Európa csak az időt húzza Ukrajna támogatásával?

Az elmúlt négy évben számos érv hangzott el amellett, hogy miért kell támogatni Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban. A háborús kockázatot azonban nemcsak orosz oldalról emlegetik. Sanna Marin egy interjúban arról beszélt: Európa nem zárhatja ki egy Oroszországgal való háború lehetőségét. A volt finn miniszterelnök szerint a kontinens „sebezhető” Ukrajna nélkül, ezért az Európai Uniónak saját katonai képességeit kell megerősítenie, sőt növelnie kell az európai nukleáris elrettentő képességet is. A kérdés kapcsán lapunk megkereste Tálas Péter, a Stratégia és Védelem Tanácsadó Csoport biztonságpolitikai elemzőjét.

Fotó: NICOLAS TUCAT Forrás: AFP

A szakértő szerint ugyanakkor itt nem kell totális háborúra gondolni, valószínűbb, hogy Oroszország hibrid módszerekkel fog próbálkozni, mint a határincidensek, a beszivárgás, illetve egyéb hibrid eszközökkel. Van azonban Tálas szerint ennek a történetnek egy másik aspektusa is, amire mindenképpen érdemes figyelni, ez pedig az amerikai–európai viszony.

Azt látjuk, nagyjából 2009 óta, hogy az Egyesült Államoknak, illetve Európának az érdekei nem mindig esnek egybe. Donald Trump első, illetve most a második elnöksége alatt pedig egészen nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok elkötelezettsége az európai biztonsággal kapcsolatban nem olyan mértékű, amit Európa szükségesnek tart. Ez azt jelenti, hogy Európának is létre kell hoznia azt a képességet, amivel elrettenti Oroszországot, vagyis amivel meg tudja üzenni Oroszországnak, hogy minket nem érdemes megtámadni, mert akkor veszteni fog

– emelte ki.

Ukrajna támogatása mögött Tálas szerint három markáns ok is áll. „Egyrészt a kelet-közép-európai országok túlnyomó többsége és az európai országok többsége sem akarja azt, hogy Ukrajnából még újabb Belarusszia jöjjön létre, egy olyan orosz szövetséges, ahova az orosz vezetés szabadon telepíthet különböző Európát fenyegető fegyvereket” – hangsúlyozta a szakértő. Másrészt „úgy gondolják, hogy rendkívül rossz az üzenete lenne annak, ha nem szállnak szembe azzal a törekvéssel, hogy egy nagyhatalom nyíltan megkérdőjelezi, illetve meg akarja szüntetni egy kisebb szomszédja szuverenitását, mondván: akkor ti most innentől a mi érdekszféránkba fogtok tartozni, anélkül, hogy erről benneteket megkérdeznénk, vagy erről dönthetnétek” – tette hozzá.

Illetve van egy harmadik oka is annak, amiért Ukrajnát támogatják. Ezzel ugyanis gyengíteni akarják Oroszországot, pont annak érdekében, hogy azt a fajta konfliktust, orosz részről, amit valószínűnek tartanak nagyon sokan, ki tudják tolni időben addig, amíg meg nem teremtődik Európának az a katonai képessége, ami elrettenti Oroszországot attól, hogy Európa felé bármilyen konfliktust kirobbantani, agresszív cselekményt elindítani legyen kedve. Ennek a képességnek a megteremtéséhez azonban idő kell Európának, illetve az európai országoknak 

– emelte ki Tálas.

A szakértő szerint ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a legtöbb európai ország, de kelet-közép-európaiak különösképpen 2014-től, vagy inkább 2016-tól haderőreformokat hajtanak végre, azonban „még mindig hiányzik számos olyan védelmi eszköze, illetve fegyvere az Európai Unió, illetve a NATO európai tagországainak, amellyel csak az Egyesült Államok rendelkezik, és amellyel annak érdekében, hogy képesek legyenek elrettenteni Oroszországot, Európának is rendelkeznie kéne”.

Tálas Péter ilyen példaként említette meg a műholdas felderítő képességeket és a Patriot-típusú rakétákat. Ugyancsak fontos aspektus Oroszország nukleáris képessége, amit szintén ellensúlyozni kellene, vagyis meg kell oldani, hogy az amerikai mellett milyen egyéb atomernyő alá kerülhet be Európa, amennyiben az amerikai nukleáris ernyő nem bizonyulna hatékonynak”.

Erre volt mostanában kísérlete Macronnak, aki bejelentette, hogy Franciaország hajlandó kiterjeszteni a nukleáris ernyőjét olyan szövetséges országokra, akik ezt igénylik, ennek érdekében pedig akár növelni is hajlandó a francia nukleáris potenciált 

– zárta gondolatait a szakértő.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök  (Fotó: AFP)