Európa az atomfegyverekről vitázik, miután Washington kijózanító üzenetet küldött

A hidegháború vége óta először merül fel komolyan az európai fővárosokban: szükség lehet saját nukleáris elrettentő erőre. A vita hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok 2025 márciusában – ha csak rövid időre is – felfüggesztette a harctéri hírszerzési információk megosztását Ukrajnával, ami azonnali következményekkel járt a fronton.

Az egész emberiség számára végzetes következményekkel járna egy totális nukleáris háború (Fotó: AFP)

Amerika nukleáris ernyője alatt

Európa biztonságát évtizedek óta az amerikai „nukleáris ernyő” garantálja: az Egyesült Államok atomfegyverei részben európai bázisokon állomásoznak, miközben a NATO kollektív védelmi rendszere is erre épül. A félelem szerint, ha az amerikai elköteleződés meggyengülne, a kontinens egyedül maradhatna a világ legnagyobb atomarzenáljával rendelkező Oroszországgal szemben.

Jelenleg Európában csak két országnak van nukleáris fegyvere: az Egyesült Királyságnak és Franciaországnak.

Emmanuel Macron francia elnök a hírek szerint hamarosan beszédet mond, amelyben felvetheti a francia elrettentő erő európai kiterjesztésének lehetőségét. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek: egy önálló, páneurópai nukleáris rendszer kiépítése rendkívül költséges és politikailag is kockázatos lenne. A nemzetközi egyezmények megsértése, a súlyos pénzügyi terhek és a potenciális célponttá válás mind komoly dilemmát jelentenek.

Oroszország rendelkezik a bolygón a legtöbb atombombával (Forrás:  Magyar Nemzet)

Kétszáz vagy kétezer robbanófej?

Franciaország és az Egyesült Királyság együtt mintegy négyszáz bevethető robbanófejjel rendelkezik. Ez eltörpül az Egyesült Államok mintegy 1670-es számához, és még inkább Oroszország jóval nagyobb arzenáljához képest. Ugyanakkor a francia és brit fegyverek pusztító ereje önmagában is több száz város megsemmisítésére lenne elegendő.

A két ország évente mintegy 12 milliárd dollárt költ atomfegyvereinek fenntartására – ez az összeg meghaladja például Svédország teljes védelmi költségvetésének felét.

Egy ilyen rendszer kiterjesztése vagy új fegyverek fejlesztése további, hatalmas forrásokat igényelne, miközben Európa már most is rekordösszegeket fordít hagyományos fegyverkezésre.

Atomfegyver: óvatos egyeztetések

A háttérben zajló egyeztetések – amelyekről több forrás is beszámolt – jellemzően olyan országok között folynak, amelyek amerikai katonai eszközöket fogadnak be, földrajzilag közelebb vannak Oroszországhoz, és közvetlenebb fenyegetést érzékelnek. A megbeszélések érzékenysége miatt többnyire két- vagy háromoldalú formában zajlanak. Eközben a NATO vezetése a transzatlanti egységet hangsúlyozza: Mark Rutte főtitkár többször kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a szövetség mellett.

Trump nem beszél az atomernyőről

Donald Trump amerikai elnök többször sürgette Európát, hogy nagyobb részt vállaljon saját védelméből, ám nyilvánosan nem kérdőjelezte meg a nukleáris ernyő fenntartását. Washington hivatalos álláspontja szerint az Egyesült Államok továbbra is biztosítja szövetségesei számára az elrettentést.

Donald Trump amerikai elnök európai vezetőkkel tartott találkozón a Fehér Ház keleti termében, Washingtonban, 2025. augusztus 18-án (Fotó: AFP/Andrew Caballero-Reynolds)

A realitás azonban az, hogy egy amerikai szintű, többrétegű nukleáris védelem európai kiépítése jelenleg beláthatatlan költségekkel és politikai kockázatokkal járna. Több szakértő szerint ezért inkább a hagyományos – nem nukleáris – fegyverrendszerek fejlesztése jelenthet reális irányt.

A védelem kérdése kiemelt téma a Müncheni Biztonsági Konferencia (Munich Security Conference) idei ülésén is. 

Borítókép: Az egész emberiség számára végzetes következményekkel járna egy totális nukleáris háború (Fotó: AFP)