Hét nap krónikája

Nyolcvanhárman – 64 felnőtt és 19 gyermek – haltak meg a Lemberg melletti repülőgép-szerencsétlenségben szombaton. A kórházban ápolt 66 sérült közül igen súlyos az állapota 23 személynek, köztük hét gyermeknek. Az ukrán légierő 14. repülőhadteste megalakulásának hatvanadik évfordulóján rendezett légi parádéra csaknem tízezer ember volt kíváncsi, közéjük vágódott be egy műrepülést végző SZU–27-es vadászgép, amelynek két pilótája katapultált. Szvjatoszlav Piszkun ukrán főügyész szerint vannak arra utaló jelek, hogy nemcsak az ukrán hadsereg azóta őrizetbe vett magas rangú vezetői, hanem maguk a pilóták is bűncselekményt követtek el. A szabályokat súlyosan megsértették azzal, hogy a nézők feje fölött hajtották végre gyakorlatukat. Leonyid Kucsma ukrán elnök hétfőn nemzeti gyásznapot rendelt el a katasztrófa áldozatainak emlékére.

BELFÖLD:

Lamperth vádaskodik
Lamperth Mónika belügyminiszter a Magyar Nemzet cikkéből értesült Medgyessy Péter kormányfő titkosszolgálati múltjáról. Ez a Medgyessy-bizottság hétfői ülésén derült ki, ahol Lamperth visszautasította a testület elnökének korábbi kijelentéseit, hogy hátráltatja a grémium munkáját. Toller László (MSZP) kérdésére reagálva Lamperth meghallgatásán az elsők között közölte, hogy jegyzőkönyvek tanúsága szerint 2000 nyarán Demeter Ervin és Pintér Sándor akkori miniszterek együtt jártak a Belügyminisztérium irattárában. Pintér Sándor volt belügyminiszter keddi meghallgatásán elmondta, nem abban a teremben járt, amelyre utódja hivatkozott, egyben kizártnak tartotta, hogy az ő idején dokumentum került volna ki a tárca irattárából. A bizottság hétfőn zárt ülésen hallgatta meg Boross Péter egykori belügyminisztert. Medgyessy Péter nyílt ülésen kívánt beszámolni ügynökmúltjáról csütörtökön.

Az olajgate-ügy hordaléka
Kamatokkal együtt hozzávetőlegesen 44 millió dollárral – körülbelül 10,7 milliárd forinttal – rövidítették meg az MSZP holdudvarába tartozó cégek az adófizetőket, mivel az orosz államadósság lebontásakor keletkezett tartozásukkal mind a mai napig adósai a Magyar Államkincstárnak – értesült a Magyar Nemzet. A pénz behajtására szinte semmi esély, mivel a Horn-kormány idején a kincstár több vállalkozással olyan szerződést kötött, amely nem szankcionálja a nem fizetést. A szövevényes ügy hátterében a Horn-kormány idején kirobbant olajgate-botrány húzódik. Az ÁPV Rt. az orosz kormánnyal folytatott tárgyalásai során szembesült azzal a ténnyel, hogy hozzávetőlegesen 67,4 millió – kamatokkal együtt 76 millió – dollárral tér el a két ország nyilvántartása az adósság állományáról. Az orosz kormány leróttnak tekinti az összeget. Elképzelhető, hogy büntetőeljárás indul az ügyben.

Százával rúgják ki a vezetőket
Több százan kényszerültek távozni posztjukról a kormányváltás óta, alig három hónap alatt. Kicserélődött az állami érdekeltségű vállalatok felső vezetése, leváltották vagy áthelyezték a minisztériumok helyettes államtitkárainak többségét, visszarendeltek több nagykövetet. Lefejezték a Magyar Televíziót és a Nemzeti Színházat is. Nem csak a felső vezetést érintette a tisztogatás, hiszen ügyintézőket, sőt kézbesítőket is elbocsátottak. Pontosan még nem tudni, végül is hány emberen csattant az ostor, a tisztogatás ugyanis még nem ért véget. Egy bizonyos: a menesztettek végkielégítése – óvatos becslések szerint is – több milliárd forintjába került ez idáig az államnak.

