Hét nap krónikája

A hétfő hajnalban Balatonszentgyörgy közelében, a holládi elágazásnál történt balesetben a lengyel busz 51 utasa közül 19-en meghaltak. A lengyel zarándokok Horvátországon keresztül a bosznia-hercegovinai búcsújáró helyre, Medjugorjéba tartottak. Az elsődleges szakértői megállapítások szerint a tragédiáért feltehetően az autóbusz vezetője felelős, mert nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette a járművet. Az első részvizsgálatok nem mutatták ki és nem is utaltak a fékrendszer vagy a kormányszerkezet hibájára – mondta Kis-Bagoly Sándor igazságügyi műszaki szakértő. Hozzátette: bár a jármű felépítménye nagyon összeroncsolódott, a biztonsági berendezések épek maradtak, s ez megkönnyíti majd a munkájukat. Ennek során megállapították, hogy a féket működtető levegőrendszer teljesen ép volt a balesetkor. Gyászmisét tartanak péntek este 6 órakor Balatonkeresztúron a római katolikus templomban, hétfőn, Budapesten 17 óra 30 perckor a Szent István-bazilikában pedig Paskai László bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek mutat be gyászmisét az áldozatok lelki üdvéért.

BELFÖLD:

Medgyessy később válaszol
Az Országgyűlés keddi plenáris ülésén az ellenzéki képviselők több alkalommal is szóvá tették a miniszterelnök titkos ügynöki múltját, de a részletekre nem kaptak választ Medgyessy Pétertől. Huszonnégy órán belül kiderült, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök nem mondott igazat – hangsúlyozta Varga Mihály, a Fidesz frakcióvezető-helyettese „A hazug miniszterelnököt is hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát” című napirend előtti felszólalásában. Medgyessy Péter nem tartózkodott az ülésteremben, így a kormány nevében Kiss Elemér kancelláriaminiszter válaszolt. Szerinte a miniszterelnök igazat mondott, amikor azt közölte, hogy nem volt ügynök. A parlament elfogadta a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosítását, amelynek révén ismét bevezetik a címzetes államtitkári tisztséget. A határozathozatalok során a képviselők módosították a Munka Törvénykönyvét.

Mádl Ferenc közleménye
Az elmúlt napok belpolitikai életét jelentősen meghatározta annak a ténynek napvilágra kerülése, hogy Medgyessy Péter a pártállami rendszer szigorúan titkos tisztje volt – áll Mádl Ferenc köztársasági elnök sajtóirodájának hétfői közleményében. Az államfő a múlt héten külön-külön tárgyalt a parlamenti pártok elnökeivel, majd pénteken Medgyessy Péter miniszterelnökkel is konzultált. A nyilvánosságra hozott államfői nyilatkozat úgy fogalmaz: az ügy kapcsán heves vita alakult ki az ellenzék és a kormánypártok között, valamint a közéletben. A társadalmi élet közismert szereplői közül sokan lemondásra szólították fel a miniszterelnököt, mások a kormányfő munkájának folytatását szorgalmazták. Rövid ideig a kormányválság elkerülhetetlennek tűnt. Végül a kormányzó pártok bizalmukról biztosították Medgyessy Péter miniszterelnököt, a kormány ennek jegyében működik. A köztársasági elnök megállapította, az alkotmányban megfogalmazott jogállása nem teszi lehetővé, hogy az Országgyűlés többségének bizalmát élvező miniszterelnökkel vagy a kormánnyal kapcsolatban az adott helyzetben beavatkozó közjogi lépést tegyen.

Pert nyert a Fidesz
Helyreigazításra kötelezte a Magyar Hírlapot a június 3-án megjelent első oldalas, A Happy End Kft. is pénzelte a Fidesz kampányát című írása miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság hétfőn kihirdetett, nem jogerős ítéletében. A lapnak az elsőfokú döntés jogerőre emelkedése esetén címlapon kell közzétennie: hamis színben tüntetett fel egyes valós tényeket, amikor azt állította, hogy a Happy End fizette a Fidesz választási kampányának egy részét, és tízmillió forinttal támogatta a párt kongresszusát. A helyreigazítás szerint ezzel szemben a valóság az, hogy a kft. a párt megbízásából járt el a kampányban, szolgálataiért a Fidesz díjat fizetett, továbbá, hogy a Happy End nem támogatta a Fidesz kongresszusát.

