Keserédes vasutasnap Debrecenben

Régi idők nosztalgikus hangulata érződött a harmadik alkalommal megrendezett vasutas juliálison Debrecenben. Ugyanakkor feszültséget keltett, hogy hivatalosan is bejelentették: Kukely Mártont, a MÁV Rt. vezérigazgatóját az új kormány eltávolította posztjáról.

Július 13-án, a debreceni Oláh Gábor utcai sportcentrumban megrendezett vasutasnapon, számos program közül válogathatott a nagyérdemű. Az ország különböző pontjairól mintegy hat-nyolcezer résztvevő érkezett ide, akik közül ezerkétszáz vasúti dolgozó és kísérője – munkájának elismeréseként – ingyen vehetett részt a rendezvényen. A zsúfolásig megtelt sportcsarnokban a MÁV Rt. vezetősége egyebek mellett a béremelésről, a vasúti kocsik tisztaságáról, műszaki állapotáról, a szociális támogatásokról s nem utolsó sorban Kukely Márton vezérigazgató váratlan menesztéséről ejtett szót.
– Amikor a szocialisták átvették a kormányzást, azt ígérték, nem lesz tisztogatás. És tessék: Kukely urat máris elbocsátották – hadarja felháborodottan egy ötven körüli asszony.
– Nevetséges, amit művelnek – mondja. – Mind a maga pecsenyéjét sütögeti. A kisember, aki fillérekért szolgálja a vasutat, egyáltalán nem számít nekik. Azzal, hogy a vezérigazgatót így elintézték, még dölyfösebb lesz a szakszervezet, és tartanunk kell az elbocsátásoktól is.
Nagy a hangzavar. Sodródunk a szabadba tóduló tömeggel. Bográcsokban rotyog a marhapörkölt. Hét város állomásfőnöksége verseng az elismerő címért. Odébb mézeskalácsosok, keramikusok, játékkészítők, lacipecsenyések kínálják portékáikat. A leghoszszabb sorok a fagylaltosoknál és a csaposoknál kígyóznak. A rekkenő hőségben hordószámra fogy a hideg sör és az üdítőital. A Nagyerdő árnyat adó fái alatt plédeken, padokon hűsölnek a vasutasok, akik többsége családostól érkezett ide.
Kemenesi Csabát, a szentesi gépészeti főnökség műhelyvezetőjét a hétköznapokról faggatom.
– Elégedett a bérével és az erkölcsi megbecsülésével?
– A bérem csak Szentes környékén versenyképes, a budapestiekhez képest nem. Családos vagyok, két gyermekem van, és az a szerencsénk, hogy a feleségem nem keres rosszul. A beosztottjaim alulfizetettek. A szervizelésnél jól képzett és jól megfizetett szakmunkásokra lenne szükség.
Bene Károly, Üllő állomásfőnöke 38 éve dolgozik a MÁV-nál. Hatalmas felelősség nyomja a vállát. Nem szívesen panaszkodik, de azt azért megjegyzi, hogy szerinte ezen a pályán a megbecsülés semmiképpen sincs arányban az elvégzett munkával.
A sportversenyek közül a labdarúgást kíséri a legnagyobb érdeklődés, ám a Debreceni Vasutas Musical Stúdió növendékeinek produkcióját is több százan élvezik. A műsor után óriási ováció fogadja a vezérigazgató-helyettes bejelentését: női kategóriában a debreceniek nyerték a labdarúgó tornát, az ezüstérem pedig a szombathelyi lányok nyakába került. A férfiak küzdelmében a miskolci vasutasok bizonyultak a legjobbnak.
Gyalog Katalin, tapolcai vezető jegykezelő súlylökésben lett az első. A fiatalasszony tekintélyes pénzjutalomban részesült.
– Két hónapja kezdtem edzeni erre a versenyre. Most nagyon boldog vagyok. A pénz pedig azért jött jól, mert havi hatvan-hetvenezret viszek haza. Ha reggel állok munkába estére általában otthon vagyok, de ha délután kezdek, csak másnap reggel érek haza. Ilyenkor édesanyám vigyáz a kisfiamra. Hogy elégedett vagyok-e? – kérdez vissza, miközben magához öleli tízéves forma gyermekét. – Ahhoz képest, amit végzünk, többet kellene keresnünk.
– Tizenöt éve vagyok váltókezelő a MÁV-nál, maholnap ötvenéves leszek, és még mindig minimálbérért dolgozom – kapcsolódik a beszélgetésbe egy bajuszos férfi. – Hogy miért nem kérjük a szakszervezet segítségét? Az égvilágon semmi értelme. Formális a munkájuk a vasútnál. Volt, aki kinyitotta a száját: munkanélküli lett. Hová menjek, ha nekem is ajtót mutatnak? Segélyből tartsam el a családomat?
– Nemrégiben fizetésemelés volt a MÁV-nál.
– Nekem nettó száz forintot jelentett ez az emelés… Na, de ne rontsuk el az ünnepi hangulatot! Legalább itt lazítsunk!
Kukely Márton, akinek július 14-én véget ért a vezérigazgatói megbízatása, a debreceni rendezvényen búcsúzott el a vasutasoktól.
– Az utóbbi hetekben bebizonyosodott: az új kormány nem kívánja, hogy továbbra is én maradjak a MÁV Rt. elsô embere. Közös megegyezéssel, emelt fővel távozom. A mögöttem álló csaknem hat év alatt nemzetközileg elismert munkát végeztem – mondja a vezérigazgató. – Az európai uniós csatlakozás tekintetében is komoly nemzetközi pozíciót szereztünk. Arról nem is szólva, hogy az utóbbi három évben az inflációt meghaladó mértékben emelkedett a dolgozók átlagjövedelme. Nem volt központilag elrendelt létszámleépítés, javultak a munkakörülmények és folyamatos párbeszédet folytatunk a dolgozókkal. Emellett a MÁV Rt. 1997 óta minden esztendőben teljesítette az állam által elfogadott, meghatározott veszteséggel számoló üzleti tervet.
– Mégis mennie kell, sôt már az utódját is kijelölték...
– Mándoki Zoltán lesz az utódom. Úgy tudom, a MÁV-val eddig nem volt semmilyen kapcsolata...