Új elnököt választott az MSZOSZ

Wittich Tamást, az eddigi megbízott vezetőt választotta elnökéül a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) szombaton Budapesten. Az MSZOSZ kétnapos kongresszusának második napján megtartott tisztújításon a 259 érvényes szavazat közül 255-öt Wittich Tamásra adtak le.

Wittich Tamás 1996 óta a szövetség alelnöke, tavasztól Sándor László elnök lemondását követően megbízott elnökként vezette a konföderációt. A szövetség korábbi két alelnöki tiszte helyett csak egyet tart fenn. Rabi Ferenc, a másik korábbi alelnök nem jelöltette magát erre a tisztre, a Bányász Szakszervezetben vállalt vezető pozíció miatt.

A tisztségre pályázók közül Kordás László, a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség (SZISZ) elnöke a 262 érvényes szavazatból 133-at nyert el, így ő lett a szakszervezeti szövetség alelnöke. A másik jelölt, Pataky Péter, az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat (ÉTOSZ) igazgatója 129 szavazatot kapott.

Wittich Tamás a kongresszus szünetében megtartott sajtótájékoztatón elmondta: az MSZOSZ hatékonyan kíván fellépni azért, hogy a magyar munkavállalók széles köre nyertese legyen az uniós csatlakozásnak. Ehhez szociális fordulatra van szükség, illetve a bérek, nyugdíjak fokozatos felzárkóztatására. Az MSZOSZ ebben partnere kíván lenni a kormánynak.

A szakszervezeti szövetség új társadalmi szerepre készül: képviselői részt kívánnak venni az élethosszig tartó tanulás szervezésében, a munkaügyi ellenőrzésben, a társadalombiztosítási alapok felügyeletében.

A kongresszus nyilatkozatot fogadott el. Ebben többek között az MSZOSZ összefogásra és közös cselekvésre hívja fel a hazai szakszervezetek tagságát és a szervezeteken kívüli munkavállalókat. A nyilatkozat rámutat: a munkavállalók csak az összefogás erejére, a szolidaritáson alapuló együttműködésre támaszkodva védhetik meg magukat, érhetnek el tisztességesebb életkörülményeket.

A kongresszus szorosabb együttműködést, akcióegységet, a megosztottság felszámolását ajánlja a többi szakszervezeti konföderációnak. Mint a nyilatkozatban fogalmaznak, elérkezett az ideje a vélt vagy valós sérelmek háttérbe szorításának, a közös cselekvésnek.