Okosságok, bolondságok, furcsaságok 2002-ben

A gyengébbik nem

Ha akad még ember a földön, aki hinne abban, hogy a női nem a gyengébbik, böngéssze át a következő információkat. Német tudósok genetikai kutatásaik során a szellemi képességeket meghatározó géneket vizsgálták, és arra a megállapításra jutottak, hogy az anyák örökítik át az intelligenciát. E szerint ősanyáinknak – s nem a horda büszke vezéreinek – köszönhető, hogy kialakult a homo sapiens. Sok egyébben is lefőzik a férfiakat, például a vezetésben. Egy brit felmérésből az derül ki, s a magyar statisztikák is megerősítik, hogy a nők jóval kevesebb balesetet okoznak, mint a férfiak, kevesebbet gázolnak, sőt korlátnak, falnak is jóval ritkábban mennek, mert megfontoltabban és lassabban vezetnek. Ami azonban a parkolási képességeiket illeti, már fordul a kocka: kétszer annyi zűrt csinálnak, mint a férfiak: különösen kimagaslóak a mások álló autóiba való beletolatásban. De keménységben is felveszik a versenyt, ha kell. Egy indiai asszony például egy mérges kobrát mart halálra. Éppen lefekvéshez készülődött, amikor a kobra rátámadt. Olyan erővel harapott a kígyó gerincébe, hogy az ott a helyszínen kiadta páráját. Gyermekeiért pedig végképp mindent megtesz az anya: egy grazi nő például sorra gyújtotta fel a környék kisebb-nagyobb épületeit, hogy tűzoltó fiai hőssé válhassanak. Hipp-hopp, lángra lobbantani egy házat, majd gyorsan telefonálni a fiúknak, hogy elsőként érkezhessenek a helyszínre – az elszánt anyának semmiség volt.
Már az iszlám országokban is feszegetik életük kereteit az asszonyok. Jordániában például az ország történetében először választottak szét – királyi engedéllyel – egy házaspárt a feleség válókeresetére. Cipruson meg egyenesen kávéházat nyitottak maguknak a nők, ahová férfinak tilos a bemenet. Háborognak is emiatt az urak, elvégre a kávézás nyilvános helyen eddig kizárólag az ő privilégiumuk volt.
Azért a szépség továbbra sem elvetendő női tulajdonság. Bár Nigériában vallási zavargás tört ki a világszépségverseny miatt, úgyhogy repülőgépeken menekítették ki a lányokat, azért szinte minden hétre esik valahol egy szépségverseny. Olvasói, nézői szavazatok alapján az idén többször is az orosz teniszcsillagot, Anna Kurnyikovát választották a legeslegszebbé. A sudár lány derékig érő lenszőke hajával, nagy kék szemével, pisze orrával nyerte meg a szavazókat. Eredményei már nem ilyen csodásak, de szépsége tényleg vitathatatlan. (S lám, mégis megcsalták, mint ahogyan a világsajtó beszámolt róla: énekes barátja félrelépett egy majdnem ugyanolyan magas szőke, kék szeművel.) Egyébként az idei világszépe is orosz lány lett, aki mellesleg „civilben” rendőrtiszt. Ami pedig az eleganciát illeti, nem a topmodellek, nem is a csúcsmenedzserek, pláne nem a színésznők a világ legjobban öltözött hölgyei, hanem a titkárnők – állítja Giorgio Armani, az egyik legnevesebb divattervező.
S még egy örvendetes híradás arról, hogy vannak még helyek, ahol hisznek a női szépség hatalmában. Kolumbiában például, ahol meztelen nőket ábrázoló zsebnaptárakat bocsátott ki a hadsereg. A csábos fotókat eljuttatják a kormányellenes gerillacsapatokhoz, azt sugalmazva, mennyi jóból maradnak ki, ha nem teszik le a fegyvert, és továbbra is a hegyekben bujkálnak.

