Felmérés a sávszélesítés hatásáról

Nem okozott drámai változást a vállalatoknál a tavaly májusi forint sávszélesítés - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kedden, a kamara legutóbbi felmérésének tapasztalatait ismertető sajtótájékoztatón, Budapesten.

A kamara 2002. február és április között 256 céget kérdezett meg úgynevezett követéses vizsgálat során. Parragh László elmondta: az exportáló cégek 37 százalékánál csökkent a múlt évben az export az előző évhez képest, 51 százalékuknál nőtt. A kamara felmérése szerint a cégek 75 százalékánál a tervezettnél kisebb lett az export, 12,3 százalékánál kedvezőbben alakult a kivitel.

Parragh László elmondta, hogy a forint sávszélesítése elsősorban a bérmunkában dolgozó vállalatokat érintette hátrányosan, illetve gondot jelentett a 10 százalék alatti nyereséghányaddal dolgozó exportáló cégeknél. A kamara elnöke szerint rövid távon a cégek 5 százalékánál jelentett komoly gondot a sávszélesítés és többnyire a mikro kis- és középvállalkozások tudtak kevésbé alkalmazkodni. Hosszú távon jelenleg nehéz megmondani a forint sávszélesítés hatását.

Tóth István János, az MKIK Gazdasági- és Vállalkozáselemzési Intézet ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a válaszadó cégek 41 százaléka a termelési költséget csökkentette, 21,5 százaléka a termelését növelte, a belföldi értékesítését a cégek 19,9 százaléka növelte. A cégek 14,8 százaléka az exportárak növelését választotta a helyzet kezelésére.

Az exporttermékek belföldi értékesítését a válaszadók 8,2 százaléka, a termelésen belül az importarány növelését 7,8 százaléka választotta. A cégek 10,9 százaléka a hazai beszállítókkal devizában történő elszámolást választotta. A kamara felmérése szerint a forint sávszélesítése hatásának kivédésére a cégek 70 százaléka a tartalékát mozgósította.

A felmérés szerint az exportra és belföldre egyaránt termelő cégek tudtak jobban reagálni a forint sávszélesítésének hatásaira, mint a külpiacra dolgozók. A nagyobb cégek éltek többnyire a tartalék mozgósítással és a kisebb cégek többnyire leépültek. Parragh László kérdésre válaszolva elmondta, hogy a vállalatok számára az lenne a kedvező, ha a gazdaságpolitikában a preferenciák között elsősorban a gazdasági növekedés, majd az inflációcsökkentés valósulna meg.