Cenzorért kiált a baloldal
Nincs helye a Magyar Rádióban a Vasárnapi újságnak – jelentette ki Gellért Kis Gábor MSZP-s kurátor. A kormánypárti küldöttek szerint az ORTT június 13-i ülésének határozata alapján a június 2-án sugárzott Vasárnapi újság megsértette a médiatörvényben meghatározott közszolgálatisági elveket. Agárdi Gábor, a rádiókuratórium MSZP-s elnökhelyettese úgy véli, Szadai Károlynak, a grémium fideszes elnökének az ORTT-határozat ismeretében össze kellett volna hívnia az elnökség rendkívüli közgyűlését. Szadai elmondta, a kormánypárti kurátorok hivatalos formában a médiatörvény alapján nem mondhatnak véleményt a Magyar Rádió műsorairól. A baloldali küldöttek sajtótájékoztatón tett kijelentései az állampárti idők cenzúrájának visszatérését vetítik előre – nyilatkozta Szadai Károly.

Sürgetik a pótnyugdíjat
Először ülésezett hétfőn az Idősügyi Tanács a Medgyessy-kormány hivatalba lépése óta. Változások várhatók a testület összetételében: a grémium elnöke ismét a kormányfő lesz. A társelnöki funkció, amelyet eddig Iván László gerontológus professzor töltött be, várhatóan megszűnik. A civil szervezetek képviselői megemlítették: az előző kormányzati ciklus alatt kidolgozták ugyan az idősügyi chartát, ám a végrehajtási rendelet – egy idősügyi törvény lehetséges alapja – még nem készült el. Emellett az érdek-képviseleti szervezetek delegáltjai szót emeltek az özvegyi nyugdíj összegének mielőbbi emeléséért, a 13. havi nyugdíj rendszerének kidolgozásáért és bevezetéséért, és örömüket fejezték ki a méltányossági nyugdíj ismételt bevezetése kapcsán.

Béremelés csak módjával
László Csaba pénteken bejelentette: 2003-ban óvatos jövedelempolitikára van szükség, nem tartható tehát a tíz százalék feletti bérkiáramlás. A pénzügyminiszter elmondta: a kormány alacsony bruttó emelést kíván végrehajtani, mivel elsősorban a bérek nettó értékét növelné. A 2002-re vonatkozó bértárgyalások kezdetén tavaly a szakszervezetek 10-13 százalékos béremelést tartottak szükségesnek, a munkáltatók 6-8 százalékosat támogattak. A kormány a háromoldalú megállapodáshoz az egyeztetések folytatását javasolta, s végül 8-10,5 százalékos béremelésről állapodtak meg a szociális partnerek. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége kevesellte az egyezségben meghatározott mértéket, ám tartózkodásával nem akadályozta meg a megállapodást.

KÜLFÖLD:

Orbánt ünnepelték Erdélyben
A határon túli magyarság megkerülhetetlen tényezővé vált a magyar belpolitikában – mondta Orbán Viktor volt miniszterelnök Tusnádfürdőn, a XIII. Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktábor szombati zárónapján, ahol Adrian Severinnel, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnökével együtt előadást tartott. Az Orbán Viktort szállító gépkocsi útját Szentegyházán hatalmas tömeg állta el, a „nemzet miniszterelnökét” székely viseletbe öltözött helybeliek köszöntötték. A szombati vitán – amelynek témája a NATO-bővítés és Kelet-Közép-Európa jövője volt – Severin kifejtette: a két ország céljai azonosak, ezért fontosnak tartotta eljönni még akkor is, ha nem mindenben értett egyet az elhangzottakkal. Orbán előadásában úgy fogalmazott: magyar érdek is, hogy Románia NATO-tag legyen.

Erőt gyűjtött a pápa
Több százezer, 173 országból közös virrasztásra összesereglett katolikus fiatalt üdvözölt II. János Pál pápa Torontóban, a külvárosi Downswiew parkban. A XVII. ifjúsági világtalálkozó vasárnapi zárómiséje előtti virrasztásra a pápa helikopteren érkezett, majd a pápamobilon gördült végig a 260 hektáros parkon, üdvözölve híveit, s lépett az emelvényre, amelynek hátterét 55 méteres, kilométerekről látható sárga kereszt adta. A 82 esztendős egyházfő kanadai látogatásának harmadik napján is láthatóan jó fizikai erőnlétben vett részt a szombati programon. II. János Pál üdvözlő szavai szerint az egyház a fiatalokban látja jövőjét, a Szentlélek örök ifjúságának megtestesülését. Lapzártakor a pápa Mexikóban fejezte be ameriaki körútját.