Mádl az első, Bárándy a második
A választások utáni politikai elit nagy része ötven pont feletti népszerűségi mutatóval kezdte az új ciklust. A Szonda Ipsos közvélemény-kutatói – rétegzett mintavétellel – ezer nagykorú magyar állampolgárt kérdeztek meg 2002. június 6–16. között. A népszerűségi lista első helyezettje továbbra is Mádl Ferenc (67 pont). Az új szereplők közül a legjobban Bárándy Péter igazságügy-miniszter startolt (63 pont), egy ponttal megelőzve elődjét, a harmadik helyezett Dávid Ibolyát (62 pont). Medgyessy Péter miniszterelnök magasan, a negyedik helyhez elegendő hatvan ponttal kezdte a kormányzást.

Új program közmunkákra
A kormány az év második felében két és fél milliárd forintos költséggel újrainduló országos közmunkaprogrammal tizenötezer, huzamos ideje állástalan, többségében szakképzett személy folyamatos foglalkoztatását teremti meg három-nyolc hónapos átmeneti időszakra – jelentette be hétfőn Kiss Péter foglalkoztatási és munkaügyi miniszter. Hozzátette: a most induló közmunkaprogram a jelenlegi munkanélküliek tizenöt-húsz százalékának foglalkoztatására ad lehetőséget. Csaknem háromezren tartós foglalkoztatást nyerhetnek az átmeneti után.

Drogigazgatóság körvonalazódik
Jelentős fejlesztés vár a rendőrség hazai drogfelderítő központi egységére. Felvetődött, hogy önálló igazgatósági jogkört kaphatna, ám nem vetették el az országos hatáskörű drogellenes szolgálat tervét sem, amely helyt ad más bűnüldöző hatóságok szakembereinek is. A rendőri vezetés rövidesen eldönti, felállítsanak-e önálló kábítószer elleni igazgatóságot vagy más szervezeti formában, például társhatóságokkal közös drogellenes szolgálatként működtetik az egységet.

Foghíjas patikapolcok
Gyógyszerhiány alakult ki országszerte: körülbelül ötven alkoholtartalmú készítményt nem lehet kapni a patikákban. Ennek oka, hogy a vámhatóság visszavonta az egyetlen olyan magyarországi gyógyszergyártó keretengedélyét, amely a gyógyszerkészítéshez alkalmas alkoholt állít elő. Ez az alapanyaga a gombásodás elleni lábszesznek, a bőrgyógyászati és gyulladáscsökkentő készítményeknek, s hígított alkohollal kezelik az újszülöttek köldökcsonkját is.

KÜLFÖLD:

Új húrokat pengetnek
A cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák miniszterelnök esztergomi találkozójukon megállapították, új szakasz kezdődhet a négyes együttműködésben. Megállapodtak abban, hogy egyeztetik álláspontjaikat az uniós csatlakozás hátralévő tárgyalásai előtt. Leszek Miller lengyel kormányfő a legvitatottabb kérdés, az agrártámogatások ügyében kijelentette, egyforma esélyek illetik meg minden uniós tagország mezőgazdasági termelőit. Miller szerint az új tagoknak többet kell kapniuk, mint amennyit a közös kasszába befizetnek. A találkozóra érkező Medgyessy Pétert mintegy száz tüntető füttykoncertje fogadta. Az eseményt követő sajtótájékoztatón egy árva szó sem esett arról, árthat-e ügynökmúltja az együttműködésnek.