Kincseink, az állatok

Bátran kijelenthetjük: gazdag országokban jó állatnak lenni! Például Ausztráliában. Közel négyszáz ausztrál dollár büntetésre ítélt egy queenslandi bíróság három fiatalembert, mert megunták és elhagyták házi kedvencüket, egy albínó patkányt. Az ítélet szerint azzal, hogy szegény kis Rosyt ketrecével kitették az utcára, a halálát is okozhatták volna. Az állatvédők nagy megelégedéssel fogadták a hírt, s több tucat állatbarát versengett, ki fogadja örökbe Rosyt. Jóval hűségesebb volt házi kedvencéhez egy szingapúri amerikai férfi, olyannyira, hogy harmincmillió dollárról mondott le miatta! Válóperében arról ment a vita, hogy ki tarthassa meg a család papagáját. Az asszony végül nagylelkűen átengedte a madarat, csekély harmincmillió dollár fájdalomdíjért cserébe. Angliában meg végképp az állatok körül forog minden. Közismert a királyi család imádata a lovak és kutyák iránt. Erzsébet királynő maga eteti tucatnyi kutyusát. Leánya, Anna most hatalmas pénzbüntetést fizetett ki – immár sokadszorra –, mert egyik kutyája belekapott egy gyerek bokájába. Bécsben egyenesen a lovak pottyantási jogáért tüntettek az állatvédők! A városi önkormányzat ugyanis megelégelte, hogy a fiákereslovak telepotyogtatják lócitrommal a szép történelmi belvárost. Ezért elrendelték, hogy a lovak fara alá függesztett zsákkal kell védeni az utcák tisztaságát. Az állatvédők ezért gumibugyiban vonultak fel, így figyelmezetve a városatyákat arra, milyen kellemetlen lehet pelenkában járni-kelni egész nap.
Egy ausztrál gazdaságban countryzenét hallgatnak a bárányok naphosszat. Az igen finom, vékony gyapjút adó birkák nagy hasznot hoznak a tulajdonosnak, ezért minden módon kényezteti őket. Ha hidegebbre fordul az idő, speciálisan szabott védőruhát kapnak. Kifigyelték (bár számunkra rejtély, miképpen), hogy milyen zenei stílus van inkább kedvükre. Így aztán egész nap húzzák fülükbe a countryt. Arról nem hallottunk, fellázadtak-e már az egyhangúság ellen. A jövőben a német malacoknak talán nem kell majd sáros ólakban dagonyázniuk. Egy német kísérlet során ugyanis kiderült, hogy még az anyjuk melletti vacoknál is szívesebben heverésznek vízágyon. Mivel ilyen elhelyezés mellett sokkal jobban gyarapodnak a szopós malackák, a gazdáknak javasolható, hogy – komfortszintjüket is jelentősen megemelve – alakítsák át ólaikat vízágyassá. Hogy a német gazdák mit válaszoltak erre, arról nem szól a tudósítás. De hogy ne csak a gazdagokat dicsérjük, egy moszkvai gazdi is megérdemli, hogy hírt adjunk kedvence iránti szeretetéről. A férfi macskája súlyos fertőzésen esett át, amelynek következtében mindkét veséje leállt. Gazdája az elaltatás helyett a műtétet választotta: a cicán sikeres veseátültetést hajtottak végre, s mindkettőjük örömére a cirmos meggyógyult.
S persze a színes hírek szerkesztőinek megelégedésére – magunk sem vagyunk ez alól kivételek – állatos jópofaságok mindig voltak, vannak és lesznek. Mi is adtunk az idén hírt az orosz hadiflotta kutató-mentő fókáiról, Izraelben kitenyésztett nudista tyúkról, „aki” nem szenved a hőségtől, a kenyai Samburi Nemzeti park nőstény oroszlánjáról, aki ösztöneit megtagadva, már az ötödik antilopborjút fogadta örökbe és neveli fel, a berni autóbuszon utazgató óriáskígyóról, a kifogott hal gyomrából csörgő mobiltelefonról és sok egyébről. Azt is büszkén jelentettük, hogy hazánk különböző állatkertjeiben ritka, különleges állatok születtek, mint például fehér tigris, hópárduc, vikunya, fehér tapír.
Legutóbb egy connecticuti pulyka rémtetteiről értesülhettünk. Mint ismeretes, az amerikaiak legnagyobb családi ünnepén, a Hálaadás Napján mindenki pulykasültet eszik. Egy hatalmas pulyka valahogy kiszagolhatta az ellene készülő merényletet, és nyilvánvalóan nem értett vele egyet. Inkább megszökött a baromfiudvarból, és lecövekelt a helyi bank bejárata előtt. Fél napon át nem engedte be az ügyfeleket, mérges kurrogással kergetett el mindenkit, míg végül rendőrséget, tűzoltóságot kellett kihívni. Hogy aztán tepsiben végezte-e, vagy bátorságára való tekintettel kegyelmet kapott – nem tudni.