Incidens Iloknál a Dunán
Fegyveres incidens történt vasárnap délután a Dunán, a horvát–jugoszláv határon. A jugoszláv katonaság tüzet nyitott egy horvát hajóra, amelyen horvát megyei küldöttség indult családostul egy szigetre, a jugoszláv megyei vezetőkkel megbeszélt találkozóra. Tűz alá vették a segítségükre siető horvát rendőrségi járőrcsónakot is. A Nikola Safer vukovári-szerémségi megyei főispán vezette horvát delegációt a folyam jugoszláv oldalára, Bácspalánkára kísérték, s miután az ottani laktanyában kihallgatták, kora este viszszaengedték őket a horvát Ilokra (Újlak). Ivica Racan kormányalakítással megbízott horvát kormányfő nyilvános bocsánatkérést vár Belgrádtól.

Vezércsere az al-Kaidánál
Egy Londonban megjelenő arab napilap szerint az al-Kaida nemzetközi terroristahálózat vezetését Oszama bin Ladentől legidősebb fia vette át. A megbízhatónak számító asz-Sark al-Auszat tájékozott forrásokra hivatkozó jelentésében megjegyzi: a hír megerősíti azokat a találgatásokat, amelyek szerint Oszama bin Laden, az eddigi vezér meghalt vagy súlyosan megsebesült. Bin Laden legidősebb fiát egyébként az al-Kaida körein kívül szinte alig ismerik.

Bagdadi előkészítő csapás terve
Megelőző műveletet előirányzó katonai tervet fontolgat Irak ellen az amerikai kormányzat – jelentette tegnapi számában a The New York Times. A támadás Bagdadra és egy-két parancsnoki központra, kulcsfontosságú lőszerraktárakra mért csapással kezdődhet. Egyik fő célja – fejtegette az újság – a tömegpusztító fegyverek gyártási és használati kapacitásának szétverése Irakban. Rolf Ekeus, az ENSZ iraki fegyverzet-ellenőreinek volt vezetője úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok kémkedésre használta fel az ellenőrzéseket. A svéd Svenska Dagbladet lapnak adott nyilatkozatában kifejtette: az amerikai hírszerzés megpróbált adatokat gyűjteni Szaddám Huszein iraki diktátor mozgásáról. Amerikai ügynökök e célból lehallgatóberendezéseket is elhelyeztek iraki létesítményekben. Ekeus hangsúlyozta: ez a tevékenység túlmegy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által engedélyezett fegyverzet-ellenőrzésen.

A büdzsé miatt távozott David Lévi
Jasszer Arafat megerősítette, tűzszüneti terven dolgozik, amelynek keretében a palesztin fegyveres szervezetek egyoldalú fegyvernyugvást hirdetnének. Mint mondta, a palesztin fegyveres csoportokkal már elérkeztek a megállapodáshoz, amelyet végül Izrael tett semmissé egy héttel ezelőtt a Gáza elleni, számos polgári áldozattal járó légitámadásával. Jesse Jackson amerikai polgárjogi vezető Arafattal folytatott megbeszélésein ugyancsak a teljes fegyvernyugvást sürgette, Izraelt pedig a zsidó telepek építésének leállítására szólította fel. Közben David Lévi izraeli tárca nélküli miniszter megerősítette, hogy vasárnap este benyújtotta lemondását Ariel Saron kormányfőnek, tiltakozásul a tervezett drasztikus költségvetési megszorítások ellen, amelyek – megítélése szerint – végletes szegénységbe taszítják a lakosság hátrányos helyzetű rétegeit, és szociális katasztrófába torkollnak Izraelben.