A NATO marad Boszniában
A 19 szövetséges ország nagykövetei rendkívüli ülésen vizsgálták meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában kialakult helyzetet, amely azzal fenyegetett, hogy a boszniai nemzetközi békefenntartó erő amerikai ellenszavazat miatt nem kap újabb féléves meghatalmazást tevékenysége folytatásához. A hétfői brüsszeli tanácsülés után a szóvivő kijelentette: „Az SFOR marad Boszniában. Semelyik küldöttség nem jelezte olyan szándékát, hogy kivonuljon az SFOR-ból.” A NATO katonai bizottsága a legutóbbi felülvizsgálat során arra a következtetésre jutott, hogy a biztonsági helyzet folyamatos javulásával az SFOR létszáma 19 ezerről év végéig 12 ezerre csökkenthető.

Légi karambol a Boden-tónál
Súlyos repülőszerencsétlenség következett be hétfő éjszaka Németország légterében, Baden-Württemberg tartományban, a Boden-tó térségében: összeütközött egy TU–154-es orosz utasszállító repülőgép egy Boeing 757-es amerikai teherszállító repülőgéppel. Ellentmondó hírek érkeztek az utaslétszámról, az orosz polgári légi közlekedési szolgálat legfrissebb jelentésében az áll, hogy ötvenkét gyermek, illetve fiatalkorú és öt felnőtt utasa volt a Baskír Légitársaság Moszkvából Barcelona felé tartó gépmadarának. Több száz német rendőr és tűzoltó vesz részt az adatgyűjtésben.

Korea kontra Korea
Az utóbbi idők legsúlyosabb konfliktusa tört ki a két Korea határvidékén, a Sárga-tengeren, amikor észak- és dél-koreai naszádok tűzharcba keveredtek egymással. A két ország vezetése egymást vádolja az incidens kirobbantásával, és további lépéseket helyezett kilátásba. A szöuli vezérkar állítása szerint szombaton három észak-koreai hajó – két naszád és egy halászhajó – hatolt be a dél-koreai vizekre, a dél-koreai parti őrség térségbe siető egységei hangosbeszélőn távozásra szólították fel őket. A behatolók ehelyett nekitámadtak a dél-koreai naszádoknak. A huszonöt perces tűzharcban négy dél-koreai tengerész meghalt, tizenkilenc megsebesült, egy eltűnt. A dél-koreai vezérkar egyik tagja azt közölte, hogy legalább harminc észak-koreai tengerész is meghalt vagy megsebesült az összetűzésben.

Palesztin központot romboltak le
Lerombolták szombat hajnalban izraeli katonák a Palesztin Hatóság közigazgatási központjának székhelyét Hebronban. A hadsereg elpusztította az épületet, mert vezetése szerint távozásra akarták kényszeríteni a napokkal ezelőtt oda húzódott, általuk körözött mintegy húsz palesztin szélsőségest. A két robbantás következtében az objektum eltűnt a föld színéről, a környező épületekben is nagy károk keletkeztek. Az izraeli akciónak tizenöt palesztin esett áldozatul. A nap másik szomorú eseménye: Gáza határán agyonlőttek egy palesztin asszonyt az izraeli katonák.

Megrohamozták Karadzsics házát
A boszniai békefenntartók kedd hajnalban a Szarajevó melletti Paléban betörtek a háborús bűncselekmények elkövetésével gyanúsított Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnök házába, amely már öt év óta áll lakatlanul. A belgrádi tömegtájékoztatás szemtanúkra hivatkozva jelentette, hogy a békefenntartók hajnali öt óra tájban rohamozták meg a Karadzsics család elhagyott otthonát, amelyben az őrön kívül nem tartózkodott senki.

Fontos a bajor kapcsolat
A magyar–bajor együttműködés nem lehet áldozata bármely pártideológiának vagy pártfilozófiának – jelentette ki hétfői müncheni tárgyalásain Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára. Az Európai Unió keleti bővítését érintve a bajor tárgyalópartnerek igen kedvezően vélekedtek Magyarország tagsági esélyeiről.

