2003. január 25.

Névnap: Bottyán, Henrik, PÁL, Péter, Pető, Saul neve napja.

Az év 25. napja, év végéig még 340 nap van hátra.

A néphagyomány szerint a mai nap Pál fordulásának a napja. Az elnevezés arra a bibliai eseményre utal, amikor Jézust és az első keresztényeket üldöző Saul a damaszkuszi úton találkozik Jézussal. Ez az esemény döntő fordulatot hoz életében, ugyanis megtér és Jézus követője lesz. Ezt követően neve is Saulról Paulra változott. Népi megfigyelés szerint ekkor van a tél közepe, vagyis az idő jobbra fordul.

A mai napon történt

MAGYARORSZÁG – A FŐKEGYÚRI JOG MEGSZŰNÉSE
ESEMÉNY: 1920.01.25.
IV. Károly király lemondott a birtokaira vonatkozó magánkegyúri jogairól. A Vatikán ezzel megszűntnek tekintette a magyar királyi főkegyúri jogot (a főpapok kinevezésének jogát) is.

INDIA
ESEMÉNY: 1931.01.25.
Szabadon bocsátották Mahátma Gandhit, az Összindiai Kongresszus vezetőjét, aki a következő hónapban Lord Edward Wood Irwin alkirállyal tartotta első megbeszélését a szabadságmozgalom követeléseiről.

II. VILÁGHÁBORÚ – VORONYEZS
ESEMÉNY: 1943.01.25. (60 éve)
A II. világháborúban a szovjetek visszafoglalták Voronyezst a németektől. A hadműveletekben néhány nap alatt teljesen megsemmisült a 2. magyar hadsereg.

KGST
ESEMÉNY: 1949.01.25.
Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió küldöttségei megalakították a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát.

MAGYARORSZÁG – AUGUSZTUS 20.
ESEMÉNY: 1950.01.25.
Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete augusztus 20-át a Népköztársaság ünnepévé nyilvánította.

VATIKÁN – KÁNONJOG
ESEMÉNY: 1983.01.25. (20 éve)
II. János Pál pápa aláírta a katolikus egyházjog megújításáról szóló okmányt, a Codex Juris Canonicit. Az új kánonjog korlátozza az egyházi személyek politikai és szakszervezeti tevékenységét.MACEDÓNIA

ESEMÉNY: 1991.01.25., Szkopje
Szkopjéban a jugoszláv tagköztársaság parlamentje kikiáltotta Macedónia szuverenitását.

SZERBIA
ESEMÉNY: 1993.01.25. (10 éve)
A parlament előtt letette a hivatali esküt az újból megválasztott Szlobodan Milosevics elnök.

A mai napon született:

BOYLE, Robert
SZÜLETETT: 1627.01.25., Lismare
MEGHALT: 1691.12.30., London
Angol fizikus és kémikus. Egyik vezetője volt a középkori skolasztika ellen, a tapasztalaton alapuló tudományért folyó küzdelemnek. Nevét elsősorban a Boyle-Mariotte-törvény tette ismertté.

BURNS, Robert
SZÜLETETT: 1759.01.25., Alloway
MEGHALT: 1796.07.21., Dumfries
Skót költő. Szatíráit az antiklerikalizmus és a politikai radikalizmus jellemzi. Magyarországon elsősorban Aranyra és Petőfire hatott, de csodálta művészetét Goethe is.


SCHNITZLER JÓZSEF
SZÜLETETT: 1913.01.25.,Szeged(90 éve)
MEGHALT: 1990.10.16.,Szeged
Kossuth-díjas orvosprofesszor. Híres mellkassebész, a TBC elleni küzdelemért kapott Kossuth-díjat. Elsőként alkalmazott sebészi eljárást a csontizületi gümókóros betegségek gyógyítására.

CARLSSON, Arvid
SZÜLETETT: 1923.01.25., Uppsala(80 éve)
Nobel-díjas svéd orvos. Már az 1950-es években kutatásai középpontjába állította a dopamint, ezt a szervezetben keringő, ingerületeket átvivő, közvetítő anyagot. Állatkísérletek során jött rá milyen fontos a szerepe a mozgások szabályozásában, s az ő kutatásai révén ismerték fel, hogy az idegsejtek pusztulásával járó Parkinson-kórt a dopamin hiánya is okozza. E betegség kézremegéssel kezdődik, majd a mozgás lelassul és megindítása egyre nehezebb lesz. A kezelés a dopamin pótlásával történik. A 2000. évi orvosi Nobel-díjat az „idegrendszeri jeltovábbítással” kapcsolatos kutatásaiért – megosztva – kapta.

SEVARDNADZE, Georgiosz (Eduard) Amvroszijevics
SZÜLETETT: 1928.01.25., Mamati (75 éve)
Grúz politikus. Az ötvenes években a grúz Komszomol, majd a kommunista párt élén állt. 1985-1991-ben a Szovjetunió külügyminisztere, az időrendben utolsó szovjet külügyminiszter, akinek nagy szerepe volt a hidegháború megszüntetésében. Viszontagságos politikai karriert futott be a Szovjetunió felbomlása nyomán függetlenné vált Grúziában. Több ízben is gyilkos merényletet kíséreltek meg ellene belső ellenségei, és az ország vezetőjeként évek óta szembe kell néznie a fekete-tengeri partvidéken élő abház kisebbség elszakadási törekvéseivel. Sevardnadze 1992-ben került az ország élére, miután államcsínnyel megdöntötték nacionalista elődjének, Zviad Gamszahurdiának a hatalmát. 1995-ig a parlament elnökeként viselte az államfői címet. Az 1995-ös alkotmány létrehozta az elnöki tisztséget, és Sevardnadze megnyerte az 1995-ben rendezett első elnökválasztást. 2000-ben újabb 5 évre államfővé választották.