Aggastyáni vigasságok

Öreg ember nem vénember, gyakran bizonyítják ezt belevaló nagypapák, nagymamák. Egy kilencvenéves osztrák méhész, Hermann Danner például túlélte, hogy ezer méh csípte meg, amikor védőöltözet nélkül közelítette meg kaptárait. (Ilyen idős embernek a papírforma szerint már száz csípés is halált okozna.) Egy 82 éves olasz úr pedig most végezte el kiváló eredménnyel az ejtőernyős tanfolyamot. Családja igen aggódik érte, nem is érthető miért, hiszen Oreste papa két évvel korábban szerezte meg a jogosítványt, majd mindjárt utána letette a pilótavizsgát is. Nem mindenhol ilyen szkeptikusak az öregekkel szemben: egy 92 éves ausztráliai asszony harminc évre szóló hitelt kapott lakásvásárláshoz. A kétszázezer ausztrál dolláros kölcsönt 122 éves koráig kell visszafizetnie. A matróna kiharcolta az első lakáshoz jutást támogató állami kölcsönt is.
A düsseldorfi rendőrség génteszttel nyomoz egy bankrabló után, aki nagy meglepetésre egy igen idős nő. A tesztelt öreg hölgyek többsége igen büszke rá, hogy feltételezik róla e betyárkodást. Egyelőre nem sikerült még elkapni az újságok kedvencét, a „revolveres nagyit”, aki már három bankot fosztott ki. A jó oldalon áll (ül) viszont az a két öreg, mozgássérült hölgy, akit most tüntetett ki a brit rendőrség. A kilencvenéves Lena Hardy konyhájában csípte nyakon a besurranó tolvajt, járókeretével a falhoz szorította, majd segítségért kiabált. A másik, hetvenöt éves hölgyet súlyos reumája köti tolószékhez. Josie Collins egy üzletközpontban vásárolt, amikor egy férfi ki akarta tépni kezéből a retiküljét. A vagány rokkant azonban sebességbe tette elektromos tolószékét, és ledöntötte lábáról a rablót, akit a felocsúdó biztonsági őrök immár könnyen ártalmatlanná tettek.
S még egy ravasz öregről szól a fáma. Amikor egy öreg skót (nem vicc!) 85 éves korában elhunyt, rokonainak fájt a feje, miből fizessék ki a temetését. Hiszen bácsikájuk szinte éhezett, rongyokban járt, harmincéves, rozsdás autójába alig jutott benzin, fűtetlen, romos házban lakott. S aztán – mint a filmekben – kiderült, hogy az öregúr hétmilliárd forintnak megfelelő összeget hagyott örököseire. (Soha ennél rosszabb meglepetést.) Egyébként korántsem minden idős ember vallja magát az aszketizmus hívének. A 115 éves japán hölgy, Kamato Hongo, ez idő szerint a föld legidősebb lakója, a sok és pihentető alvás mellett például esküszik a szakéra. A japánok közt igen sok a száz évet megért ember, s valamennyien a nemzeti italként számon tartott rizspálinka hódolói.

Balfácánok a bűn útján

Több bankrabló is indulhatna az idén a világ legbutább bűnözőjének címéért. Például az a német férfi, aki fején zsákkal hatolt be egy giesseni bankba, a csuklyán azonban nem látott át, mert elfelejtett lyukat vágni rá. Lépten-nyomon nekiment tehát az ügyfeleknek, amíg nagy nehezen a pénztárhoz botorkált. Ott előkapott egy játékpisztolyt, majd pedig – hogy végre lásson is valamit – felhúzta arcáról a zsákot, és pénzt követelt. A pénztáros nem adott, azt hazudta, beszorult a széfajtó, nem tudja kinyitni. Erre a rabló elkullogott. Már másnap elfogták, mert a pénztáros mögötti kamera tökéletes felvételt készített róla. Svéd kollégája sem állt elöl, amikor az észt osztogatták. Ezt cselekedte: berontott egy bankba, fegyvert fogott az alkalmazottakra, és arra kényszerítette őket, hogy utaljanak át részére 38 millió eurót (91,2 millárd forintot). Ehhez megadta a nevét és a számlaszámát. Egy dél-afrikai bankrabló, mielőtt munkához látott volna, felkereste varázslóját, aki jó pénzért vállalta, hogy láthatatlanná teszi őt. A fiatalember ezek után nyugodtan besétált a kiszemelt bankba, és áthajolva a pulton, megpróbálta kivenni a kasszából a pénzt. Igencsak meglepődött, amikor nagyot csaptak a kezére.
A svájci rendőröknek igazán nem volt nehéz dolguk, hiszen a betörő a tetthelyen hagyta életrajzát, nevét, címét, fényképét egy Bázel melletti falu egyik házában. A szórakozott betörő ugyanis – mellesleg honfitársunk – ottfelejtette dossziéját, amelyben álláskereséshez gondosan összekészített iratait tartotta. Egy nyíregyházi tolvaj pedig olyan ügyes volt, hogy huszonnégy pár cipőt sikerült lopnia egy feltört autóból. Nem lehetett vidám pillanata – ellentétben velünk – amikor rájött, hogy mind a 48 darab cipő jobblábas. Merthogy egy cipőügynök mintakollekcióját volt szerencséje meglovasítani.
Azt a szekszárdi postást sem lehet tudatos jövőtervezőnek nevezni, akire egy szép reggelen – véletlenül éppen a nyugdíjkézbesítés napján – rátört a kalandvágy, meg különben is rég látta a Balatont. Fogta hát a nála lévő öszszes pénzt, vett egy ócska járgányt, egy pár cipőt és nekivágott. A Tolnából Somogyba vezető út azonban olyan tekervényesnek bizonyult számára, hogy hosszas tévelygés után ért csak a partra. Talán még megmártózni sem volt ideje, máris elkapták a rendőrök. Azonnali eljárással elítélték és lecsukták.