GAZDASÁG:

A jóléti kormány áremelései
Július 1-jétől átlagosan tizenkét százalékkal kerülnek többe a társadalombiztosító által nem támogatott gyógyszerek (a drágulás a nem vényköteles gyógyszereket érinti). Röpke tíz napon át voltak olcsóbbak az üzemanyagok a legutóbbi árcsökkentés óta. A még az Orbán-kormány ideje alatt elfogadott jövedékiadó-emelés miatt július 1-jétől többet kell fizetni a benzinért is. Arról már a Medgyessy-kormány döntött, hogy a nagyfogyasztók ekkortól 5,2 százalékkal többet fizetnek a gázért. Az áremelés a kisfogyasztókat egyelőre közvetlenül nem érinti. Az új kabinet határozott arról is, hogy júliustól nem kell tévé-előfizetési díjat fizetni. Az év végéig a költségvetést terheli, azután pedig várhatóan véglegesen megszüntetik. Változnak a pénzváltás szabályai: július 1-jétől itthon csak ügynöki engedély birtokában végezhető.

SAPARD-hivatal őszre
Várhatóan ősz végén akkreditálják a hazai SAPARD-hivatalt, a pályázatok kiírásra azonban hamarabb esedékes, ezért a kifizetések nyomban az akkreditáció után megkezdődhetnek. Az uniós támogatások feltételéül szabott mezőgazdasági intézményrendszer kiépítése, így a SAPARD-program (mezőgazdasági és falusi fejlesztési előcsatlakozási program) megvalósítása azért szükséges és elengedhetetlen a csatlakozni szándékozó országok számára, mert így az újoncok a belépés után azonnal élhetnek a közös agrárpolitika pénzeszközeivel. Az uniós csatlakozásra váró országok közül Bulgária és Észtország után Lengyelországban is most jegyezték be a hivatalt.

Kisebb a lakáshitelkamat
Emelkedett a nem pénzügyi vállalatok hitelei utáni kamat májusban, míg a lakossági kölcsönöké jelentős mértékben csökkent áprilishoz képest – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden közétett jelentéséből. A háztartások számára májusban 8,37-ről 6,08 százalékra csökkent a piaci feltételű ingatlanhitelek átlagos kamata. A fogyasztási és egyéb hitelek átlagkamatlába egy hónap alatt 18,68-ról 18,15 százalékra mérséklődött. A nem pénzügyi vállalatoknak piaci feltételek mellett éven belüli lejáratra nyújtott hitelek átlagkamatlába 25 bázisponttal 9,93 százalékra, az éven túliak ugyanennyivel, 10,16-ról 10,41 százalékra emelkedett.

Túl a mélyponton
A magyar gazdaság már túljutott a dekonjunktúra mélypontján – áll a GKI Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzésében. A kilábalás lassú, az egyensúly romlása kíséri. Igen gyorsan emelkedik a lakosság jövedelme és ezzel együtt a fogyasztása. Júniusban még az infláció valószínűleg tovább csökkent, az év hátralevő részében azonban enyhe emelkedés vagy stagnálás várható. A gazdasági növekedés két éve folyamatosan csökken, tavalyelőtt az első negyedévben még 6,6 százalék volt, idén már csak 2,9. Az iparban ugyanakkor már elkezdődött a javulás: tavaly szeptembertől idén januárig majd’ minden hónapban kisebb volt az ipar termelése az időarányos előző évinél, februártól fordult a helyzet, s áprilisban már négy és fél százalékos volt a növekedés üteme.

Magyar borok Moszkvában
Öt magyar tájegység ötvenhatféle borát mutatták be szombat este kóstolóval egybekötött fogadáson a moszkvai magyar nagykövetségen. A rendezvényt megnyitó Keskeny Ernő nagykövet hangsúlyozta, Magyarország egyre aktívabban kíván jelen lenni az oroszországi piacon árban és minőségben versenyképes árukkal. Ezt a célt szolgálja a kóstolóval egybekötött borbemutató is, hiszen a Magyarország hagyományos termékének számító kiváló minőségű borok vetekednek az orosz piacon számottevő francia, spanyol és chilei borokkal.

égymilliárd a választásokra
Négymilliárd forintot szán a Belügyminisztérium az őszi önkormányzati választások lebonyolítására. Ebből másfél milliárdot fordítanak az informatikai rendszer korszerűsítésére, fejlesztésére és biztonságosabbá tételére, 833 milliót a szavazatszámlálási bizottsági tagok és a választási iroda munkatársainak bérezésére.