lett volna szükség.

A felsőház jóváhagyása, majd az elnöki kihirdetés után életbe lépő törvény alkotói mindenesetre kísérletet tettek, hogy pontosan definiálják a szélsőség fogalmát. Ennek értelmében a terrorszervezetek és a hatalom erőszakos megragadására törő csoportok mellett annak minősülnek a szociális, faji, vallási és nemzetiségi gyűlölet szítói. Büntetni fogják a náci szimbolika nyilvános használóit is. Valamely szervezetet azonban csak a bíróság nyilváníthat szélsőségesnek, s ez esetben fel is kell oszlatni azt.

Az orosz honatyák módosították a büntető törvénykönyvet is, megszigorítva a szélsőséges cselekményekért kiszabható büntetési tételeket. A legszigorúbb elbánásra a jövőben a hivatalos személyek számíthatnak, akik hatévi szabadságvesztéssel lesznek sújthatóak, ha szélsőséges szervezetekben tevékenykednek.

Oroszországban jelenleg egy bejegyzett skinhead-tömörülés, az Orosz Népi-Nemzeti Párt működik, amelynek vezetője a múltkoriban „az orosz ifjúság önvédelmi megnyilvánulásának„ nevezte a kisebbségek (döntően a kaukázusiak) megfélemlítését, elüldözését célzó erőszakcselekményeket. Jogászi vélemények szerint betiltás fenyegeti majd a szélsőbaloldali, vagy még inkább „vörös-barna” nemzeti bolsevik pártot is, amelynek elnöke, Eduard Limonov író most is a lefortovói börtön lakója, miután illegális fegyveres csoport szervezésével gyanúsítják.

Oroszország nagyvárosaiban tavaly több alkalommal hajtottak végre támadásokat kaukázusiak, afrikaiak, közép-ázsiaiak és zsidók ellen. A legvéresebb, több halálos áldozatot követelő pogrom tavaly ősszel történt Moszkvában, amikor feltehetően szélsőségesek által felheccelt futball-szurkolók rátámadtak egy piac kaukázusi árusaira.

A skinhead-érzelmű fiatalokat gyanúsítják a június 9-i Oroszország–Japán világbajnoki labdarúgó mérkőzés utáni moszkvai zavargások kirobbantásával is. A közvélemény számára a legmegdöbbentőbb, hogy éppen Oroszországban – amely több millió embert veszített a náci német birodalom ellen vívott honvédő háborúban – sok fiatal nyíltan vállalja a náci eszméket. Április 20., Adolf Hitler születésnapja előtt több nagykövetség kapott olyan fenyegetést, miszerint támadás érheti polgáraikat.

A közelmúltban Moszkva mellett egy fiatal nő sebesült meg életveszélyesen, amikor el akart távolítani egy „Halál a zsidókra” feliratú táblát, amelyhez pokolgép volt erősítve.