A közszolgálati ARD csatornán adott PR-interjújában, valamint hétfõi sajtótájkoztatóján a láthatóan sértõdött kancellár természetesen bátor kritikát gyakorolt a rossz lakossági hangulatért felelõs konzervatív ellenzéken. Mondván a CDU/CSU és kancellár-jelöltje Edmund Stoiber nem képes beletörõdni a választási eredménybe, ezért festi le olyan sötét színekben az ország társadalmi és gazdasági helyzetét. S úgy vélte, ezen kataszrófahangulat elterjesztéséhez asszisztál az ellenzék fegyverhordozójává vált sajtó is. Sajátos – de számunkra nem ismeretlen – logikájával Gerhard Schröder arra is rámutatott, hogy az ország jelenlegi gazdasági problémáiért a világgazdasági recesszió mellett, kizárólag konzervatív elõdjének borzalmas öröksége a felelõs.
A demokratikus választások eredményének el nem fogadásával, valamint a CDU a 2003. február 2-án sorra kerülõ hesseni és alsó-szászországi tartományi választásokra való felkészülésével magyarázta Schröder, hogy az Unió pártok miért kívánnak vizsgáló bizottságot felállítani a Szövetségi Gyûlésben. A CDU elnöke Angela Merkel szerint a szerdán életre hívandó Bundestag bizottság feladata lesz kivizsgálni, hogy milyen szerepet játszott a vörös-zöld koalíció szeptember 22-e utáni hatalmon maradásában a választók tudatos félrevezetése. Bár a bizottság elsõdlegesen a pénzügyi, gazdasági válsághelyzet kapcsán fog vizsgálódni, de minden bizonnyal szóba kerül a koalíció azon ígérete is, miszerint Németország semmilyen feltételek között sem vesz részt az Irak elleni katonai akcióban, s a német katonák nem avatkoznak be a Közel-Keleten.
Mint annyi más ígéret esetén, a választások után kiderült, hogy a valóság ennél bonyolultabb. Hiszen, mint az Egyesült Államok, úgy Izrael is felkérte Berlint, hogy csapatokkal és fegyverekkel – például Patriot légvédelmi rakéták szállításával – járuljon hozzá a Bagdaddal szembeni nyomásgyakorláshoz. Itt egyrészt a jelenleg Kuvaitban állomásozó, mintegy 250 fõs német vegyvédelmi egységrõl lenne szó, melyet fel kellene tölteni a teljes bevethetõséget garantáló 500 fõs állományra. / A berlini kormány mindeddig kitér annak a kérdésnek a nyilvános megválaszolása elõl, hogy mi történik, ha megkezdõdik az Irak elleni támadás? A német osztag továbbra is ellátja-e a vele együttmûködõ amerikai csapatok vegyvédelmét? /
A német történelem és a két ország különleges kapcsolatainak ismeretében még nehezebb az Izraelbõl érkezett kérés megválaszolása. November 27-én az e tárgyban összehívott – miután a német kormány napokig nem volt hajlandó megválaszolni a kérdést, érkezett-e felkérés Jeruzsálembõl és Washingtonból – sajtótájékoztatón egy magabiztos Gerhard Schröder, Struck védelmi és Fischer külügyminiszter társaságában, bejelentette a szövetségi kormány úgy döntött, az izreali elvárásnak megfelelõen szállítja a „Fuchs” / róka / névre hallgató mozgó vegyifegyver laboratóriumot. / Ezzel szerelték fel a Kuvaitban állomásozó német egységet is. /
A kancellár nem mulasztotta el, hogy néhány „szellemes” megjegyzéssel agyagba döngölje azokat a másodállású stratégákat, akik képtelenek voltak ebben a döntésben – kifejezetten védelmi jellegû fegyver exportjában – felefedezni a világos kormányzati irányvonalat. Schröder magabiztossága azonban csak néhány óráig tartott, amíg Peter Struck miniszter irodája elismerte, az izraeli felkérés nem a „Fuchs” vegyvédelmi laborra, hanem a szintén „Fuchs” névre hallgató páncélozott csapatszállító harcjármûre vontakozott. Ez utóbbi 12 fõt szállító, nehézgéppuskával felszerelt, városi harcokra is alkalmas „rókát”, azonban már nem lehet egyértelmûen védelmi fegyvernek nyilvánítani. Ráadásul több katonai szakértõ fejezte ki kétségét, hogy e jármûre az izraeli véderõnek valóban az iraki támadás elhárítása érdekében lenne szüksége, s nem a palesztínok ellen kívánják bevetni azokat.
Amúgy is, miként arra többen rámutattak, alapjában értelmetlen a védelmi-támadó fegyver vita, hiszen Washington nem kezdi el az Irak elleni akciót anélkül, hogy Izrael maximális katonai biztonságát ne garantálná. S amennyiben ezt a feladatot részben, vagy egészben más országok átvállalják, azzal a felszabaduló amerikai személyzet és technika támadó jellegû bevetését teszik lehetõvé.
A német koalíción belüli vitát különösen nehézzé teszi, hogy a zöldek mai pacifista szárnyából többen a 70-es években palesztin táborokban ismerkedtek meg a fegyverforgatás alapjaival. S ez a Vörös Hadsereg Frakció egykori ügyvédje, Christian Ströbele által vezetett zöld platform komoly nehézségeket okozhat a a pártvezetésnek a hétvégén sorra kerülõ pártkongresszuson.
A legtöbb megfigyelõ azonban borítékolja a Szövetségi Biztonsági Tanács – a Bundeswehr és a hírszerzés vezetõivel kiegészült szûkebb nemzetvédelmi kabinet – pozitív döntését, mondván Berlin nincs abban a helyzetben, hogy nemet mondjon Jeruzsálem felkérésének. A német baloldalnak meg úgyis mindegy, hogy kormánya eggyel több, vagy kevesebb ígéretét szegte meg.
Keresztrejtvény
Napi sudoku
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!