EU-diplomaták a lezárt uniós tárgyalásokról

A koppenhágai uniós csatlakozási tárgyalások során Magyarország a lehető legjobb kompromisszumokat kötötte, amelyre joggal lehet büszke - jelentette ki Pierre Mirel, az Európai Bizottság bővítési főigazgatóságának igazgatója a hétfői tájékoztatóján.

A megállapodás részleteiről Claus Juul Nielsen, az EU soros elnöki tisztét betöltő Dánia budapesti nagykövete mellett Jürgen Köppen, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának vezetője és Pierre Mirel bizottsági főtárgyaló számolt be. Pierre Mirel, úgy vélte: Magyarország meg lehet elégedve, hiszen a legtöbb, átmeneti időszakra vonatkozó igényét figyelembe vette az EU.

A koppenhágai EU-csúcson olyan megállapodás született a csatlakozási tárgyalások befejezéseként, amely zökkenőmentes beilleszkedést biztosít az új belépőknek és egyben zavartalan működést a 25 tagúvá bővülő EU számára – fogalmazott Claus Juul Nielsen, az EU soros elnöki tisztét betöltő Dánia budapesti nagykövete.

Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió tervezett csatlakozási feltételeihez képest valóban a lehető legkedvezőbb végeredményt sikerült elérnünk. Ilyen például a külföldiek mezőgazdasági földhöz jutásának feltételeit meghatározó szabályozás kérdése, amelyről szó szerint az utolsó pillanatokig folytak az egyeztetések és amely nem véletlenül vált a tárgyalások egyik központi kérdésévé – vélték a szakemberek.

Hasonlóan jelentős eredmény született a versenypolitika fejezetben, mely szerint Magyarország egyedi megoldással válthatja majd át a külföldi befektetőknek biztosított eddigi adókedvezményeit az EU-rezsim szerint érvényesekre. Az unión belül jelentős vita alakult ki a csatlakozási tárgyalások időszakában a mezőgazdaság, azon belül is a közvetlen kifizetések mellett és ellen is – mondta Pierre Mirel. Több tagország ugyanis úgy vélte: a most belépők egyáltalán ne kapják meg ezt a támogatást.

A tárgyalások végeredményét egyes országokra lebontva szerinte nem lehet és nem is kell összehasonlítani. Ha a kvóták különböznek is az egyes országok esetében, az összképet kell nézni – állította a bizottsági főtárgyaló. A pénzügyi megállapodásokról úgy vélte: hazánk joggal lehet büszke, hiszen hiszen 2004-ben 66 milliárd, 2005-ben 122 milliárd, egy évre rá pedig 150 milliárd forintos nettó haszonélvezője lesz a tagságnak.

Az EU diplomaták meglepődésüknek adtak hangot a tárgyalások eredményeinek meglehetősen vegyes hazai fogadtatásával kapcsolatban. Ennek ellenére úgy vélik, a ratifikációt megerősítő népszavazásokat nem befolyásolják majd a jelenlegi negatív hangok, a csatlakozás jelenlegi magas támogatottsága megmarad a jövő tavaszig.

Kérdésre válaszolva a dán nagykövet elmondta: Románia és Bulgária, valamint Törökország 2007 utáni csatlakozását követően nem zárja ki később Horvátország, Norvégia vagy akár más országok is EU-tagságát.