VISZOCKIJ, Vlagyimir
SZÜLETETT: 1938.01.25., Moszkva(65 éve)
MEGHALT: 1980.07.25., Moszkva
Orosz költő, színész, dalszerző. Alaptémája volt Oroszország, a haza, a szabadság szeretete. 1964-ben került a Taganka színházba, Ljubimovval együtt formálták meg a színháztörténet egyik legjobb Hamlet-alakítását. Számos filmben szerepelt, sokszor csak felbukkant. Közel 600 verse, dala tette igazán népszerűvé a hatvanas-hetvenes években a Szovjetunióban. Halála után kapott Állami Díjat, kiadták verseit, lemezeit.

VIKIDÁL GYULA
SZÜLETETT: 1948.01.25., Budapest(55 éve)
Énekes, színész. 1974-79-ig volt a kemény rockot játszó P. Mobil együttes énekese. 1982-ig a fésültebb mondanivalójú Dinamit, ezután a P. Box együttesben énekelt, majd 1986-ban a Rockszínházhoz szerződött. 1989-91-ig az MHV (Menyhárt-Homonyik-Vikidál) rocktrió tagja volt, azóta a Madách Színház társulatában lép fel. Az István, a király című rockoperában Koppány alakját játszotta, az Evitában Peron szerepét, a Jézus Krisztus szupersztárban Pilátust, a Nyomorultakban Jean Valjeant, A kiátkozottban Attila fejedelmet, a Mária evangéliumában Jánost.

A mai napon halt meg

ANACLETUS, II. / eredeti neve: Pietro Pierloni
MEGHALT: 1138.01.25.(865 éve)
SZÜLETETT: ?
Ellenpápa. Zsidó családból származó szerzetes volt, később bíboros lett. II. Honorius pápa halála után Rómában pártharcok kezdődtek, s a Frangepáni-párt II. Incét, rá 10 napra a Pierlonik II. Anacletust választották pápává. Ő még abban az évben – a beneventumi szerződésben – II. Roger normann herceget és utódait Szicília, Calabria és Apulia királyává tette, a normann királyság pedig elismerte a pápa főhűbérúri jogát. II. Ince viszont Lothár német királyt római császárrá koronázta, így nyerve el támogatását. A két tábor közötti fegyveres harcban Anacletus jól tartotta magát, s címét sikerült megőriznie egészen haláláig.

CSIGORIN, Mihail Ivanovics
MEGHALT: 1908.01.25., Lublin (Lengyelország)(95 éve)
SZÜLETETT : 1850.11.12., Gatcsina
Orosz elméleti matematikus, az orosz sakkiskola megalapítója Tudományos munkássága során több matematikai művet írt. Sakkozóként szaklapokat szerkesztett és adott ki. 1889-ben és 1892-ben is bejutott a sakkvilágbajnoki döntőbe, de az osztrák Steinitz ellenében mindkétszer alul maradt, második lett. Számos nemzetközi versenyen győzött. Emlékére sakkversenyeket rendeztek a Szovjetunióban. 1990-ben nagy feltűnést keltett, amikor a szovjet világbajnok Garri Kaszparov Lyonban az Anatolij Karpov elleni világbajnoki párosmérkőzésen a világbajnoki döntőn utoljára Csigorin által 1892-ben alkalmazott megnyitást vetette be.

RÉDEY TIVADAR
MEGHALT: 1953.01.25., Budapest(50 éve)
SZÜLETETT: 1885.06.18., Budapest
Könyvtáros, irodalom- és színháztörténész, színikritikus, akadémikus. 1909-ben doktorált a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán. 1910-től az OSZK munkatársa, 1929-től az OSZK Hírlaptárának igazgatója, majd az OSZK helyettes főigazgatója, később a Kisfaludy Társaság tagja. Az ő kezdeményezésére jött létre a „Színháztörténeti Gyűjtemény”. 1925-29 között a Magyar Könyvszemlét és 1945-ig az OSZK tudományos kiadványait szerkesztette. Mindezek mellett a Magyar Élet, a Szivárvány, a Budapesti Szemle és a Napkelet című lapok színikritikusaként is tevékenykedett. 1938-ban az MTA levelező-, 1947-49 között pedig rendes tagja volt. Írásai közül színházi tárgyú dolgozatai a legjelentősebbek.

PALLÓ IMRE
MEGHALT: 1978.01.25., Budapest(25 éve)
SZÜLETETT: 1891.10.23., Mátisfalva
Kossuth-díjas operaénekes, kiváló művész. 1917-től az Operaház tagja, 1934-től örökös tagja, 1957-59-ben igazgatója is volt. 1925-ben Pietro Mascagni világjáró társulatával bejárta a fél világot. Ő alakította hazánkban elsőként Falstaffot és Simon Boccanegrát. 1918-ban Bartók őt kérte fel A kékszakállú herceg vára prózai prológjának elmondására, s ő énekelt a Cantáta profana ősbemutatóján. Kodály „a magyar népdalok mesterdalnoká”-nak nevezte és a Háry Jánosnak, valamint a Székelyfonó Kérőjének első alakításával tisztelte meg, s neki ajánlotta népdalgyűjteményének több füzetét. A Bánk bán minden férfi szerepét elénekelte, sőt a címszerepet az ő kedvéért még baritonra is átírták.