GAZDASÁG:

Sok a talány az eva körül
Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) bevezetéséről hétfőn a Pénzügyminisztériumban egyeztettek a tárca képviselői és az érintettek. A normaszöveg a jövő hétre várható. Az egyik megoldatlan mozzanat az egyszerűsített könyvelés: ilyen eljárással a kft.-k semmiképp nem élhetnének, mert ez ütközik az EU előírásaival. A kereskedők ismert gondjára, hogy számukra általában alacsony a tízmilliós bruttó bevételi értékhatár, a tárca javaslata: emeljék meg az eddig is igényelhető személyi jövedelemadó-kedvezményhez tartozó, jelenleg 18 millió forintos értékhatárt. A házi pénztárat az evát választók számára is engedélyezné a pénzügyi tárca, ám ez értelemszerűen nem jár mentességgel az adózás alól. Az adókulcs mértéke még itt is bizonytalan, de minden bizonnyal tizenöt százalék fölött lesz. Az eva által érintettek körét több tényező is jelentősen leszűkíti, alkalmazását például többéves működéshez kötik.

Koalíciós turisztikai belvita
Továbbra sincs egyetértés az idegenforgalmi ágazatot koordináló Miniszterelnöki Hivatal meg a szabad demokrata vezetés alatt álló Gazdasági és Közlekedési Minisztérium között abban, áldozzon-e az állam közpénzeket a turisztikai ágazat fejlesztésére. Korábban Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter ismételten kijelentette, hogy a turizmus nem szorul állami támogatásra, ugyanakkor Pál Béla, a kancellária turisztikai államtitkára ennek ellenkezőjét állította. Hétfőn az MTI-nek nyilatkozó Budai Zoltán turisztikai helyettes államtitkár ismételten a kancellária álláspontját erősítette meg, mondván, a turisztikai fejlesztések egy részének támogatását pályázati formában folytatni kell. Szükség lenne a budapesti kongresszusi turizmus, a világörökség részét képező helyszínek és a nemzeti parkok fogadóépületeinek fejlesztésére.

Marad az alapkamatláb
A monetáris tanács hétfőn változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatláb 9,5 százalékos szintjét – közölte az jegybank. A monetáris tanács a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve és értékelve döntött arról, hogy nem változtatja meg a monetáris feltételeket. Közölték azt is: a Magyar Nemzeti Bank legújabb inflációs jelentését augusztus 15-én publikálja. A jelentés első változatát a testület már megvitatta.

Gyarapodnak a lakáspénztárak
Idén június végéig közel 7,99 milliárd forint kedvezményes, maximum hatszázalékos hitelkamatú kölcsönt nyújtott a három hazai lakás-takarékpénztár az ügyfeleknek, amit 1,8 milliárd forint áthidaló hitel egészít ki – derül ki a társaságokat összefogó Lakás-takarékpénztárak Egyesületének friss összesítéséből. A társaságok az év derekáig 41 400 szerződést zártak le kiutalással. Sok ügyfél nem igényelt kölcsönt, hanem csak saját megtakarított betétjét kérte vissza. Korábbi jóslatok szerint idén a lakáspénztárak akár harminc-negyven milliárd forintnyi kölcsönt is folyósíthatnak az előtakarékoskodó állampolgároknak. Noha az eddig kiutalt hitel összege változatlanul alig haladja meg egy nagyobb hazai bank lakáskölcsön-állományát, a pénztárak mégis bizakodnak.

Szélnek eresztett fehérváriak
Az elektronikai iparág világszerte tapasztalható visszaesése miatt válik meg ezer, nagyrészt kölcsönzött dolgozójától a székesfehérvári IBM. A cég egyelőre nem kíván részleteket közölni a tömeges elbocsátásról. A Napi Gazdaság megtudta, hogy az 5700 munkavállalóból szeptemberre alig 2500-ra tartanak igényt. Mohácsi Péter, az IBM Storage Product ügyvezető igazgatója a Magyar Nemzet érdeklődésére elmondta, hogy a piac visszaesése miatt ezer dolgozó munkaviszonyát kell megszüntetni, közülük 850 a kölcsönzött és 150 a saját munkavállaló. A munka törvénykönyvének külön előírásai vonatkoznak a kölcsönzött dolgozókra, a bejelentés és lebonyolítás nem a bérbe vevő cég feladata. Saját dolgozóik csoportos elbocsátásáról egyeztetést kezdett a cég az IBM vasasszakszervezetével és a megyei munkaügyi központtal.