Hogy mik vannak!

Az ilyen hírekre szokás mondani, hogy nem is igaz. Pedig igen, akármilyen bolondul hangzanak is. Néhányat közülük önökkel is megosztunk, egy-egy mondatban. Két alabamai nő frontálisan ütközött autójával az országúton, és azonnal szörnyethaltak: az aszszonyok testvérek voltak, és egymást indultak meglátogatni. Kocka alakú dinnyét találtak fel az Egyesült Arab Emírségekben, attól a felismeréstől indíttatva, hogy ezeket könynyebb elhelyezni a hűtőszekrényben, mint a gömbölyűeket. A lengyel hadsereg számára házakat építő cég bejelentette, hogy a katonatisztek lakásába ezentúl nem szerelnek be központi fűtést, ehelyett a lakók testmelegét kívánják hasznosítani.
Terrorista Barbie babát bocsátott ki a gyártó cég, övében kézigránátokkal, kezében detonátorral, talán csak nem a New York-i gyerekek örömére? Porszívóval raboltak párizsi bűnözők, akiknek mindössze néhány másodpercükbe tellett, hogy bezúzzák egy ékszerbolt kirakatát, és egy akkumulátoros porszívóval felszippantsák a zsákmányt. Harminc deka kolbász miatt lett kis híján fiának gyilkosa egy gyomaendrődi aszszony, aki belevágta fia mellébe a nagykést, mert az kilopta a főzelékből a főtt kolbászt. Számítógépes játszadozásba halt bele egy dél-koreai férfi, miután teljes nyolcvanhat órán keresztül játszott megállás nélkül egy net-kávézóban.
Végül pedig arról adunk hírt, hogy ünnepélyes gálaest keretében a patinás amerikai Harvard Egyetemen kiosztották az idei anti-Nobel-díjakat, amelyekkel a legfölöslegesebb tudományos felfedezéseket jutalmazzák. A fizikai díjat a müncheni egyetem fizikusa kapta, aki szoros összefüggést mutatott ki a sörhab eltűnése és az exponenciális egyenlet görbéjének csökkenése között. Az orvosi anti-Nobel-díjat egy brit kutatónak ítélték, aki bebizonyította, hogy az ókori antik szobrok bal heréjét tévesen ábrázolták nagyobbnak a régiek, mert a valóságban rendszerint fordított a helyzet. A matematikai díjat két indiai tudós kapta, akik az Indiában élő állatok bőrfelületének összességét számították ki. A fajok közti harmónia és béke megteremtésének nemes célját látták a bírák abban a szerkezetben, amely tulajdonképpen tolmácsgép, és a kutyaugatást fordítja le japán nyelvre.
S a legvégén engedtessék meg a szerkesztőnek, hogy közkinccsé tegye kedvenc hírét, aminél, bár komoly hírügynökség adta ki, nagyobb blődséget az idén nem olvasott. Tehát: emberi csecsemők gyanánt adott el borotvált csimpánzkölyköket, jó pénzért, már régóta babára váró, örökbefogadó pároknak egy nemzetközi ügynökség. Több mint kétszáz pár fizette ki a hatvanezer dollárt a kismajmokért, amelyeket újszülöttnek hittek. Nem semmi, ugye?

Összeállította: Ujlaki Ágnes
Rajzolta: Dallos Jenő