A magamét mondom

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A magyar politikai élet az utóbbi tizenkét esztendőben szolgált néhány meglepetéssel, de a mostanihoz foghatók mindenen túltettek. Rám – és többségünkre – két esemény volt olyan hatással, amelyre ez a fogalom érvényes: megrendülés. Fiatal, tisztességre és közmegegyezésre törekvő Fidesz-vezető kényszerült teljes nyíltsággal vallomásra saját apjáról, akinek nehéz és töredelmes múltját nem ismerhette. Csak szigorúan a tényekhez híven ismételem el: 1952, államellenes összeesküvésért tizenkét év börtön. 1956, a forradalmárok kiszabadítják a politikai foglyokat. 1957, nem menekül Nyugatra, ezért előállítják, és megkérdezik: még kilenc év, vagy szolgálnia kell megfigyelőként. Fiatal mérnök, aki négy kemény esztendőt Rákosi börtönében már letöltött. Megroppan, aláír, és kínlódik felettesei markában, mindezt mélységesen titkolja családja előtt.

Fábián Gyula
2002. 07. 12. 6:00

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.